Hogyan változik az életünk mától?

2013.01.01. 08:53
Mától kisebb a rezsiköltség, nagyobbak a nyugdíjak, megnőtt a minimálbér is. Ezekkel párhuzamosan viszont jóval többet fogunk adózni, mint 2012-ben, csak sok esetben nem közvetlenül, kevésbé látványosan. Jönnek a járások, az állami iskolák és az új kategóriák az autópályákon, drágább lesz a BKV és az autógáz. Márciusig árfolyamgátazhatunk, nyártól e-útdíjunk és nemzeti trafikjaink is lesznek.

Rezsicsökkentés

A gázszolgáltatás alapdíja 10 százalékkal, az elfogyasztott gáz díja 8 százalékkal kisebb január elsejétől. A kilowattóránként számolt lakossági áramárak szintén 8 százalékkal csökkennek, a lakossági távhőfogyasztók a 2012. november 1-jén érvényesnél 10 százalékkal alacsonyabb szolgáltatási díjakra számíthatnak.

Egyetemes gázszolgáltatás árai*
  2012   2013  
  Alapdíj (Ft) Gázdíj (Ft/MJ) Alapdíj (Ft) Gázdíj (Ft/MJ)
E.On-cégek 12 312 2,968 11 076 2,725
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 12 312 3,009 11 076 2,762
Főgáz Földgázelosztási Kft. 12 312 2,957 11 076 2,715
Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft. 12 312 3,101 11 076 2,845
 *20 köbméter alatti gázmérővel rendelkező lakossági fogyasztóknak, I. árkategória  Forrás: NFM-rendelet

A fejlesztési minisztériumban korábban a sávos gázár bevezetésén gondolkoztak, az elképzelések szerint januártól az évi háromezer köbméter felett fogyasztó lakossági ügyfeleknek a piaci árat kellett volna megfizetniük. A terv a fogyasztóknak csak kis részét érintette volna, számukra azonban ez az intézkedés jelentős, akár 25 százalékos emelést is jelenthetett volna.

Az emelést a piaci viszonyok tették volna szükségessé, a lakosságnak szolgáltató kereskedők ugyanis évek óta nemhogy nagy profitot nem termeltek, de többen veszteségesek voltak a központilag meghatározott nyomott árak miatt. Most ezt is a szolgáltatóknak kell lenyelniük, akik várhatóan áthárítják ennek a tehernek legalább egy részét az államilag nem szabályozott fogyasztókra.

Energetikai tanúsítvány

Egy új rendelettel szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket. Így ez évtől már az 50 négyzetméter alatti ingatlanok eladásánál, bérbe adásánál is kell energetikai tanúsítványt készíteni, illetve mostantól a lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energetikai besorolását. A tanúsítványokról központi nyilvántartás készül, és lesz minőség-ellenőrzés is.

Jó lesz a nyugdíjasnak, minimálbéresnek

Január elsejei hatállyal 5,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat, a kormány ugyanis ekkora inflációt tervezett korábban az évre. Ez reálértéken valószínűleg nyugdíjemelést jelent majd, hiszen a 10 százalékos rezsicsökkentés és a jövedéki adó emelésének elhalasztása rövid távon leviszi az inflációt. A nemzeti bank szerint részben ezek hatására idén csak 3,5 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

A minimálbért is a várható infláció felett emelik. Jövőre az idei 93 000 forintról 98 000 forintra nő a bruttó, ez csaknem 5,4 százalékos növekedés; a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal. Amikor egyébként Orbán Viktor arról beszél, hogy a bérek nőnek, akkor erre a minimálbér-emelésre gondolt. Nettóban a minimálbér az idei 60 915 forintos szintről 64 190 forintra változik, a szakmunkások minimális nettója az idei 70 740 forint után 74 670 forint lesz, előbbi 3275, utóbbi 3930 forintos havi növekedést jelent.

Egykulcsos lesz az egykulcsos

Viszonylag megtévesztő volt, hogy annyit beszéltek az egykulcsos adórendszerről, holott csak januártól lesz valóban egykulcsos az szja. A változás csak a havi 202 000 forint felett keresőket érinti, hiszen 2012-ben is már csak nekik kellett szuperbruttós adóalappal számolni. Ennek köszönhetően 2013-tól már az összes jövedelmet egységes 16 százalék adó terheli, a jól keresők (havi egymillió forintig) akár havi 15-20 ezer forinttal is többet vihetnek haza a 2013-tól hatályos adóváltozásnak köszönhetően.

Az adózásban egyébként számos változást hoz ez az év is. Az adó- és illetékváltozásokról bővebben itt tájékozódhat, igazán részletekbe menően pedig itt olvashat, de néhány fontosabb adóváltozást az alábbiakban külön is ismertetünk.

Drágábban iszunk, adózunk az ATM-nél

Az alkohol jövedéki adója január elsején 15 százalékkal nő, míg a sör jövedéki adója 10 százalékkal, hektoliterenként és alkoholfokonként 1620 forintra emelkedik. A pezsgő adója hektoliterenként 16 460 forintra nő, az úgynevezett köztes alkoholtermékek adója 25 520 forintra hektoliterenként. A gyártók a jelek szerint ezeket simán tovább fogják hárítani a fogyasztókra, így az alkoholos italok árának emelkedése várható.

És nemcsak a jövedéki adó miatt lesz drágább a sör, hanem azért is, mert változott a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is, ami az energiacégek mellett a kiskereskedőket érinti hátrányosan. Ezért a kiskereskedelemben további széles körű áremelésekre lehet számítani.

A hivatalosan tranzakciós illetéknek hívott, a köznyelvben csekkadóként ismertté vált sarcot az eredeti terveknél némileg több tevékenység után fogjuk fizetni, például a pénzváltásra vagy kölcsöntörlesztésre is kivetették a 0,2 százalékos adót. Érdemes lesz emellett több készpénzt magunknál tartani, hiszen készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékos kulcsot róttak ki. Az illeték maximuma hatezer forint, így kétmillió forint felett már mindegy, hogy mennyit veszünk ki. Azt is lehet tudni, hogy ha így se jön be az elvárt 340 milliárd forint a tranzakciós adóból, akkor év közben is majd tovább emelik a bankok többsége által az ügyfelekre áthárított adó mértékét.

Pornóadó, kasszachip

A kulturális adó eddig csak azokra vonatkozott, akik pornográf tartalmú filmet, hanganyagot, képet gyártanak, importálnak, hoznak forgalomba Magyarországon. Mostantól viszont az adó hatálya kiterjed majd azokra a televíziós kábelszolgáltatókra, műholdas műsorelosztókra, illetve földi terjesztésű műsorelosztókra is akik  – az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül – legalább egy pornócsatorna hozzáférését teszik lehetővé előfizetőik részére, azaz minden nagyobb hazai szolgáltató fizetni fogja ezt.

A jövő évre várt egyik nagy újítás a bolti pénztárgépek online bekapcsolása az adóhivatal rendszerébe. A kormány évi kilencvenmilliárd forint körüli bevételt vár a több százezer gép chipesítésétől, ám az átállásra csak három hónapot hagyna, ami a szakmai szervezetek szerint nagyon kevés. Több szakértő is azt mondja, jövőre nem is hoz érdemi bevételt ez a lépés.

A közlekedésen is magasabb terhek

Az autók üzemanyagaként használt cseppfolyósított gáz utáni jövedéki adó 2013-ban kétszer emelkedik, januárban és májusban, összesen a jelenlegi adómérték 50 százalékával. Az ólmozatlan benzin adalékanyagaira, higítóanyagaira az ólmozatlan benzin adómértéke, míg az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagaira, higítóanyagaira az üzemanyag célú gázolaj adómértéke vonatkozik. Ha az adalékanyagot nem üzemanyagként használják, akkor nem terheli adó. A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban előállított, és egyéb előírásoknak megfelelő ásványolaj esetében az adó mértéke az üzemanyag célú gázolaj adómértékének 18 százaléka.

Árat emel a BKV is, méghozzá az elmúlt évek elmaradt áremeléseire hivatkozva, a tanuló- és nyugdíjasbérleteken kívül minden érezhetően drágább lesz. A bérletekhez viszont nem kell ezentúl bérletigazolványt is kiváltani, elég lesz a személyi vagy a jogosítvány. Január 5-től és 19-től újabb öt-öt buszjáratra (15-ös, 53-as, 58-as, 115-ös, 133-as, 149-es, 153-as, 162-es, 162A és 262-es) csak az első ajtón szállhatunk fel.

Az ismertebb BKV jegyek és bérletek árváltozása (Forrás: BKV)
   2012  2013  Áremelés (%)
 Vonaljegy  320 Ft 350 Ft 9,38%
 Helyszínen váltott vonaljegy  400 Ft 450 Ft 12,50%
 10 db-os gyűjtőjegy  2 800 Ft 3 000 Ft 7,14%
 Metrószakaszjegy  260 Ft 300 Ft 15,38%
 Havi Budapest-bérlet  9 800 Ft 10 500 Ft 7,14%
 Havi Budapest-bérlet tanulóknak  3 850 Ft 3 850 Ft 0,00%
 Havi Budapest-bérlet nyugdíjasoknak  3 700 Ft 3 700 Ft 0,00%

Az autópályákon díjemelés most nem lesz – júliustól majd sokaknak azt jelentheti viszont az e-útdíj, amiről később írunk –, de bevezetnek egy új kategóriát. A 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és lakóautók januártól az újonnan bevezetendő B2 kategóriába tartoznak, és éves autópálya-használati jogosultságot is vehetnek. Ennek a kategóriának az éves díja 199 975 forint lesz. A személyautók D1 kategóriájában a heti „matrica” 2975, a havi 4780, míg az éves 42 980 forintba kerül.

Államosított iskolák

Januártól állami fenntartásba kerülnek az iskolák. Az átalakítás minden, eddig önkormányzati fenntartású általános iskolát, középiskolát, szakképző intézményt, kollégiumot és pedagógiai szakszolgáltatót érint. Az iskolák az újonnan létrehozott Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KIK) irányítása alá kerülnek. A központ az irányítást a járásokban létrejövő 198 tankerületen keresztül látja el, amelyek élére tankerületi igazgatókat neveztek ki. A pedagógusok és az oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak munkáltatója január 1-től ez a központ lesz.

Az átalakítás 2748 intézményt, 126 ezer pedagógust és 1,2 millió diákot érint. A KIK a 3000 főnél kisebb településektől automatikusan átveszi az iskolaépületek működtetésével járó terheket is. Közülük 55 település kapott engedélyt arra, hogy ezt továbbra is maga finanszírozza.  A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradnak az iskoláknak, azaz továbbra is az ő feladatuk lesz például az iskola épületével kapcsolatos karbantartási munkák elvégzése, a rezsi kifizetése. Ezeket a terheket  csak akkor vállalja át az állam, ha nem tudják fedezni a kiadásokat. December közepéig 227 önkormányzat jelezte, hogy a működtetést nem tudja vállalni. Ezek közül lesznek olyan települések, amelyek esetében az állam végül egyáltalán nem vagy csak részben száll be az iskolák finanszírozásába.

A kormányzati nyilatkozatok szerint január elsejétől a diákoknak semmit sem szabad észrevenniük a változásokból: az iskolák és az igazgatók ebben a tanévben a helyükön maradnak. A tanárok esetében annyi változás lesz, hogy a fizetésüket januárban már közvetlenül az államkincstár folyósítja. Azok a tanárok, akiknek nincs meg a szükséges képesítése, csak a tanév végéig kaptak határozott idejű szerződést. A távlati cél a közös irányítás alá vont iskolákkal az, hogy működésüket hatékonyabbá tegyék. Felmérik majd, hol sok a tanár vagy kevés a diák, és azokat az iskolákat várhatóan összevonják majd.

Visszatérnek a járások

Harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után, január elsején ismét létrejönnek a járási hivatalok. Vidéken 175 járási, a fővárosban 23 kerületi hivatal kezdi meg működését. A járási hivatalok a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatokat látják el. Az eddig nagyrészt a jegyzők által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 százaléka államigazgatási jellegű volt. Az átalakítással most az összes államigazgatási ügy több mint 40 százaléka kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. A járási hivatalok legalább nyolcvanféle államigazgatási feladatot vesznek át a jegyzőktől. Csak azok az ügyek maradnak, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete kell, azaz a helyi adókkal, a nem alanyi jogon járó szociális ellátásokkal, az óvodáztatási támogatással, az anyakönyvvel, állampolgársággal, hagyatékkal, helyi polgári védelmi- és katasztrófavédelmi igazgatási feladatokkal kapcsolatos ügyek.

A járási hivatalok okmányirodaként is működnek majd országos illetékességgel. Minden eddigi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az átalakítás ellen leginkább azok a települések tiltakoztak, amelyek nem lettek járási központok. Az ott lakók ugyanis ezután számos ügyet már nem fognak tudni helyben, az önkormányzatnál elintézni. Ezzel párhuzamosan a helyi, városi bíróságok járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok megőrzik eddigi elnevezésüket.

Jön az e-útdíj

Ha minden a tervek szerint halad jövő nyáron már a megtett úttal arányos díjat fogunk fizetni a hazai autópályákon, ugyanis július elsejére kell elkészülnie a 35 milliárdos e-útdíj rendszernek. Azonban ez még tényleg csak terv, a határidő azért is csúszhat, mert a pályázaton vesztes T-Systems vitába bonyolódott az Állami Autópálya Kezelővel (ÁAK), szerették volna megnézni a győztes Getronics pályázatát, de azt az ÁAK üzleti titokra hivatkozva nem adta ki. A vitának csak jövőre lesz megoldása, addig viszont nem kezdődhet el semmi.

Nemzeti lesz a dohány

A szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, de csak júliustól kell majd a dohányzóknak megkeresni a hétezer nemzeti színekkel ellátott, „Nemzeti Dohánybolt” feliratú trafik közül a legközelebbit. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül legfeljebb a Szerencsejáték Zrt. egyes termékei lesznek kaphatók.

Screen shot 2012-12-27 at 3.31.17 PM.png

Ha ön is nyitna nemzeti dohányboltot, február 13-ig pályázhat, utána viszont 20 évig nem nagyon foghat ilyen üzletbe, ennyi időre fognak szólni ugyanis a kiadott koncessziók.

Árfolyamrögzítés márciusig

Fontos változtatás még, hogy meghosszabbították az árfolyamrögzítésben való részvétel határidejét. Március 29-ig jelentkezhetnek még a deviza jelzáloghiteles ügyfelek, miután eddig a várakozásokhoz képest nagyon kevesen vették igénybe az egyébként minden szereplőnek sok pozitívumot jelentő megoldást. Becslések szerint a hitelesek 90 százalékának biztosan megérné igénybe venni, most még lesz rá három hónap.