Vencel
8 °C
24 °C

Lenullázza a kormány az NFÜ-t

2013.01.10. 14:04 Módosítva: 2013-01-10 16:22:49
Teljesen átalakítja a kormány az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának rendszerét. Az eddig főszerepet játszó, de a 8000 milliárd forintos kerettel csődöt mondott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jövőben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd. Elképzelhető az is, hogy a mostani intézményrendszerrel párhuzamosan a kormány beindítja a pénzosztás új rendszerét is, és egy ideig a két struktúra párhuzamosan fog működni.

Az Index információi szerint a kormány eldöntötte, hogy 2014 és 2020 között Magyarország rendelkezésére álló uniós forrásokat az eddigiekhez képest teljesen más rendszerben próbálják majd elérhetővé tenni. Ez azzal jár, hogy ha meg nem is szüntetik, jövőre lényegében kiürítik, mellékszereplővé degradálják az idén kilencmilliárd forintból gazdálkodó, az uniós támogatások jelentős részének, 2007-2013 között nagyjából 8200 milliárd forintnak az elköltéséért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.

Koncentrálják a pénzeket

Már egy decemberi kormányülésen elhatározták, hogy a következő uniós keretet kevesebb terület között osztják szét, a prioritás a gazdaságfejlesztés lesz. A pénzek kisebb része mehet humánerőforrás-fejlesztésre és az infrastruktúra javítására. Az intézményrendszer átalakításának az a célja, hogy az új költségvetési ciklusban erős központi koordináció mellett egy decentralizált döntéshozatali rend alakuljon ki.

A döntés azt jelenti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fokozatosan mellékszereplővé minősül vissza, az operatív programok irányítása az ágazati szakpolitikáért felelős tárcákhoz kerül majd. Az érintett minisztereknek, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár vezetésével január végéig kell kidolgozniuk, hogy pontosan hogyan nézzenek ki a programok lebonyolításának keretei. A kormánydöntés szerint az átalakításokat úgy kell levezényelni, hogy az idén záruló fejlesztési időszak kifutó programjaiban ne legyen zökkenő.

Hatékonyabbat szeretnének

Ezt csinálja az NFÜ

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata a kormány fejlesztéspolitikai elveinek és céljainak kidolgozása, valamint az, hogy ezek alapján készítse el az ország átfogó fejlesztési tervét, és hangolja össze az ezzel kapcsolatos kormányzati munkát. Az ügynökségen belül létrehozott irányító hatóságok szervezik az operatív programok végrehajtását és ellenőrzik az igénybe vett uniós és hazai költségvetési források felhasználását.

Most is zajlanak a tárgyalások az EU-val a következő pénzügyi időszakról, ami 2014-ben fog kezdődni. A kormány azon gondolkodik, hogy az irányító hatósági funkciók a következő évtől átkerülnek az ágazatokért felelős államtitkárságokhoz, és lesz egy központi koordináló intézményrendszer – mondta az Indexnek Csepreghy Nándor, az NFM kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Szerinte ezzel a megoldással a rendszer azért lesz hatékonyabb, mert a szakpolitikai tudás erősebben meg fog jelenni a döntéshozatalban, mint a mostani rendszerben.

Csepreghy hangsúlyozta, hogy a mostani uniós költségvetési periódus végéig a jelenlegi intézményrendszert fenn kell tartani. Információink szerint ez egyben az is jelenheti, hogy két rendszer fog futni párhuzamosan 2015 végéig.

A pályázatok befogadására ebben a ciklusban még év végéig van lehetőség, de a kifizetések 2015 végéig tartanak majd. A jövő évtől megújuló intézményrendszernek a most szétosztott forrásokat is hatékonyan kell tudnia kezelni.

Korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozó, de az intézmény ügyeire most is rálátó forrásunk szerint az operatív programok – most tizenöt ilyen van – mind a szaktárcákhoz kerülnek; ezt egyébként a kormányhatározat is megerősíti. A turizmussal kapcsolatos pénzeket például a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Csizmadia Norbert felügyelheti majd, a közlekedés a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerülhet, ezen belül is az infrastruktúráért felelős államtitkárhoz, Völner Pálhoz. Az NFÜ háttérbe szorításának az erőforrás-minisztérium, az agrártárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint az ügynökséget eddig is felügyelő fejlesztési minisztérium lesznek a nyertesei.

 Irányító hatóságok  Operatív Program
1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés Operatív Program
2. Közlekedés Közlekedés Operatív Program
3. Társadalmi megújulás Társadalmi megújulás Operatív Program
Társadalmi infrastruktúra Operatív Program
4. Környezet, energia Környezet és energia Operatív Program
5. Regionális programok Nyugat-dunántúli Operatív Program
Közép-dunántúli Operatív Program
Dél-dunántúli Operatív Program
Észak-magyarországi Operatív Program
Észak-alföldi Operatív Program
Dél-alföldi Operatív Program
Közép-magyarországi Operatív Program
6. Közigazgatás Államreform Operatív Program
Elektronikus közigazgatás Operatív Program
7. Koordinációs Hatóság Végrehajtás Operatív Program

Tudomásunk szerint az még nem dőlt el, hogy a legnagyobb tételt, a tervek szerint a támogatások hatvan százalékát jelentő gazdaságfejlesztési pénzeket a Németh Lászlóné vezette NFM vagy a Matolcsy György vezette NGM kapja-e. Mivel a támogatási tortának ilyen nagy szeletéről van szó, az valószínűsíthető, hogy ezt a két tárca között valahogyan megosztják majd. Az viszont forrásaink szerint biztos, hogy ha meg is marad a fejlesztési ügynökség, a döntéshozatalt teljes egészében kiszervezik az intézményből, így az legfeljebb egyfajta számlákkal foglalkozó könyvelőirodaként működhet majd tovább.

Túl lassú volt

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelenlegi formájában 2006 óta működik, akkor a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetek összeolvasztásával hozta létre a Gyurcsány-kormány. A 2010-es kormányváltás után az NFÜ élére azt a Petykó Zoltánt nevezték ki, aki a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Nézőpont Intézet jogelődjének (Europtimus Rt.) vezérigazgatója volt 2006-ig, majd 2007 augusztusától 2010. április 30-ig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyelőbizottságának tagja, 2004-2008 között az elmúlt években állami földbérleti ügyekben ismertté Mezort Zrt. vezetésének tagja volt.

Az NFÜ, akárcsak a fejlesztési kormányzat, az uniós pénzek kifizetésének felgyorsítását ígérte; részben erre hivatkozva a kormányváltást követő első évben 117 embert bocsátottal el, felvettek viszont 173-at, ami 2010 végére az Európai Unióban is komoly aggodalmat váltott ki. Másfél éven belül kiderült, hogy nem volt alaptalan a félelem: tavaly júliusra óriási késésbe került az uniós pályázati pénzek kifizetése Magyarországon. Addig, másfél évvel a költségvetési ciklus vége előtt a 2007 és 2013 között felhasználható 8200 milliárd forintos uniós keretnek kevesebb, mint a harmadát sikerült szabályosan elhelyezni (közben pedig olyan bakikat követtek el, mint amikor tavaly májusban médiakampányban átadtak egy még épülő – és azóta sem elkészített – utat).

A lassúság miatt rengeteg kritika érte az NFÜ-t, sokak szerint kevés az esély arra, hogy a pénzeket sikerül maradéktalanul felhasználni. Csepreghy szerint viszont van erre esély, tavaly 1050 milliárd forintot hívtunk le, az idei terv 1500 milliárd, 2014-ben és 2015-ben pedig 1700-1700 milliárdot céloznak meg. A szakpolitikus azt mondta, az országban megvalósuló fejlesztések 90-95 százaléka EU-s pénzből történik, ezért nagyon fontos érdek, hogy minél több pénzt fel tudjunk használni.