Levente, Irén
17 °C
27 °C

Hatalmas bírsághullám indulhat az országban

2013.01.17. 07:10
Február elsejéig minden 2012 márciusa előtt alapított cégnek számos ponton meg kell változtatnia a társasági szerződését. Ennek elmulasztása esetén kötelező a bírság, ami akár 900 ezer forint is lehet. Ha csak 15 ezres ügyvédi munkadíjjal is számolunk, a cégek összes terhe 9 milliárd forint körül lehet. A minisztérium szerint a gazdaság kifehérítése miatt van erre szükség, és nem lesz moratórium, ha tömegesen csúsznak is a társaságiszerződés-módosítások, mert lett volna rá egy év.

Kevés vállalkozásnál tudják, pedig százezrekbe kerülhet a tájékozatlanság: egy tavaly márciusi törvény értelmében február elsejéig módosítaniuk kell a társasági szerződésükben a cégadataikat. Az előírás akár hatszázezer magyar céget érinthet, minden olyat, amely 2012. március elseje előtt alakult (a cégjegyzékben jelenleg nagyjából 606 ezer gazdasági társaság adatai szerepelnek).

Akik a szerződésmódosítást elmulasztják, azok 50 000–900 000 forint közötti büntetésre számíthatnak. A törvényben nincs moratórium vagy haladék, vagyis a bírságolás kötelező február 1-jétől a mulasztóknak. Ez elsősorban a kisebb cégeket érintheti érzékenyen, hiszen nekik jóval nagyobb teher lehet egy ekkora összeg kifizetése.

Másként is próbáltak fehéríteni

Amikor a kormány legutóbb a cégekre rótt plusz adminsztrációval próbálta fehéríteni a gazdaságot, az enyhén szólva is vegyes eredményekkel járt. Az adóregisztrációs kérdőív kitöltésének kötelezettsége miatt ugyanis sok olyan vállalatnak is törölték az adószámát, akik működtek, de a kérdőívet ilyen-olyan okokból nem töltötték ki. Végül az NGM visszakozott az egészből és még több adminisztrációval, de most is zajlik az adószámok visszaállítása. A tapasztalatok alapján a jövőben pedig nem várható automatikus adószámtörlés.

Ha csak félmillió céggel és 15 000 forintos – viszonylag csekély – ügyvédi díjjal számolunk, akkor is 9 milliárdos összesített teher jön ki. Nem lenne meglepetés, ha összességében több mint tízmilliárd forintnyi ügyvédi díjat fizetnének meg a vállatok azért, hogy fehéredjen egy kicsit a gazdaság.

Jobban megismernék a cégvezetőket

A törvényi előírás szerint egyrészt minden cégnek be kell jelenteni az ügyvezető és minden tag adószámát, illetve születési helyét és idejét. Másrészt be kell jelenteni a székhely, telephely vagy fióktelep használatára jogosító iratot is.

A jogszabály szerint többé nincs szükség például a bérbeadó nyilatkozatára vagy a bérleti szerződésre, elég, ha maga a cég nyilatkozik a kérdésben és erősíti meg írásban, hogy jogszerűen használja  a megadott címet vagy címeket – közölte Vikor Orsolya, a Schönherr Hetényi Ügyvédi iroda társasági jogásza.

Emellett „változott a tevékenységi körök szabályozása, az eddigi fő tevékenységi körök helyett, illetve mellett kötelező elem lesz minden tevékenység felsorolása a tevékenységi osztályozási számmal együtt” – fogalmazott Janklovics Ádám, a Székely ügyvédi iroda jogásza.

A külföldi cégeknek pedig, ha nincs magyarországi állandó bejelentette lakcímük, szükségük lesz egy kézbesítési megbízottra, aki kezeli a leveleiket, értesítéseiket. „Érdemes alaposan megfontolni, kit, illetve milyen szervezetet bíz meg az érintett a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával" – fogalmazott Vikor. Az állam ugyanis a kézbesítéstől számított 15. nap után ismertnek veszi a közlést, úgyhogy ajánlott éber és felelősségteljes megbízottat találni.

Janklovics arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy cég tulajdonosa külföldön van, ez nem lehet akadálya a társasági szerződés módosításának. Az aláírások hitelesítése nagykövetségeken és konzulátusokon is lehetséges, „így nem kell hazautazni, és okiratot hamisítani sem” – mondta.

Nem lehet nemzeti, ami nem állami

Szigorodtak a cégnévre vonatkozó előírások is. Idén február elsejétől a cégnévnek egyértelműen különböznie kell közigazgatási és közhatalmi szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. Az „állami” vagy „nemzeti” kifejezést tehát csak többségi állami tulajdonban (vagy tartós állami befolyás alatt) lévő cégek használhatják, a „magyar” szó használata viszont maradhat.

Ha csak ezekben van változás, akkor a cég mentesül az illetékfizetés és a közzétételi díj megfizetése alól is. A bírságot illetően Janklovics szerint majd a cégbírói gyakorlat lehet a döntő, de szerinte jellemzően árbevétel alapon fogják kiosztani a bírságokat, hiszen egy nagyobb vállalatnak meg se kottyanna pár tízezer forint.

Miért kell ez?

„A törvénymódosítás célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése volt” – válaszolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium arra a kérdésünkre, hogy mi indokolta ezt a szigorítást. A minisztérium felidézte, hogy a szabályozás tavaly március óta hatályos, vagyis „a cégjegyzéket érintő adatváltozások, bejelentések átvezetésére hosszú átmeneti idővel kerül sor”.

Azt, hogy eddig hány cég tett eleget ennek a kötelezettségének, nem tudta megmondani a KIM, erre a kérdésünkre azt válaszolták: „jelenleg nem adható pontos adat arra nézve, hányan tettek eleget a bejelentési kötelezettségüknek, azonban megállapítható, hogy a 2013. január 1-je után igen magas számban történnek ilyen jellegű cégeljárások”. A minisztérium szerint azért szerepel a törvényben a kisebb cégeket akár súlyosan is terhelő bírság, mert „a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás [...] elemi érdek, hogy a jog eszközeivel az állam elérje a közhitelesség, a nyilvántartásba fektetett bizalom magas szintjének fenntartását”. Megjegyezték: ha „a bejelentés késedelmet szenved, a vétlen mulasztás miatt a cég kimentéssel élhet”.

A fővárosi cégbíróságon arról szintén hiába érdeklődtünk, hogy a Budapesten bejegyzett gazdasági társaságok közül eddig hány végezte el a módosítást, illetve mekkora terhet jelent a cégbíróknak a társasági szerződések tömeges átírása. Többszöri telefonos érdeklődésünkkor mindig azt mondták, hogy később keressük őket.