Így jöhet el a 320 forintos euró

„A monetáris politika nem mindenható. A jegybank támogathatja a növekedést egy bizonyos szintig, de az új eszközök létrehozásánál nagyon óvatosnak kell lenni, mert ami máshol működik, itt fordítva sülhet el” – mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a bank keddi sajtóbeszélgetésén. Hozzátette, hogy amíg nincs gazdaságpolitikai fordulat – aminek nulladik lépésnek kell lennie –, addig az elmaradt lépéseket nem lehet a jegybanki beavatkozásokkal helyettesíteni. „Ha ez a fordulat mégis megtörténne, akkor sokkal több más lépésre is lenne mozgástér. Addig viszont nem valószínű, hogy itt monetáris politikia ámokfutás lesz”.

A világ más részein is sok szokatlan, nemrég még tiltott eszközöket vetnek be a jegybankok. A CIB szerint nem is az a baj, hogy a kormány a jegybank és a gazdaságpolitika közötti szorosabb együttműködést javasol, hiszen ez szükséges, sőt, kívánatos, hiszen enélkül nem működhet jól a gazdaság. „A nem konvencionális eszközök bevetése sem ördögtől való, a negatív piaci reakciók sem ennek szólnak, sokkal inkább az azzal kapcsolatos félelmeket tükrözték, hogy a jegybank, hasonlóan a költségvetési politikához, kiszámíthatatlanná, csapongóvá válik, esetleg tudatosan az árfolyam gyengítésére törekszik majd”.

A CIB szeirnt év végén 5,25 százalék lesz a jegybanki alapkamat, az euró éves átlagos árfolyama 284 lehet, év végén viszont erősebb forintszinten, 282 forinton lehet az euró. Az alapkamat-csökkentésben van még mozgástér, de fogy: tavaly 1,25 százalékkal csökkent az egész évben a kamat, ilyen mértékű kamatvágásra ebben az évben már nem lesz lehetőség, de a dolog nyilván a piacon múlik.

Az elemzők szerint most lehetne egy kis szünet a kamatcsökkentésben, mert ha megállás nélkül folytatódik a folyamat, azzal az MNB azt üzeni a piacoknak, hogy a 300 forintos euróárfolyam sem zavaró. Így félő, hogy a piac megkezdi a tűréshatár tesztelését, ami akár 310-320 forintos euróárat is hozhat.