Egy éve dőlt be a 170 milliárdos csődtömeg
További Gazdaság cikkek
Néhány napja röppent fel a hír arról, hogy új légitársaság alakult – még ősszel egyébként –, amely ha nem is a Malév romjain, de helyére, és repülne már ettől az évtől nemzeti légi vállalatként. Az egy német hírportálon megjelent információ napok alatt bejárta nemcsak a magyar sajtót, hanem a webes közösségi fórumokat is. A Hungarian World Airways iránti felfokozott érdeklődés azt jelzi, az utazóknak hiányzik a légiközlekedésből a hazai – vagy persze talán csak az a lehetőség, hogy viszonylag kedvező áron, viszonylag komfortos szolgáltatással viszonylag sok helyre elrepülhessenek Budapestről.
Mínusz négy ország, mínusz tizenhat város
Ha csak a számokat nézzük, máris látszik, milyen nagyot változott az élet a tavaly február 3-i leállással. Addig negyven országba lehetett eljutni Budapestről – és negyven országból Budapestre –, ez a szám harminchatra csökkent. Még látványosabb, ha az úticélok számának változását nézzük: kilencven reptérrel volt közvetlen kapcsolata Ferihegynek a Malév-időkben, 74-gyel a Malév-csőd után. „Peking, Damaszkusz, Bejrút, Amman, Tripoli, Várna, Tirana, Skopje, Pristina, Podgorica, Szarajevó, Split, Kisinyov, Velence, Belgrád” – sorolta kérdésünkre a teljesség igénye nélkül Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója azokat a városokat, ahová most nincs közvetlen légi kapcsolat.
De nemcsak az elveszett városok fájhatnak a magyar utazóknak, hanem azok a repterek is, ahová megszűnt a korábbi verseny. Miután a Malév leállt, Moszkvába csak az Aeroflot, Isztambulba csak a Turkish Airlines repült Budapestről. Ennek következtében aztán „meg is emelkedtek az áraik rendesen, 30-50 százalékkal, nem csoda, hogy ma Isztambulba menni olcsóbb Bécsből, mint Budapestről” – mondják a légi közlekedést ismerő szakértők (igaz, a helyzeten némileg enyhíthet, hogy a Wizz Air megkapta a Malév jogait több között ezekre az úticélokra). A charterekkel hasonló a helyzet, az idei télen alig volt egzotikus déli országokba irányuló magyar forgalom, miután a Malév eltűnt, az így egyeduralkodóvá vált cseh székhelyű Travel Service pedig csökkentette budapesti kapacitásait.
Fapadosok váltották
Ráadásul a moszkvai és isztambuli járatokra beszálló Wizz Air diszkont légitársaság, vagyis nem kínál ugyanolyan feltételeket – és nem szállít ugyanolyan utazóközönséget –, mint a megszűnt, „hagyományos” Malév. És fapados az összes többi cég is, amely tavaly február 3-a után jelent meg Ferihegyen, például a Ryanair vagy a SmartWings. Aminek előnye és hátránya egyaránt van. Az előnye, hogy utasszámban végül nem hozott nagy visszaesést a nemzeti légitársaság csődje sem: tavaly csak 4,7 százalékkal, nagyjából négyszázezerrel volt kevesebb utas a budapesti reptéren, mint egy évvel korábban (miközben a fel- és leszállások száma húsz százalékkal csökkent).
Viszont a fapadosok más utazóközönséget hoznak – és, mint a Ryanair elmúlt egyéves cikázásai mutatják, kiszámíthatatlanabbak is –, mint a hagyományos légitársaságok. Budapest így az üzleti és konferenciaturizmus helyett a buliturizmus központja lett – csakhogy amíg egy-egy üzletember vagy konferenciaturista napi 100-200 eurót is elköltött, addig a bulizók sok esetben egy hét alatt sem szórnak el ennél sokkal többet. Ráadásul a korábbi évek budapesti szállodafejlesztései a magasabb kategóriájú, négy- és ötcsillagos szobák számát növelték – és azok egy jelentős része most üresen áll.
Súlyos károk
Számszerűsíteni persze nagyon nehéz, hogy mekkorát, de azzal a téma minden ismerője egyetért, hogy mindezek miatt nemzetgazdasági szinten is súlyos károkat okozott a Malév csődje. Hiába, hogy nincs sokkal kevesebb utas, mégis csak leállt a reptéri 1-es terminál, jelentősen csökkentek a reptérüzemeltető bevételei a kisebb gépforgalom és a Malév légibázisának elvesztése miatt, így a BA elbocsátásokra is kényszerült. Ráadásul mindezeken túl közvetlen károkat okoz a Malév még a holtában is – ezt jelzik a felszámolás eddigi fejleményei is.
Miután a Malévot nem sokkal a csődbe menetele előtt stratégiai vállalattá minősítették, állami felszámolója lett, amely felszámolóbiztosnak a szakmában jól ismert, nagy rutinnal, komoly tapasztalattal rendelkező Varga Jenőt bízta meg. Az állami felszámoló az Index kérdésére most közölte: a Malévnak a működés leállításakor több mint háromezer élő szerződése volt. Ezek 95 százalékát kellett azonnali hatállyal felmondani, miközben elkezdték visszaadni a lízingelt repülőgépeket. Egyetlen CRJ gép maradt csak a Malév tulajdonában, amit most a felszámolói vagyon részeként megpróbálnak eladni.
Egy forint vagyonra hatvan forint adósság
Május 25-én hívták össze a hitelezői gyűlést. A megjelent hitelezőket tájékoztatták a cég gazdasági helyzetéről, a társaság vagyonáról, a hitelezői igényekről, és a felszámolás várható költségeiről. A Malév tulajdonainak értéke körülbelül 2,5-3,5 milliárd forint, viszont már a felszámolás költségeit is 12-13 milliárd forintra várják, aminek több mint 90 százaléka a munkavállalók követelése.
A teljes, körülbelül kétezer hitelező igényét összefoglaló követelés majdnem 170 milliárd – vagyis csaknem hatvanszorosa a Malév vagyonának (holott csak a 2007-es privatizációs időszaktól nagyjából százmilliárdos állami támogatást kapott a vállalat). A legnagyobb hitelezője a magyar állami vagyonkezelő, az MNV Zrt., az orosz VEB Bank – korábbi tulajdonosa, illetve a 2007-es privatizáció idején a bankgarancia nyújtója –, továbbá a Wilmington Trust, az ILFC és az SAS.
Az eszközöket július közepe óta folyamatosan hirdetik a Cégközlönyben. A felszámoló eddig tizenháromszor jelentetett meg nyilvános pályázati felhívást. Ezekre azonban kevesen érdeklődtek, a beérkezett ajánlatok pedig jóval elmaradtak a meghirdetett ártól, így vannak olyan dolgok, amiket ma már másodszor, harmadszor próbálnak eladni.
Elsőként a két legnagyobb leányvállalat – a Malév GH Zrt. és az ACE Kft. – 100 százalékos üzletrészét, majd az informatikai eszközök felét adták el. Több eredménytelen kimenetelű nyilvános pályázat novemberben két másik 100 százalékos üzletrészt – a Malév Air Tours Kft. és a Pannon Air Cargo Kft. – értékesítettek, decemberben pedig egy AN-2TD-t és egy Cessna-172N sportrepülőgépet tudtak eladni. A legutóbbi tenderbontáskor újabb sikeres ajánlatok érkeztek három eszközcsoportra is, ezek adásvételi szerződését most készítik. Eladásra vár még a már említett CRJ repülőgép, amit 4,32 millió dollárért hirdetnek, két balatonlellei üdülő a benne található ingóságokkal együtt, külön-külön 363 és 205,6 millió forintért, továbbá a Hungaroring-üzletrész, amiért százmillió forintot szeretnének kapni.
Perekkel lehet vége
Leállítása után a Malév mint munkáltató február kilencedikén megkezdte a csoportos létszámleépítést. A leálláskor a Malév Zrt.-nek 1030 belföldi és további 15 országban 79 külföldi dolgozója volt. A körülbelül tucatnyi kismamán kívül a többiek jogviszonya már megszűnt, vagy nemsokára megszűnik.
A felszámolás befejezése nagyrészt a lezárást befolyásoló perek hosszától, és attól függ, el lehet-e adni a cég megmaradt eszközeit. Az eszközök értékesítése vélhetően fél év alatt lebonyolítható, a perek lezárulása viszont meghaladhatja az egy évet – és a légitársaság vagyonából világosan látszik, hogy a követeléseknek csak töredékét fogják tudni kielégíteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
