Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Megint jönnek, regisztrálnak

2013.02.07. 16:50
A földtörvény módosításával megváltoztak a földhasználók bejelentési kötelezettségei, ami kisebb pánikot és sok értetlenséget okozott a földtulajdonosok körében Sok a tévinformáció a bejelentésekről, pedig valójában nem sok dolog változott. A kormány központi adatbázist épít, ezért kérik az adatokat a minisztérium szerint. Az elmúlt időszakban egyébként megszaporodtak a kormányzati, illetve kormány által támogatott regisztrációs és adatgyűjtési törekvések.

– Jó napot kívánok, van nekem egy haszonbérbe adott néhány hektárnyi földem és van egy másik helyen egy kis üdülőm a város szélén, és arról szeretnék...

– Kapcsolom az illetékes kollégát.

A kelet-magyarországi földhivatalban végig sem tudjuk mondani, miért telefonálunk, a telefonközpontos ügyintéző helyettünk is tudja, és nem is téved: a földhasználók regisztrációs kötelezettségéről érdeklődünk.

Az elmúlt napokban hirtelen slágertéma lett ez, miután 2013 elején megváltoztak a földtulajdonosok és földhasználók bejelentési kötelezettségei. Nagy vihart kavart a földtulajdonosok között, hogy a kormány állítólag minden kiskert, üdülőt, gyümölcsöst és hátsókertet regisztrálásra kötelezett, és mindezért ráadásul ingatlanonként és tulajdonosként 6000 forint befizetését is előírta. A kisebbfajta pánik oka azonban részben az, hogy sok a fél- és tévinformáció a kötelezettségekről, amit ráadásul a hivatalos helyeken sem segítenek eloszlatni.

6000, de nem mindenhol

A legjobb példa erre a mi földhivatali esetünk volt. Ott ugyanis állították, hogy az egy hektárnál kisebb, néhány száz méternyi, külterületen lévő zártkerti ingatlanunk regisztrálásáért sem kell fizetni. Holott a jogszabály szerint bizony kell, és azok a hírek is igazak, hogy ha több tulajdonosa, pontosabban használója van az ingatlannak, akkor ezt a 6000 forintot elvben mindenkinek meg kell fizetni. A mi ügyintézőnk viszont azt mondta: „mi nem kérünk ezért pénzt”.

A kavarodást egyszerre több dolog is okozhatta. Egyfelől az, hogy sokaknak nem volt világos a földtulajdon és a földhasználat közötti különbség – ezért sokan olyanok is aggódni kezdtek, akiknek bérbeadott termőföldjeik vannak. Nekik azonban semmilyen tennivalójuk nincs, a regisztrációt a bérlőnek kell elvégeznie. Tehát csak azoknak a tulajdonosoknak van regisztrációs kötelezettségük, akik maguk használják a földjüket (ebben az esetben persze az is használatnak számít, ha hagyják parlagon heverni).

Belterületit és erdőt nem

Emellett arról is sok pontatlan információ jelent meg, hogy mit, mikortól és meddig kell regisztrálni. A Vidékfejlesztési Minisztérium az Index kérdésére leszögezte: nem kell minden kiskertet bejelenteni, ugyanis a belterületi fekvésű, egy hektár alatti területekre – amit szerintük sokan tévesen kiskerteknek neveznek – ez a jogszabály eddig sem vonatkozott, és ezután sem fog.

Vagyis ha valakinek egy község vagy egy város belterületén – ez a településeknek a hagyományosan lakhatás céljára használt része – van családi háza és ahhoz egy hektárosnál nem nagyobb kertje, azt nem kell bejelenteni. Szintén nem kell bejelenteni az erdőként használt földterületeket.

Minden mást viszont igen, vagyis be kell jelenteni, ha a földterület az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület művelési ágban vagy halastó megnevezéssel van nyilvántartva.

Amikor tényleg számít, hogy mekkora

A bejelentésre kötelezett ingatlanoknál eltérő szabályok vannak továbbá attól függően, hogy mekkora a telek. Ha nagyobb, mint egy hektár, akkor sok újdonság nincs. Ezek használatát eddig is regisztrálták – és eddig is a földhasználónak kellett bejelentenie –, most csak az állam által begyűjtött adatok köre változik.

Az egy hektárnál nagyobb területet művelőknek most már személyi azonosítót, állampolgárságot, illetve ha gazdasági szervezet a földhasználó, akkor törzsszámot is be kell jelenteni az új adatbázisba (feltehetően ezzel a zsebszerződéses földhasználatokat akarják kiszűrni). Ezeket az adatokat határidőre – legkésőbb március 31-ig – kell, viszont ingyenesen lehet leadni.

A kis, tehát egy hektárt el nem érő telkekkel más a helyzet. Ezeket február 1-jétől – vagyis a korábban sok helyen megjelent hírekkel szemben nem február 1-jéig – kell regisztrálni; ezekre ugyanis eddig nem volt bejelentési kötelezettség. Itt nincs záró határidő, vagyis olyan időpont, amíg mindenkinek meg kell tennie a bejelentést, van viszont fizetnivaló, ez az ominózus 6000 forint.

A Vidékfejlesztési Minisztérium azonban már közölte: törvénymódosítást nyújtanak be annak érdekében, hogy „a mezőgazdasági területek használatának bejelentése illeték- és díjmentes legyen”. Ezt a kormány várhatóan a jövő héten fogja megtárgyalni, ha pedig elfogadják, akkor azok, akik már befizették a regisztrációs díjat, vissza fogják kapni a pénzt. Viszont az ettől még nem változik, hogy ha valaki nem tudja, hogy az ő ingatlanja tulajdonképpen milyen besorolású is, tehát kell-e regisztrálni vagy sem, akkor a földhivatalban ki kell kérnie a tulajdonlapot – ami pedig szintén pénzbe kerül (bár a Magyarország.hu-n van helyrajziszám-alapú ingatlankereső, amiről a terület besorolása kiderülhet).

De miért van erre szükség?

Az ingatlantulajdonosok nemcsak a bizonytalanság, a hivatalos macera és a fizetendő összeg miatt háborognak – utóbbi kettő különösen azokat sújthatja, akik külterületen osztatlan közös tulajdont örököltek, ott ugyanis elvileg minden tulajdonostárs fizet, hacsak nem állnak össze alulról jövő népi kezdeményezésként egy nagy, boldog, használatijogról lemondó közösséggé –, hanem azt sem értik, miért van erre az egészre szükség. Hiszen van egy közhiteles nyilvántartás az ország összes ingatlanának tulajdonosi viszonyairól a földhivatalokban, és ez a nyilvántartás általában naprakész is; míg egy autó eladását-vételét nem mindig jelentjük le azonnal az érintett hatóságoknak, az ingatlanügyletek adatai jellemzően néhány napon belül bekerülnek a földhivatalba.

Csakhogy az ingatlan-nyilvántartásban nem használók, hanem tulajdonosok szerepelnek, ami nem ugyanaz. És ha a tulajdonos és a földhasználó nem azonos, akkor a földhivatal a tulajdonosi adatokat tartalmazó ingatlan-nyilvántartásból sem tudja megállapítani a tényleges földhasználó kilétét. Emellett az agrártárca szerint azért is kell egy új, központi adatbázis, mert a jelenlegiek széttagoltak, a járási földhivatalok tartják számon az adatokat.

Nem tudni, eddig hányan regisztráltak

A minisztérium kérdésünkre azt közölte: még nem tudják, hányan tettek eleget a bejelentési kötelezettségnek, ugyanis nincs központi adatbázis, ami ezt rögzítené. "Mivel még nincs központi adatbázis, amelyben a gazdálkodók összes földhasználattal kapcsolatos adatai összesítve lennének, ezért nem tudunk pontos információt küldeni a regisztráltak számáról. Ezért is szükség a centrális földhasználati nyilvántartás."

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a bejelentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy egy egységes központi adatbázis álljon rendelkezésre a földhasználók adatairól, és teljes képet kapjanak a földhasználatról.

Újraéleszteni a vidéket

És a VM szerint ez az egyetlen cél, a nekünk küldött írásos válaszból kiderült: a regisztrációnak azonban a háztáji gazdálkodáshoz nincs köze, hiába mondta Szabó Csaba földügyekért felelős államtitkár egy keddi sajtótájékoztatón, hogy emiatt kellenek a bejelentések. Ettől még a kormány a VM tájékoztatása szerint azt szeretné, ha új gyümölcsösök és konyhakertek jönnének létre, „a háztáji a vidéki élet újjáélesztésre méltó sajátossága”.

Regisztrálnak rendületlenül

A mostani földhasználati regisztráció egyébként nem egyedi, hanem egy, az elmúlt években elterjedt központi adatgyűjtési hóbort része. Kezdődött azzal, hogy jogszabállyal kötelezték a vállalkozásokat arra: regisztrálják magukat a területileg illetékes kamaráknál. Kötelező tagságot – szemben az első Orbán-kormánnyal – nem írtak el, de ez a regisztráció 5000 forintba került, és nem igazán lehetett látni, hogy a kamarának fizetett pénzért mit kapnak a cégek (egyébként ha valóban csak százezer társas vállalkozások nem regisztrált, és a többi igen, akkor ettől hirtelen két és félmilliárdja lett a kamarának).

A kormányzati Mindent tudni akarok-játék következő fázisa az volt, amikor az adóhivatal kezdett adatgyűjtésbe a fiktív cégek kiszűrésére. A KOCKERD elnevezésű dokumentum kitöltésére abszurd feltételekkel kötelezték a véletlenszerűen kiválasztott vállalkozásokat, kisvállalkozások ezreit fenyegette a veszély, hogy akkor is elveszítik az adószámukat, ha egyébként tisztességesen, rendben működnek. A kormány végül visszavonulót fújt a kínos ügyben – ezután a NAV is engedékenyebb lett –, de a cégekről nem szálltak le.

Idén február 1-jéig minden, 2012 március előtt alapított vállalkozást a társasági szerződése módosítására köteleztek – ennek az ügyvédi költsége 30-40 ezer forintnál nemigen volt kevesebb, vagyis egy jó 15-20 milliárdos üzletet jelentett az ügyvédeknek –, amiben többek között bővítették a cégvezetőkről gyűjtött adatok körét. És hogy a kamarai regisztrációnál is nagyobb legyen a lelkesedés, gigabírsággal fenyegették azokat, akik nem lépnek határidőre.