Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Nullán vagyunk, ez az igazság

2013.02.12. 21:02

A rendszerváltás után minden régiós ország életében voltak 2-3 éves nehéz periódusok, de olyan, hogy egy ország 8-10 évig ne növekedjen, nem fordult elő. Magyarországon sajnos ez a helyzet, az ország lényegében 2005 óta egy helyben toporog – mondta Bod Péter Ákos a HBLF pénzügyi konferencián. „A kormányzat művészete, hogy nem kell állandóan mindent módosítgatni, ennek az előfeltétele, hogy előtte kell számolni. Jó, ha a döntéshozók nem a lehetetlen tartományában kóborolnak” – fogalmazott.

A korrupciós mutatóink nem javultak az elmúlt években, ami sokaknak csalódás – mondta el Bod Péter. „Ha a szociális, patrióta piacgazdaság elvei összekeverednek a rokonoknak juttatott támogatási rendszerrel, annál nincs rosszabb. Nagyon rossz az a politika, amikor az előző érvekkel igazolják az utóbbi magatartást.”

Rájöttünk, hogy nullán vagyunk

Mellár Tamás közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató volt vezetője szerint 2002-2006 között erőltetett gazdasági növekedést láttunk az országban, valójában a fenntartható pályánk 2 százalék körül volt, de ehhez képest 4-5 százalékkal növekedtünk. „Aztán a fékeket behúzták (jött a válság), és azóta nem találunk magunkra. Pár éve még azt gondoltuk, hogy a 2 százalékos pályára vissza tudunk állni, de sajnos most jövünk rá arra, hogy ez sem igaz: a potenciális növekedésünk 0 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy a következő években sem lesz előrelépés. 1-2 százalékos növekedést ugyan el lehet érni majd, de megint csak költekezés és eladósodás árán, ami nem lenne szerencsés” – fogalmazott Mellár.

De miért van ez? Mert a gazdaságunk nem képes arra, hogy egy 2-4 százalékos növekedést produkáljon úgy, hogy ehhez ne legyen szükséges az újabb eladósodás. A közgazdász szerint a megoldás: egy mély szerkezeti átalakuláson kellene átessen a magyar gazdaság, aminek eredményeként alacsony importtartalmú és magas exporttartalmú termékekre állna át a gazdaságunk.

A kormány ügyes volt

"Az egykulcsos átállás megtörtént, a fogyasztást a korábbinál jobban adóztató rendszer nagyon kreatívan lett bevezetve; sosem jutott volna eszembe a közműadó” – fogalmazott Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Szerinte az átalakítások előnye, hogy ezeket az adókat nem lehet elkerülni. "A telefonadót, a bankadót, a közműadót be lehet szedni, tehát adótechnikai szempontból a kormány nagyon ügyes volt."

Viszont az egykulcsos adó antiszocális, az ezt ellensúlyozó vállalati adók pedig azokat terhelik, akik fejleszteni és beruházni is képesek lennének. Ezek a lépések egy recessziós időszakban veszélyesek – egy felívelő időszakban az egykulcsos adó talán jó lenne egy vagyonadóval párosítva, de most nem ilyen időket élünk.

Vámosi szerint el kell ismerni, hogy bátran kell keresni a megoldásokat egy ilyen szorult helyzetben, de azt látni kell, hogy az nem megy, hogy az állam egyre több mindenről akar gondoskodni, de közben meg egyre kevesebb adót akar beszedni.

„Korábban 52 adónem volt, én most 63-at számolok. 2010 óta GDP arányosan 2,5 százalékkal nőtt az adóterhelés, igaz, a GDP is csökkent, tehát abszolút értékben valószínűleg nem adózunk többet. De az biztos, hogy nem költhetjük tovább az unokáink életszínvonalát – mondta Vámosi arra, hogyha rajta múlna, soha többé nem engedné, hogy a költségvetés hiánya 3 százalék fölé emelkedjen, még akkor sem, ha ennek éppen gazdasági növekedési áldozatai lennének.