Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Méretes szakadékba zuhant az ország

2013.02.14. 09:14 Módosítva: 2013-02-14 10:18:53
Tavaly éves szinten 1,7 százalékkal esett vissza a gazdaság a KSH előzetes becslése szerint. Az utolsó negyedévben kiugróan magas, 2,7 százalékos volt a GDP visszaesése éves, és 0,9 százalékos negyedéves összevetésben – derült ki a KSH csütörtök reggel közzétett, az elemzői várakozásoknál rosszabb adataiból. Így Magyarország hivatalosan is recesszióban zárta a múlt évet. 2009 után ez az első esztendő, ami gazdasági visszaesést hozott. A forint gyengül a vártnál rosszabb adat miatt.

A mai sorozatban már a hetedik adat, amikor negyedéves összevetésben nincs érdemi növekedés – tehát a gazdasági válság lényegében már két éve tart. Az előző hat negyedévben egy 0,2 százalékos bővülés mellett egy stagnálást és négy, esetenként 0,5 és 1 százalék közötti visszaesést regisztráltak. A KSH egyébként ismét átírta visszamenőlegesen az előző negyedévek GDP-adatait, legutóbb két 0,1 százalékos növekedést és négy, esetenként 0,2-1,1 százalékos visszaesést közöltek.

Három éve nem látott mélypont

A csütörtökön közzétett adatok azt is jelentik, hogy tavaly az utolsó negyedévben az első kilenc hónapnál is mélyebbre csúszott a gazdaságunk. 2012 az első háromnegyed évben ugyanis még csak 1,3 százalékos volt az összesített visszaesés (de már a harmadik negyedév 1,5 százalékos csökkenést hozott). A mostani 2,7 százalékos visszaesés tehát igencsak lerontja az éves átlagot.

A gazdaság ilyen méretű visszaesésére 2009 óta nem volt példa, akkor az utolsó negyedévben 4,4 százalékos volt az éves szintű visszaesés, de akkor az utolsó negyedévben már a kilábalás jeleit mutatta a gazdaság, mert az előző negyedévhez képest 0,3 százalékos növekedés volt. Most viszont a 2,7, illetve 0,9 százalékos éves és negyedéves visszaesés egy folyamatosan romló tendenciáról árulkodik.

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok    

 Év/Negyedév  I.  II.  III.  IV.
 2010  101,1  100,4  100,3  100,2
 2011  101,4  99,6  100,0  100,2
 2012  99,0  99,5  99,6  99,1

És rontja a forint árfolyamát is: az euró, amely szerdán 289,5 forint környékén is járt, és csütörtökön is 290-nél kezdte a napot, kilenc után nem sokkal már 292 forint közelében volt. A svájci frank 235,2 forintnál kezdte a napot, innen bő egy óra alatt 236,9 forint fölé drágult.

A vártnál sokkal rosszabb

A Takarékbank előzetes elemzése szerint a vártnál rosszabb GDP-adatért nagy mértékben az aszály felelős, de más bajok is vannak. A háztartások fogyasztása a várakozásoknál jobban, 3,9 százalékkal csökkent, a beruházások visszaesése viszont végre lassul. A bank elemzői idén mindössze 0,3 százalékos növekedésre számítanak, a jövőre nézve viszont optimistábbak: szerintük 2014-ben akár 1,5 százalék is bővülhet a gazdaság.

Suppan Gergely, a bank elemzője az adatok megjelenése után közölt gyorselemzésben azt írja: „A várakozásokat jóval alulmúlva, 2,7 százalékkal csökkent a GDP a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz, míg 0,9 százalékkal az előző negyedévhez képest, így a hazai gazdaság recessziója tovább mélyült”. Suppan szerint az ágazatok többsége visszaesett, ezen belül – megelőlegezve, illetve megbecsülve a márciusban megjelenő részletes adatokat – a mezőgazdaság 20 százalékkal, valamint az ipari termelés szintén jelentős mértékben, míg az információ, telekommunikáció, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye növekedett.

Az elemző továbbra is optimista, szerint az első negyedévben a technikai értelemben vett recesszió – tehát a gazdaság két egymást követő negyedéves visszaesése – véget érhet. Szerinte az ipari termelés az év elején éles fordulatot vehet, annak hatására, hogy a Suzuki visszatért a kétműszakos termeléshez, a Mercedes elkezdte a CLA gyártását – igaz, a Mercedestől nagyjából május óta várják, hogy erőt ad a gazdaságnak –, valamint februárban elindul a termelés a GM szentgotthárdi motorgyárában is.

Minden ellenünk

Az adatokat kommentáló nemzetgazdasági minisztériumi közleményből az derül ki, hogy tavaly minden összejátszott a magyar gazdaság ellen, és hogy a visszaesés – bár az elemzők valójában kisebbet vártak – „a várakozásokkal összhangban” történt. Az NGM szerint „az aszály és az unió elhúzódó válsága miatt csökkenhetett” tavaly a magyar gazdaság teljesítménye.

A minisztérium közleménye szerint „a magyar gazdaság kettős arcot mutatott: míg a bruttó hazai termék csökkent, addig a foglalkoztatás továbbra is jelentősen bővült, s emellett a munkanélküliség is csökkenni tudott az év elejéhez képest”. Igaz, ez utóbbi – bár ezt nem tették hozzá – továbbra is magas, 10,5 százalék fölötti szinten stabilizálódott, és a foglalkoztatottsági arány javulásában szerepe lehetett annak is, hogy a vártnál több, nagyjából százezer nő ment nyugdíjba a kedvezményes, negyven év utáni szolgálati idő kihasználásával.

Kiigazítás nélküli GDP-adatok (%-os változás)

 Év/Negyedév  I.  II.  III.  IV.  I-II.  I-III.  I-IV.
 2010  100,2  101,1  101,8  102,0  100,7  101,1  101,3
 2011  102,6  101,3  101,4  101,3  102,0  101,8  101,6
 2012  99,3  98,5  98,5  97,3  98,8  98,7  98,3

Az NGM megjegyzi: a részletes adatokat csak március 8-án publikálja a KSH. „A visszaesés azonban minden valószínűség szerint az ipari és a mezőgazdasági termelésre vezethető vissza, azokra az ágazatokra, melyek 2011-ben jól teljesítettek, vagyis a bázishatás erős volt. Ezeken túl az ipar esetében az EU elhúzódó válsága miatti csökkenő export-megrendelések, utóbbi esetében az aszályos idő játszott főszerepet” – olvasható a minisztériumi közleményben.

Mélyben az ipar

A korábban vártnál nagyobb visszaesést a múlt héten közölt decemberi, előzetes ipari adat is előrevetítette. Eszerint az év utolsó hónapjában az ipari termelés 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a munkanaphatástól megtisztított index is 3,4 százalékos esést jelzett. Novemberben az építőipar 12 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Eközben az EU-ban 0,3 százalékos volt a GDP csökkenése, a régióbeli országok többsége pedig növekedésre volt képes: Szlovákia és Lengyelország 2,5 százalékkal bővült, ami jelzi, hogy a magyar gazdaság visszaesése nem kifejezetten a rossz külső körülményekkel magyarázható. Még a hozzánk hasonlóan recesszióban lévő Csehországban is csak 1,1 százalékos volt az éves visszaesés mértéke, és az utolsó negyedévben csak 1,7 százalékkal csökkent a GDP éves, 0,2 százalékkal negyedéves összevetésben.

Ki látott már ilyet?

A portfolio.hu elemzésében a rendszerváltásig visszamenően megnézte azt, hogy mikor és miért volt utoljára négy negyedéven át folyamatos és egyre nagyobb visszaesés a gazdaság teljesítményében.

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2012 eleje óta folyamatosan csökken a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. A recesszió feltételét már bőven teljesítettük, hiszen ahhoz "csak" két egymást követő negyedévben kell zsugorodni, mi pedig négynél járunk – fogalmaz az elemzés.

reci

Az ábra alapján azt lehet mondani, hogy a mostani visszaesés nem a leghosszabb a rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetben. A Bokros-csomag által előidézett recesszió hivatalosan három negyedéven át tartott (tehát a mostaninál rövidebb volt), ezt követően a 90-es évek második felétől 2006-ig a kedvező nemzetközi környezet és az eladósodás biztosította a gazdasági növekedést.

Közel a leghosszabb válsághoz

Ezzel viszont olyan rossz helyzetbe lavírozta az országot a gazdaságpolitika, hogy a költségvetést csak egy jó nagy megszorítással lehetett feljavítani 2006-ban, amiből tankönyvszerűen recesszió lett - ráadásul a javulás nem is volt tartós. A 2008-as válság a megmaradt nagyon kevés eredményt is elmosta: ekkor (2008-2009-ben) a mostaninál is súlyosabb volt a visszaesés, akkor a recesszió a KSH szerint öt egymást követő negyedévig tartott.

Összegzésképpen azt lehet mondani: egyetlen negyedév választ el a mai módszertannal mért eddigi leghosszabb recessziós időszaktól.

Szintén nem örömteli, hogy a szóban forgó négy negyedévet két olyan negyedév előzte meg, amikor az fenti ábrán éppen csak a „vonal fölött” maradt a gazdaság. Ez azt jelenti, hogy már a tényleges visszaesést hozó negyedévek előtt is szenvedett a gazdaság, ilyen a korábbi jelentős recessziós időszakok előtt nem történt.

Csak semmi pánik

A nemzetgazdasági miniszter múlt héten megjelent írásában jó előre igyekezett megmagyarázni kormánya bizonyítványát.

Matolcsy György négy szempontot is felsorolt, ami magyarázza a gyorsnaszád megfeneklését. Szerinte önmagában az aszály 1 százalékkal vetette vissza a gazdaságot, emellett „közel 500 milliárd forint tervezett uniós forrás nem került beruházásra”. Volt emellett egy „3 százalék körüli fogyasztáscsökkenés”, ami „szűkülő belső piacot hozott” – ennek, valamint a „több ezer milliárd forint hitelforrás” kivonása kapcsán diszkréten nem említi meg, hogy ebben mekkora hatása volt a megszorításoknak, amik nem megszorítások.

Matolcsy szerint azonban „hazánk számára szerencsés lehet a 2013-as év, mert meghozhatja a gazdaság növekedési fordulatát”. Ehhez más nem kell, mint az, hogy a tavalyi négy rossz tényező megforduljon, írja. Így kell „a három német autógyár és a beszállítók termelési felfutása”, kell a tavaly be nem fektetett 500 milliárd forint helyett „1500 milliárd forint uniós pénz gazdaságba történő befektetése”. És hát a miniszter továbbra is várja a belföldi fogyasztás felfutását – most a rezsicsökkentéstől –, valamint az élénkülő hitelezést. Ez utóbbit, mint korábban már többször kifejtette, a leendő új MNB-elnök segítheti majd; és mint korábban többször híre ment, ez történetesen ő maga lehet.