A vállalatok is kivonulhatnak a felsőoktatásból

A felsőoktatási intézményekkel kötött vállalati megállapodások felszámolását, létszámleépítéseket, ingatlaneladásokat, a beruházások befagyasztását okozhatja az ágazatba már csak csordogáló állami támogatás, derül ki a Napi Gazdaság körkérdéséből.

Továbbra is bizonytalan a felsőoktatási intézmények idei költségvetési tervezete, a főszámokat a legtöbb helyen még most sem határozták meg. Csak az a biztos, hogy a több helyütt jelentősen − 30−65 százalékkal − csökkenő állami támogatások miatt a vállalati szektor elfordul az intézményektől, így azok bevételeik lehetséges növelésével, a kapacitások felülvizsgálatával próbálják túlélni az évet.

A korábban megfogalmazott kormányzati szándék egyértelművé vált: a nagyobb intézmények talpon maradhatnak, a kisebbek saját erőből oldják meg problémáikat. A legnagyobb elvonást elszenvedő Szolnoki Főiskola 2012-ben csaknem egymilliárdot kapott az államtól, idénre viszont mindössze 445 millió jut a központi büdzséből. Túróczi Imre rektor a Napi Gazdaságnak elmondta, 2011 óta jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre, most újabb létszámleépítéssel nem kalkulálnak. A kapacitásokat viszont kénytelenek felülvizsgálni, és az ingatlanok egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek adják vissza. A Szolnoki Főiskolának jelentős anyagi támogatást biztosító vállalati kapcsolata nincs, és szakértők szerint nem is lesz.

A 2011-ben még 9,6, tavaly 8,6, idén mindössze 7,8 milliárd forint állami támogatásban részesülő Semmelweis Egyetemen jelenleg szintén nincs vállalati együttműködés, de korábban volt gyógyszergyárral támogatási megállapodásuk kutatásra, illetve fiatal kollégák támogatására.

Már korábban elfordultak a befektetők a Budapesti Corvinus Egyetemtől (BCE) is, miután a szakképzési támogatások, innovációs járulékok fogadásának lehetősége megszűnt, amely több száz milliós bevételkiesést jelentett a BCE-nek. Ezelőtt a közös oktatások, kutatások és szponzorációk területén legalább ötszáz céggel alakított ki az intézmény kapcsolatot. A felsőoktatás finanszírozásának közelmúltbeli változásaira például a Corvinus Fund létrehozásával válaszolt az intézmény, a tehetséges, ám nem tehetős hallgatók támogatására eddig közel száz céget kért fel − aláírt szerződések nincsenek. A munkaadók − ha egyáltalán lehetőségük van a jótékonyságra, támogatás nyújtására − azt mérlegelik, hogy mi éri meg jobban számukra: egyetemi alapítású vagy saját ösztöndíjak létrehozása. A BCE vezetése úgy véli, "ebben a gazdasági helyzetben egyre nehezebb a külső források felkutatása és megnyerése".

Szerencsésebb helyzetben van a három tudományegyetem (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Tudományegyetem), amely a 2013−2016 közötti időszakra a február 7-i kormányrendelet értelmében elnyerte a kiemelt és kutatóegyetemi minősítést. Ez 670 millió forint célzott, csak kutatásra fordítható összeget jelent. A Pécsi Tudományegyetem működésének és finanszírozhatóságának tekintetében egyre nagyobb szerepet kapnak a pályázatok, a pályázatokon való részvétel. Jelenleg a természettudomány, egészségügy, orvostudomány területén kötött kutatási szerződésik számottevőek.