Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Idén júliusban kell szabadságra menni

2013.02.18. 07:03
Megváltoztak a szabadság alatti bérszámítás feltételei az új Munka törvénykönyv hatályba lépésével, az új szabályozás azt jelenti, hogy nem éri meg szabadságra menni akkor, amikor kevés munkanap van. Már egy napnyi szabadsággal is bukhatunk egy ezrest, ha februárban vagy júniusban megyünk szabadságra. A változás új konfliktusokat szülhet a munkaadók és a munkavállalók között, és szakértők szerint – bár az NGM ezt cáfolja – akár a minimálbérnél is kevesebbet kaphatnak emiatt a dolgozók.

A munka törvénykönyvének új szabályai jelentős változást hoztak a munkavállalók és a munkaadók életében, az egyik ilyen nagy változás a szabadság alatti úgynevezett távolléti díj számításának módja. Az eddig módszert ugyanis egy új, egyszerűbbnek mondott, de minden jel szerint bonyolultabb módszer váltotta fel. A problémát jelzi, hogy még a könyvelők, munkajogi szakértők, adótanácsadók és a pénzügyi-bérszámfejtési szoftverek készítői is tanácstalanok voltak az év első heteiben, hogy hogyan is értelmezzék a változást.

Két bűvös szám az átlagok csodaszép világából

A változás pedig csak ennyi volt, hogy tavaly december 31-ig a munkabér – ha valakit fix fizetéssel alkalmaztak – változatlan volt, akár szabadságon töltötte a hónap egy részét, akár nem, miután a szabadságon töltött napjaira fizetendő távolléti díjat úgy kellett kiszámolni, hogy a munkaszerződésben szereplő bért megkapja a munkavállaló. Ez évtől viszont rugalmasan változik a távolléti díj, és így a szabadságon töltött hónapokban a munkabér összege is.

Hogy mi alapján? Matolcsy György minisztériumában valószínűleg ismerték az átlagszámításról szóló klasszikus viccet, amikor egy hatéves gyerek megkérdezi a hatvanéves nagyapját, hogy mi az átlag, és erre azt a választ kapja: az átlag egy olyan szám, ami szerint mi ketten 33-33 évesek vagyunk, aztán mégis az van, hogy neked sincs nőd, meg nekem sincs nőm. Csakhogy a nemzetgazdasági nagy varázslatos átlag a 21,75 lett.

Ennyi munkanapunk van egy hónapban ugyanis. Mármint természetesen átlagosan, a gyakorlatban egyetlen olyan hónap sincs, hogy 21 napot és még néhány órát dolgoznánk (van olyan, például februárban, amikor húsz napot dolgozunk, és van olyan, például júniusban, amikor huszonhármat). És ebből kijött még egy bűvös szám, a 174-es: átlagosan (a 21,75 nappal számolva) ennyi munkaórát dolgozik egy magyar munkavállaló 2013-ben.

Mikor érdemes pihenni?

De miért van ennek jelentősége? Azért, mert mostantól kezdve a távolléti díj összegét nem havi, hanem napi szinten számolják, a munkanapok számának figyelembe vételével. Ami aztán azt eredményezi, hogy más összeget kap, aki húsz munkanapos hónapban megy szabadságra, mint az, aki huszonegyesben, huszonkettesben vagy huszonhármasban.

A nagy kérdés azonban, hogy mikor járunk jobban, ha februárban, vagy ha júliusban megyünk szabadságra. A válasz egyértelmű: ha a hosszú hónapokban vesszük ki szabadságunkat, akkor a hó végén több fizetést kaphatunk, ha azonban a rövidben, akkor kevesebb pénzt kapunk kézhez.

Hogy miért is? A szabadság idejére járó fizetést és a munkában töltött napokra jutó arányos bért nem azonos módon kell kiszámítani. A szabadságért fizetett távolléti díjat ugyanis az új szabályozás értelmében úgy kapjuk meg, hogy a havi bérünket elosztjuk 174-gyel, vagyis az egy hónapban átlagosan ledolgozott órák számával, majd az így kapott egy órára jutó bért felszorozzuk a napi munkaórák számával, ami egy általános teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 8 óra. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki 174 ezer forintot keres, akkor egy nap szabadságra számítva 8000 forint távolléti díjat fog kapni.

000 Par7272638

Egyébként itt közbevetőleg megjegyezzük, hogy a nemzetgazdasági tárca szerint az új számítási módszer az egyszerűsítést szolgálja. A minisztérium néhány napja az MTI-nek kiadott tájékoztatásban fogalmazott úgy: a távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt. Ezzel együtt ugyanakkor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához, ha valakinek nem lenne az új, egyszerű módszer eléggé egyszerű.

Egy ezrest bukunk egy napon

Visszatérve a számolásra: ha csak a munkabérünkkel számolnának – tehát a havi bérünket elosztanánk a munkanapok számával –, akkor egy húsznapos hónap esetén az egy napra arányosan eső munkabér 8700 forint lenne. Tehát, ha valaki egy nap szabadságot vesz ki egy húsznapos hónapban, például februárban, akkor a két összeg közötti különbséget elbukja – mondja Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adószakértője. A változás minden olyan szerződésre vonatkozik, amit a munka törvénykönyve szabályoz.

Nagy kérdés volt még korábban, hogy mi lesz azokkal, akiket minimálbéren alkalmaznak. Ha ők rövid hónapban mennek szabadságra, akkor elvileg kevesebb pénzt kapnának kézhez, mint a minimálbér. Az NGM a kérdésünkre annyit válaszolt: a minisztérium fenntartja azt, hogy senki nem kaphat kevesebbet kézhez, mint a minimálbér, de nem részletezte, hogy ezt milyen szabályok rendeznék.

Minimálbérnél is kevesebb

Csakhogy a szakértők megosztottak ennek megítélésében. Kártyás Gábor munkajogász, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja a Complex Kiadó közleményében úgy fogalmazott: abban egyetértés van, hogy hogyan kell kiszámolni például a szabadság idejére járó távolléti díjat, vita van arról, hogyan kell kikalkulálni az adott hónapban a ledolgozott időre járó juttatást.

A szakértő szerint legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet. Példaként említette azt, amikor teljesítménybérrel díjazzák, de teljesítménye elmarad a 100 százalékos követelménytől, igazolatlanul távol volt, vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tudta a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben foglalkoztatni. A munkajogász úgy véli, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál kezelhetetlen lesz a szabadságos hónapban ledolgozott idő utáni bér kiszámítása.

Fekete Zoltán szerint a minimálbéres problémát a munkáltatók úgy kénytelenek megoldani, hogy azok, akik kevesebbet keresnének, olyan összegű kompenzációt kapnak, ami a minimálbérre kiegészíti a bérüket. Sok szakértő ugyanakkor azt mondja – és ezt a minisztérium sem cáfolta eddig –, hogy a törvényben nincs ilyen előírás, bár az NGM minden megszólalásában leszögezi, hogy a minimálbérnél senki nem kaphat kevesebbet.

Februárban semmiképp

Szóval a minimálbéreseknek mindegy, mikor nyaralnak. A többieknek viszont érdemes odafigyelniük arra, hogy melyik hónapban mennek szabadságra. Az RSM DTM kalkulátorával könnyen ki lehet számolni, mikor éri meg szabadságra menni. Februárban és júniusban semmiképpen, hiszen ezek az év legrövidebb hónapjai, így ekkor bukhatnak a legtöbbet a szabadságokon. A legjobban januárban, júliusban és októberben éri meg szabadságot kivenni, hiszen a fizetett ünnepnapokkal együtt ezekben a hónapokban 23 munkanap van.

Az új rendszer nem csak fölösleges, de új konfliktusokat is hoz a munkavállalók életébe – mondja Király László György, az adóhatóság korábbi elnöke. Szerinte semmilyen logika nem indokolja a korábbi számítás megváltoztatását, hiszen a nyugdíjszámításnál is ugyanúgy számolják a munkanapokat, mintha szabadnapok lennének. Az viszont, hogy mostantól jobban meg kell gondolni, hogy ki mikor vegyen ki szabadságot, feszültséget kelthet a munkaadók és a munkavállalók között – pláne azokon a munkahelyeken, ahol tényleg a munkáltató rendelkezik a szabadsággal. Hiszen papíron a szabadságot a munkáltató adja ki, és ebből elvileg csak évi hét napot akkor, amikor azt a munkavállaló kéri (ez is változás egyébként, korábban a szabadság egynegyedét kérhette a munkavállaló, az új szabály nagyjából a negyven év alatti munkavállalóknak kedvező, az idősebbeknek viszont hátrányos).