Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Négyszázmilliót bármikor zsebből összedobnak

2013.02.18. 10:37
A 386 képviselőnek alig több mint negyede vallotta be, hogy van készpénzes megtakarítása is. Ez így is háromszorosa a részvénnyel, hatszorosa az állampapírral rendelkezőknek. Akiknek van, azoknak sok van: ők kilencvenkilencen 430 millió forintnyi, vagyis fejenként 4,34 milliós készpénzvagyonról nyilatkoztak. Volt, aki 133 ezer forintot vallott be, volt, aki 75,4 milliót, igaz, euróban.

– Kedves Zsolt, már meg ne haragudjál, kicsit megszorultam, tudod, hogy van ez, a választókerületi hétköznapok felőrlik az embernek nemcsak az idegeit, a pénztárcáját is, mindenhol ott lenni, muszáj időnként avatni, átadni, megmenteni... Szóval az van, hogy kellene egy kis pénz elsejéig, nem tudom, tudnál-e...

– Persze, kérlek, mennyi kell?

– Hát mennyit tudnál?

– Úgy hetvenötmilliót. De euróban.

A fenti párbeszéd nem hangzott el – legalábbis tudomásunk szerint –, de akár el is hangozhatott volna a parlamentben, az 5-ös szektor hatodik sorában. Itt ül ugyanis az a magyar képviselő, aki a január 31-én közzétett vagyonnyilatkozata szerint a legtöbb készpénz-megtakarítással rendelkezik. A fideszes Láng Zsolt, aki 2010-ben a budapesti listáról került a parlamentbe, majd 2011 őszén egyéni mandátumot is szerzett, 260 000 eurónyi készpénzt vallott be (pdf), ez 290-es árfolyamon 75,4 millió forintnak felel meg.

Egy év, tízmilliós spórolás

A szám aligha elírás, ugyanez az összeg szerepelt a tavaly januárban (pdf) benyújtott bevallásában is (a bankban tárolt vagyona viszont nőtt, 29,5 millió forint és 26 ezer euró lett az előző évi 21 millió forint és 21 615 euró után; ha forintosítjuk, akkor idén már 37,04 milliója a pénzintézeti számlakövetelése, ami egy év alatt tízmilliós, majdnem az éves bérével megegyező növekményt jelent a tavalyi 27,3 millióhoz képest).

A január végén közzétett parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatokból nemcsak az derül ki, hogy Láng Zsolt egy negyvenhétezres közmunkás ügyességével tud spórolni – éves bruttó 14,2 millióból tett félre nettó 10 milliót –, hanem az is, hogy a magyar parlamentben jobban imádják a készpénzt, mint egyszeri államtitkár a röghöz kötést.

Hathavinál több

A törvény szerint a vagyonnyilatkozatban a hathavi képviselői alapdíj összegét meghaladó készpénzvagyont kell feltüntetni. Az egyhavi bruttó alapdíj most 231 900 forint, vagyis az 1 391 400 forintot meghaladó készpénzt kellett bemondani – akinek 1 391 300-a volt, az egy kövér nullával intézhette el ezt a sort.

Összesen kilencvenkilenc képviselő, tehát nagyjából minden negyedik vállalta fel, hogy neki bizony van készpénze. A többi 287 feltehetően szigorúan értelmezte a szabályt, ezért válaszolhatta a nyilatkozatában például Budai Gyula, Gyurcsány Ferenc, Rogán Antal, Vona Gábor, Szijjártó Péter, Varga Mihály vagy éppen a Miskolctapolcán félházat szerző, hozzá a várostól, vagyis saját polgármesterétől közpénzen ajándékba utat is kapó Zsiga Marcell, hogy nincs készpénzes vagyona.

Hogy a maradék 99 tényleg az 1,39 millió fölötti készpénzt vallotta-e be, vagy sem, azt éppúgy nem tudhatjuk, mint azt, hogy a 287-ek szabályosan és őszintén nyilatkoztak-e a nullákról (a törvény szerint az a lényeg, hogy a képviselő adja le a vagyonnyilatkozatot, és az ne legyen teljesen kitöltetlen). Amit biztosan tudunk: a 99 politikus összesen 430 601 429 forintnyi készpénzt vallott be – ha ők valamennyien figyelembe vették a hathavi tiszteletdíjas kitételt, akkor az még 137 milliót jelent zsebbe.

Néhány millió a jellemző

A listavezető Láng Zsolt után a szintén kormánypárti, nemrég 12,5 milliárdnyi uniós támogatást elnyert cégek miatt is képbe került kereszténydemokrata Seszták Miklós került, aki az összesen 177 millió forintnyi pénzügyi vagyonából 24 milliót tart a párnacihában. A harmadik az MSZP-s Horváth András Tibor lett egyetlen milliós lemaradással, a dobogóról a húszmilliós készpénzvagyont felhalmozott fideszes Kerényi János csúszott le.

A készpénzes vagyonról nyilatkozó képviselők többsége 1 és 5 millió forint közötti összeget vallotta be, tizenhárom politikusnak van több mint ötmilliója – a bevallás szerint –, és tíz nyilatkozatban szerepelt egymilliósnál kisebb összeg. A legkevesebb, 133 000 forint a fideszes Horváth László nyilatkozatában szerepelt, nála 17 ezerrel gyűjtött többet párttársa, Zsigó Róbert.

Veszteséges dolog

A képviselők készpénz iránti rajongása több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt azért, mert látványosan többen tartják ebben a nem kamatozó, így az infláció miatt reálértéken egyértelműen veszteséget – tavaly több mint 5 százalékos bukást – jelentő formában a pénzüket, mint például állampapírban vagy részvényben. A vagyonnyilatkozatok szerint az állampapír-vásárlást ösztönző kormányzati kommunikáció lepattant a képviselőkről, alig tucatnyi politikusnak van ilyen megtakarítása, és tőzsdén is kevesebb, mint harmincan próbálták ki magukat – készpénzt háromszor többen tesznek el.

Ráadásul a készpénzhasználatnak komoly társadalmi költségei is vannak, vagyis technikai, logisztikai, szervezési és egyéb okok miatt egyszerűen drágább az országnak, ha bankjegyek vannak nálunk, mintha elektronikus pénzt (bankkártyát, átutalást) választunk. Többek között egyébként épp ezzel indokolták, hogy a csekkadóként ismert tranzakciós illeték az ATM-es készpénzfelvételnél magasabb, mint a banki átutalásnál vagy bankkártyás fizetésnél. A Magyar Nemzeti Bank egy 2011-es tanulmánya szerint a mai, készpénz-központú, és az elektronikus fizetésekkel szemben csekket előnyben részesítő magyarországi pénzhasználati gyakorlat évente nagyjából százmilliárd forinttal több kerül a nemzetgazdaságnak, mint a készpénz- és papírmentes, modern, elektronikus pénzhasználat kerülne.

És még kockázatos is

A kamaton elbukott tízmilliós és a társadalmi szinten jelentkező százmilliárdos veszteségek mellett a készpénzhasználatnak van még egy komoly kockázata. Talán a képviselők nem tudnak róla, és így nincsenek is tisztában a rájuk leselkedő veszéllyel, de tény: ez a fizetési mód a korrupció melegágya. Hiszen az elektronikus pénzhasználatnál, a bankjegyekkel szemben, nyomon követhető, honnan hová áramlik a pénz.

És hogy milyen veszélynek teszi ki magát a készpénzhasználó közszereplő? Gondoljunk csak az állítólagos Nokiás doboz-történetre, amelyben állítólag 15 millió forintnyi bankjegy került Hagyó Miklós akkori budapesti főpolgármester-helyetteshez. Vagy Fapál László volt honvédelmi minisztériumi államtitkárra, aki állítólag egy viszkisdobozban kapott és adott tovább kenőpénzt; történetét blogon is nyomon követhetik. Vagy Székely Zoltán volt kisgazda képviselőre, aki még a kilencvenes években kapott egy készpénzzel teli táskát – pechjére egy őt akkor már lebuktatni szándékozó vállalkozótól. És hát készpénz – vagyis egy kétmilliós boríték – került egy videófelvétel szerint Wieszt János akkori újbudai MSZP-frakcióvezető kezébe is.

A négy elrettentő politikai példa mellett számos egyéb korrupciós ügy, doktoroknak nyújtott hálapénz, közúti ellenőrzésen jogosítványban vagy forgalmiba rejtett bankók, önkormányzati ügyintézőkhöz vándorló borítékok sora emlékeztethet arra: akár a Trabant kitűnő útfekvése, a sok kötegnyi bankjegy is könnyelműségre csábíthatja az embert. Kész szerencse, hogy ennek a parlamentben most már évek óta jelét sem látjuk.