Auguszta
4 °C
22 °C

Az elit minimálbéres 300 ezret csal el

2013.02.21. 10:52
Egyáltalán nem állunk jól a foglakoztatással, még akkor sem, ha beleszámoljuk a kevéssé hasznosnak tekintett százezernyi közmunkást is – áll a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükörben. Az MTA közgazdaság-tudományi intézetének évkönyve kitér a feketegazdaságra, ami 10-17 százalék közt lehet hazánkban. És arra is, hogy a becsléseik szerint a minimálbéresek majdnem fele adócsaló. A hazánkba jövő külföldi vállalatok átlagosan termelékenyebbek, így több bért fizetnek alkalmazottaiknak, és butaság azt gondolni, hogy „csak piacot vesznek maguknak”.

A foglalkoztatási helyzet a legkevésbé sem ad okot optimizmusra, még a közmunkát beleszámítva sem értük el a válság előtti szintet, noha a világgazdasági kilátások javultak – derül ki az MTA KRTK KTI által frissen kiadott 2012-es Munkaerőpiaci Tükör kiadványából. Amelyből az is megtudhatjuk, hogy a minimálbéresek közül hányan adócsalók, vagy hogy a külföldi cégek jellemzően tényleg úgymond „csak piacot akartak-e venni” Magyarországon. A kutatásban 2012 közepéig vizsgálták csak az adatokat, az elmúlt félévben bekövetkező változások – így a most már tényleg egykulcsos adó vagy a munkahelyvédelmi akcióterv – még nem jelentek meg benne.

A foglalkoztatási ráta alakulása a régióban (15–64 éves korosztály, százalék), ábrák a Munkaerőpiaci Tükörből
A foglalkoztatási ráta alakulása a régióban (15–64 éves korosztály, százalék), ábrák a Munkaerőpiaci Tükörből
Fotó: Eurostat

Érdemes kiemelni, hogy az NGM keddi közleményében bravúrosnak tartotta, hogy százhatvanezerrel többen dolgoznak, mint kormányváltáskor, és hogy sikerült meghaladni a válság előtti szintet.

Jóságos számolás

Ebbe azonban beleszámolták az egyre növekvő számú kötelezően közfoglalkoztatottat, akiknek elég kevés esélyük van visszatérni a rendes munka világába. Emellett kissé túlzónak hat a kormány saját érdemének betudni a ciklus elején megszülető munkahelyeket is, hiszen azokról a döntés jellemzően még az előző kormány alatt született.

Mindenesetre talán nagyobb szerénységre int, hogy Cseres-Gergely Zsombor, a kutatás egyik vezetője szerint a hivatalos foglalkoztatási ráta helyett egy a közmunka nélkül, szezonális demográfiai-migrációs korrekciókkal számított 54 százalék körüli érték fejezi ki jobban a hazai munkapiac helyzetét.

Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korúak alig több mint fele végez Magyarországon valódi, bizonyítottan értelmes munkát, és a megtisztított mutató szerint gyakorlatilag nem tudtunk előrelépni 2011 eleje óta  Hozzátette még, hogy ez így egy speciális, programértékelési célból korrigált mutató, nemzetközi összehasonlításra nem alkalmas.

A korrigált mutató semmiféleképp nem vonja kétségbe a hivatalost

Cseres-Gergely kérésére kiemeljük, hogy a cikk első verziójához képest módosítást kért, azzal, hogy az 54 százalékos korrigált mutató ugyan jobban leírja a hazai munkapiac helyzetét, de az semmiféleképp nem vonja kétségbe a hivatalos, nemzetközi módszertan szerint készült foglalkoztatási rátát. A pontatlan interpretációból fakadó kellemetlenségekért elnézést kérünk.

Európában és Magyarországon is folyamatosan növekedett munkakínálat, egyre többen kerestek munkát, miközben a munkakereslet csökkent, azaz kevesebb állást hirdettek meg, így munkanélküliség fokozatosan nőtt. A 61,2 százalékos aktivitási rátánknál csak Bulgária és  Litvánia tud felmutatni alacsonyabbat az unióban.

Külön probléma, hogy nőtt a tartós munkanélküliek száma, a hosszú ideje állástalanok pedig gyakran elveszítik korábban megszerzett képességeiket is, és a válság elmúltával se fognak tudni munkát találni.

A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban(15–64 éves korosztály, százalék)
A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban(15–64 éves korosztály, százalék)
Fotó: Eurostat

A válság minket is rendkívül érzékenyen érintett, így 2009 óta régióban Szlovákia után nálunk a legmagasabb a 10,9 százalékos munkanélküliség, és az intenzív közmunkás foglalkoztatás sem javított ezen semmit.

Közmunkából a semmibe

Megdobta a munkanélkülieket a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása, de az sem javít a mutatón, hogy nálunk a közmunkások jellemzően a közmunkaprogramból való kikerülés után sem találnak állást. Becslések szerint hozzávetőleg 5 százalékuk tud utána valódi munkához jutni.

A közfoglakoztatás már csaknem 100 ezer embert érint, többségüket teljes munkaidőben. Az államnak egyébként nagyjából ugyanannyiba kerülnek a közfoglakoztatottak, mintha álláskeresési juttatásként adnák oda nekik ezt a pénzt.

Munkanélküliségi ráta Magyarország régióiban
Munkanélküliségi ráta Magyarország régióiban
Fotó: KSH

Regionálisan is nagy eltérések alakultak ki a munkanélküliségi rátában, különösen az egyébként is szegényebb észak-magyarországi régióban rossz a helyzet, de mindenhol nőtt a munkanélküliség. Nógrádban 22,9, Borsodban 23,5 , Szabolcsban 26 százalékos az éves átlagos munkanélküliség.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség átlagos időtartama is újra megnőtt, különösen a tartósan munkanélküliek kerültek érezhetően rosszabb helyzetbe az utóbbi 2,5 évben.

A hosszú távú munkanélküliségi ráta és a munkanélküliség átlagos időtartama
A hosszú távú munkanélküliségi ráta és a munkanélküliség átlagos időtartama
Fotó: KSH

2011 szeptemberétől szigorodtak az álláskeresési segély szabályai is, ami által komolyan nőtt az ellátás nélküliek aránya a munkanélkülieken belül.

A regisztrált munkanélküliek állományának összetétele ellátásra jogosultság szerint
A regisztrált munkanélküliek állományának összetétele ellátásra jogosultság szerint
Fotó: NFSZ

Tényleg adót csal a minimálbéresek fele

A kutatásban foglalkoztak a hazai feketemunka szintjével is, amit a kutatók a korábbi mérésekkel összevetve 10-17 százalékra becsülnek, Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, az Alföldön a legmagasabb a feketemunka aránya.

Hasonlóan érdekes az adócsaló minimálbéreseket felmérő rész, Elek Péterék kutatásából ugyanis kiderül, hogy miként oszlik meg az adócsalás ebben a körben, igaz, 2006-os adatokon. A lenti ábrán az látszik, hogy a leggazdagabbak csalnak a legtöbbet, bár nem a legnagyobb arányban.

Például a dolgozó népesség 6,4 százalékát  kitevő legfelső (potenciális) kereseti ötöd 85 százalékos valószínűséggel sokkal többet keres a minimálbérnél, ők átlagosan 285,7 ezer forintot titkolnak el havonta. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk valaki bejelenti magát minimálbérre a saját cégéhez, és a cég nyereségét nem osztalékként veszi ki, hanem gyakorlatilag munkajövedelemként, csak elfelejt adózni utána.

Összességében a minimálbéreseknek csaknem fele, pontosabban 47,5 százaléka csal adót a becslések szerint, átlagosan 95 ezer forinttal keresnek többet a bejelentett bérüknél. Ehhez azonban a keveset keresők keveset tesznek hozzá: az ötből az alsó három kategória csak az összes eltitkolt bér 16,2 százalékát teszi ki, bár számszerűen ők adják a valódi és a csaló minimálbéresek döntő részét is.

"Csaló" minimálbéresek a becsült valódi kereset ötödeiben, 2006
"Csaló" minimálbéresek a becsült valódi kereset ötödeiben, 2006
Fotó: Econ.core.hu

Kizsákmányoló külföldiek?

Komoly viták kísérik Magyarországon a külföldi befektetéseket, ezért lehet érdekes hogy a tanulmánykötetben megbecsülték a külföldi tulajdon bérhatását is a felvásárolt vállalatoknál. Ebből az derült ki, hogy minden típusú dolgozónak növekedett a fizetése, ha külföldi tulajdonba került a cég.

Egy régen ott dolgozó 11-20 éves munkatapasztalattal bíró, legfeljebb nyolc osztályt végzett férfi dolgozónak átlagosan 12,7 százalékkal, de ha megváltoztatjuk a végzettségét felsőfokúra, akkor már 36,5 százalékkal.

Nem igazán azért, mert a külföldiek nagyvonalúbbak vagy ostobábbak lennének. A dolog arra vezethető vissza, hogy átlagosan nő a felvásárolt vállalat termelékenysége a felvásárlást követően, az ebből keletkező érték egy részét adják vissza a dolgozóiknak. Jellemző, hogy minél képzettebb valaki, illetve minél fejlettebb országból jön az adott külföldi tulajdonos, annál többet.

Ez egyébként az ellen a gyakran elhangzó, de nehezen érthető megállapítás ellen is érv, hogy a külföldi befektetők azért vesznek meg magyar cégeket, hogy utána lerohasszák őket, és piacot nyerjenek. Úgy tűnik, hogy jellemzően az ellenkezője igaz nálunk.

Az NGM segít gondolkodni a kutatóknak

Cikkünk megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium is megküldte álláspontját a témáról, amelyet szó szerint közlünk (hivatkozások az eredeti levélben sem voltak):

"A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent kutatási eredmények többsége nem az aktuális helyzetre vonatkozik, gyakran régi adatokat használ, amelyeknél már van újabb. A tanulmány szabadon értelmezve határozza meg, hogy kit tekint foglalkoztatottnak és azt állítja, hogy a valódi foglalkoztatási ráta csak 54 százalék. Az Eurostat legutolsó adata ezzel szemben 2012. III. negyedévben 58,2 százalék volt, ami nemzetközileg egységes módszertan szerint készült, az Európai Unió is ezt fogadja el és nem a sajátos kutatói értelmezést. A cikk az egyik bekezdésben 54 százalékos, a másikban már 61,2 százalékos magyar foglalkoztatási rátáról tesz említést. Az utóbbit valószínűleg keveri az aktivitási rátával, ami viszont 2012. III. negyedévében már 65 százalékos volt Magyarországon.

A közfoglalkoztatásból elhelyezkedők 5 százalékos aránya is elavult adat. 2011-ben 6,1 százalék volt, 2012-ben pedig 15,9 százalék, ezt a cikk sajnálatos módon nem említi. Bár valóban nagyok a területi különbségek, de a munkanélküliségi ráta egyetlen megyében sem haladta meg 2011-ben a 20 százalékot (2012. éves adat még nincs). Nem helytálló az az állítás sem, hogy mindenütt nőtt a munkanélküliség. A térségi éves MEF (KSH Munkaerőpiaci Felmérés) adatok még nem állnak rendelkezésre, de az országos adat csak kismértékű növekedést jelez. A 2012. IV. negyedévre vonatkozó regionális munkanélküliségi adatok szerint pedig 3 régióban csökkent a munkanélküliek száma az előző évhez képest. A regisztrált álláskeresők száma ugyanakkor éves szinten minden megyében csökkent 2011 és 2012 között. A cikk a minimálbérhez tapadó adócsalás méreteit illetően 2006-os vizsgálati eredményeket idéz. Akkor a személyi jövedelem marginális adókulcsa már az országos átlagbér körüli jövedelemnél is 36 százalék volt.

A tanulmány tehát a magas jövedelmeket érintő, magas adókulcsok melletti  adóeltitkolásokról közöl becsült adatokat. Azóta egykulcsos jövedelemadó került fokozatosan bevezetésre, mégpedig 16 százalékos adókulccsal. A szuperbruttó adóalap kivezetésével 2013-tól  a magas jövedelmeket is ez az adókulcs terheli. Az egykulcsos adó bevezetésének egyik indoka éppen az adó előli eltitkolásban való érdekeltség csökkentése volt  a magasabb jövedelmek esetében. Mivel az öregkori gondoskodás is előtérbe került, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb bevallott munkajövedelem nagyobb nyugdíjra való jogosultságot is jelent. Ez is növeli a jövedelmek fehérítésében a munkavállalói érdekeltséget. Ugyanakkor a minimálbéren történő bejelentéshez kötődő érdekeltség körülményei is megváltoztak időközben. 2006-ban a minimálbér adómentes volt. Ezzel szemben 2012 óta a minimálbért is 16 százalékos adó terheli, tehát a minimálbérre történő bejelentés már nem  jelent mentességet az adózás alól.

Tanulságos lehetne tehát, ha a kutatók a vizsgálataikat az alapvetően megváltozott körülmények között ismét elvégeznék."

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.