Menzateszt: zsíros érzet a szájüregben

„Pirospaprikától színezett világos barnás lében különböző méretű vágott zöldbab, kis kocka tészta, néhány aprított zöldfűszer. Tetején apró zsírcseppek, sok hüvelydarab. A zöldbab és a tészta túlfőtt. A lé opálos. Zsíros rántásszagú, nem kellemes, enyhe mellékszag érezhető, zsíros érzetet ad a szájüregben"

Ilyen egy ebéd az Andor Ilona általános iskolában, legalábbis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalának (NÉBIH) jellemzése szerint. Bár az itteni étel különösen rossz minősítést kapott a hivataltól, az eset nem egyedi, a több tucat bölcsődei, óvodai és iskolai ebédmintából csak néhány kapott kíváló minősítést. A hivatal honlapján mindegyik ebédről részletes fényképes értékelés található az étel ízéről, illatáról, állagáról.

A már említett menzán felszolgált ebédről például azt is feljegyzik, hogy a zöldbab kellemetlen, idegen mellékízű. A burgonya pirospaprikától színezett téglapiros, pépes, sűrű masszában van, különböző fajta kolbászféleségekkel, petrezselyemmel és borsszemcsékkel vegyítve. "A hústermék túl puha, kellemetlen mellékszaga és mellékíze van, a kolbász nagyon csípős. A cékla erősen földszagú, kevésbé harmonikus” - írják.

A NÉBIH azután vágott bele országos, a menzákat tesztelő körútba, miután megszaporodtak azok a bejelentések, amelyek a gyermek- közétkeztetésben kiszolgált ételeket kifogásolják. A program 2013. január közepén indult.  amelynek során a gyermekek bölcsődében, óvodában, iskolában felszolgált ételeit érzékszervi vizsgálatnak vetik alá. A véletlenszerűen kiválasztott gyermekintézményekből a laboratóriumba érkezett ételeket akkreditált módszerrel vizsgáló bizottságok értékelik.

"A hatóság a gyermek-közétkeztetéssel kapcsolatos panaszokat továbbra is fogadja, és arra ösztönöz mindenkit, hogy a bejelentéssel egyidejűleg a közétkeztetésért felelős intézmény fenntartója felé is jelezze panaszát" - közölték.

A NÉBIH szerint a gyerekek számára is ízletes, egészséges és tápláló ételeket kell felszolgálni az óvodákban, iskolákban, ha ugyanis a közétkeztetésben költségesen előállított ételeket a gyerekek nem eszik meg, az ellátás nem éri el a célját, a gyermekek éhesek maradnak, és emellett az élelmiszer a szemétben végzi.