Árpád
3 °C
12 °C

Már megint itt van egy hatalmas lyuk

2013.02.26. 07:34
Az idei költségvetés már eleve csak a tartalékok zárolásával lenne tartható, a növekedést ugyanis megint túltervezték, mutatott rá az Európai Bizottság jelentése is a magyar elemzők által már hónapok óta hangoztatott veszélyekre. Ha ezen felül még a pénztárgépek bekötéséből és az útdíjból várt bevételek is elmaradnak, újabb kiigazításokra lehet szükség. A mozgástér szűk, de Varga Mihály szerint mindenképpen tartani fogjuk a költségvetési hiánycélt. Ha tényleg tartják, idén sem a pedagógus-életpálya modell bevezetésére, sem a belebegtetett tizenharmadik havi nyugdíjra nem lesz mozgástér, ez lényegében nyilvánvaló.

Bár a gazdasági minisztérium vezetői már többször hangsúlyozták, az adórendszer elnyerte végleges formáját, és több új, kiigazító intézkedésre nem lesz szükség, az Európai Bizottság múlt heti jelentésével ismét kétségessé vált, hogy az ígéret mennyire tartható.

A bizottság számításai szerint ugyanis Magyarország recesszióban marad idén, így államháztartási hiánya 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3,4 százaléka lesz, ami pedig túl nagy ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyan az Európai Bizottság még nem vett figyelembe minden konszolidációs lépést, ezzel együtt is borítékolható, hogy nehezen kerülhető el az újabb kiigazító csomag tavasszal, az intézkedéseket várhatóan a konvergenciaprogram részeként ismertetik majd. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében úgy vélte, nem kell foglalkozni az unió jóslataival, azok sosem jók, és az NGM szerint is tévednek Brüsszelben.

A gazdaság rosszabbul teljesít

Az Európai Unió és a magyar kormány feltevése az idei évvel kapcsolatban három lényeges ponton különbözik. Míg Magyarország 1 százalékos növekedéssel számol, addig a bizottság 0,1 százalékos visszaesést valószínűsít. Emellett, szemben a kormánnyal, Brüsszelben nem hisznek abban, hogy sikerül már idén 95 milliárd forintot beszedni a pénztárgépek NAV-való való összekötéséből, sem abban, hogy befolyhat 75 milliárd az e-útdíjból. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta pénteken, a jelentés publikálása után: látják, hogy a magyar kormány már tett lépéseket, de továbbiak, főleg struktuális intézkedések kellenek.

Mivel a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről Brüsszel dönt, és nem a magyar kormány, az NGM számítása és véleménye ebből a szempontból másodlagos. Várhatóan újabb intézkedések kellenek, az elemzők szerint összesen akár 200-300 milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet.

Korábban a Költségvetési Tanács (KT) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) is úgy kalkulált, 2013-ban már eleve csak a tartalékok teljes zárolásával teljesülhet az egyenlegcél. A KFIB számításai szerint a három százalékot már alapesetben is csak úgy lehetne elérni, hogy a költségvetési törvénybe betervezett tartalékból 350 milliárd forintot nem költenek el. Ahhoz, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos cél, további 90 milliárd forint tartalékzárolás lenne szükséges, ami már 40 milliárd forint értékben az általános tartalék zárolását is szükségessé teszi.

Az ezen felül elmaradó, félreszámolt adóbevételek további kockázatot jelentenek. A KFIB durván 230 milliárdos kockázatot sorolt fel, Németh Dávid, az ING elemzője múlt héten 150-200 milliárd forintos kiigazítási igényről beszélt, Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője úgy vélte, a konvergenciaprogramban akár 300 milliárdos kiigazítást is bejelenthetnek.

Ha minden kötél szakad

Bár Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn úgy még vélte: „kifejezetten pozitív üzenete van a piac felé is az Európai Bizottság Magyarországról szóló téli jelentésének”, a kormány következő pénzügyminiszterének várt Varga Mihály már az újabb kiigazítás lehetőségét is felvetette. Varga hangsúlyozta, a magyar kormány elkötelezett a hiánycél tartása érdekében, ha a kockázatok valóban fenyegetik a hiánycél teljesülését, akkor az erre a célra képzett bőséges tartalékokat használja fel a kormány.

Szerinte a második lépés az útdíj és a online pénztárgépek bevezetésének csúszása által jelentett költségvetési kockázatok kezelése. Már született két olyan kormánydöntés, ami ezt a munkát gyorsítja fel, ha ez sem lesz elég, akkor további lépésekre lesz szükség, mondta. Az Európai Bizottság múlt héten konkrétan úgy fogalmazott: várja, hogy a kormány a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt.

Orbán Viktor miniszterelnök kevésbé volt megengedő, a Hír tv hétfői műsorában azt mondta, szerinte a költségvetés jó, a bizottság előrejelzése sem ad okot arra, hogy a kormány azon változtasson. Úgy vélte, hogy a korábbi hasonló, Brüsszellel folytatott viták eddig mindig Magyarország sikerével zárultak, mindig kiderült, hogy „mi innen kicsit jobban látjuk a helyzetet”. Szerinte ha idén hozzányúlnak a költségvetéshez, az inkább jó hír lesz majd, úgy vélte: meg kell nézni fél év múlva, hogy hogyan teljesít a gazdaság, „jó esély van arra, hogy a pedagógus-életpálya modellt is be tudjuk vezetni.”

Az eddigi viták egyébként valójában nem Magyarország sikerével zárultak, Matolcsy György éppen azért jelentett be tavaly egymás után három megszorító csomagot, és vezetett be új adókat év közben, mert kiderült, nem fenntartható a költségvetési pálya, és szerettünk volna megfelelni a brüsszeli elvárásnak. Orbán a végén már azt kérte az Európai Uniótól, "mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni.”

Pénztárgép és e-útdíj

Október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentették be, hogy a kormány az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol, mivel a kiskereskedelmi pénztárgépek és az adóhivatal között online kapcsolatot alakítanak ki. A később megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetésiegyenleg-javító hatással, és 17 milliárd forint kiadással számolt. A bevezetés márciusban lett volna, ezt egy határozattal végül úgy módosították, hogy június 30-ig nem szankcionálják, ha valaki hagyományos gépet használ. Ha nyár végére, őszre beindul a rendszer, számítások szerint az is legfeljebb 50 milliárdos bevételt hozhat a konyhára, a betervezett 95 milliárd valószínűleg eleve túlzó volt.

A másik projekt, ami rosszul áll, az az elektronikus útdíjrendszer bevezetése, a 2012 tavaszán közzétett második Széll-terv – majd az alapján a 2013-as költségvetés is – idén júliusi indulással, és már az idei második félévre 75 milliárdos költségvetési bevétellel számolt. A rendszer kiépítésére tavaly szeptemberben írtak ki közbeszerzést, az azonban négy hónap után lényegében eredménytelenül zárult, miután a győztes visszalépett, másodikat pedig nem hirdettek ki.

Az útdíjrendszer kiépítésével kapcsolatban pénteken jelent meg a legújabb kormányhatározat, eszerint a rendszer kiépítését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. koordinálja. A mostani határozat szól a közbeszerzési kötelezettségről a szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére, de ez már minősített eljárás lesz. A költségvetés szempontjából egyébként a legrosszabb az lenne, ha idén ugyan sikerülne kiépíteni a rendszert, a beruházás költségeit idén ki kellene fizetni, de bevétel már csak a jövő évben keletkezne. Ez nagyjából 96 milliárdos egyenlegrontást jelentene az elfogadott idei költségvetéshez képest.

Orbán Viktor hétfőn a Hír tv-ben egyébként azt mondta, az online pénztárgépeket és az útdíjrendszert is az eredetieg tervezett időpontban be fogják vezetni.

Sok a kockázat, kevés a lehetőség

Az online pénztárgépen és az útdíjrendszeren kívül még számos kisebb-nagyobb kockázat akad a költségvetésben, ezekről itt olvashat részletesebben. Hogy idén sem a pedagógus-életpálya modell bevezetésére, sem a belebegtetett tizenharmadik havi nyugdíjra nem lesz mozgástér, az lényegében nyilvánvaló – ráadásul közben az agrártárca ismét előhozta az élelmiszerek áfájának csökkentését –, a kérdés sokkal inkább az, hogy milyen új, fenntartható intézkedéseket jelenthet be a kormány a tavaszi konvergenciaprogramban, amivel Brüsszel is meggyőzhető.

Az újabb kiigazításokban a kormányzati mozgástér már rendkívül szűk. A forgalmi típusú adókban így is rekorderek vagyunk, a személyi jövedelemadó emelése, a nyugdíjak szent tehénnek számítanak, az adóemelés vagy nyugdíjcsökkentés alighanem politikai öngyilkosság lenne. A vagyoni típusú adók bevezetését korábban kizárta a kormány. A kiadások további csökkentése, a szociális támogatások szűkítése terén pedig máris kérdéses, hogyan teljesíti a kormány a kitűzött számokat.

Legvalószínűbb kockázatok az elfogadott költségvetésben

 Kockázat  Kiesés
Nem lesz e-útdíj 96 milliárd forint
Nem lesz online pénztárgép 95 milliárd forint
Minimálbér átvállalása 10 milliárd forint
Felsőoktatás plusz forrás 30 milliárd forint
Alacsonyabb növekedés 80 milliárd forint
Jövedéki adóemelés 2 milliárd forint
Bürokráciacsökkentés 15 milliárd forint
Szerencsejáték 20 milliárd forint
Önkormányzati adósságátvállalás 30 milliárd forint
Nyugdíjplafon eltörlése 22 milliárd forint
Uniós társfinanszírozás növelése 55 milliárd forint
Államkincstár tranzakciós illetéke 40 milliárd forint
 Összesen 495 milliárd forint

Százmilliárdok, de honnan?

A közelmúlt gyakorlata azt mutatta, hogy a kormány a költségvetési egyenleget főleg a bevételekkel szereti javítani. Ezeken belül rendszerint olyan adóemelésekkel játszik szívesen, amelyek kereslete kevésbé rugalmas – vagyis az adó könnyen emelhető a fogyasztás érdemi visszaesése nélkül –, illetve olyanokkal, amelyek a kormány szerint társadalmilag káros tevékenységeket érintenek.

Így nagyon is könnyen elképzelhető a jövedéki adó további emelése, vagy egyes fogyasztási adók emelése, kiterjesztése. Bár sokkal nehezebben képzelhető el, hogy a kormány meglépne egy újabb áfaemelést, a hírek szerint már az előző csomagok idején is felmerült ennek a lehetősége. Ha a 27 százalékos kulcs 28-ra menne fel, az máris durván 150 milliárdot hozhatna a konyhára. Kiadási oldalon felmerülhet még a gyógyszerkassza további kurtítása, a büdzsé ugyan eleve 55 milliárd forinttal szűkösebb a tavalyi, 276 milliárd forintos tervnél, még így is több mint 60 milliárddal több pénzt fordítanak rá, mint amennyit a legutóbbi Széll Kálmán tervben erre a célra szántak.

A kormány ezen kívül szívesen fordul a távközlési, bank- és energiaszektorhoz is, ha pénzre van szüksége. A szektorális különadókat az idei költségvetés már állandó teherként építette be, és noha a vállalatok átlagon felüli adóztatása már így is visszafogja a gazdasági növekedést, Orbán Viktor és Matolcsy György végül tavaly év végén is a cégek terheinek emelésével próbálta helyrebillenteni a költségvetést.

Kérdéses azonban, hogy egy, a vállalatokat terhelő újabb csomagot Brüsszel hogyan fogadna; mint írtuk, a múlt héten jelezték, kimondottan strukturális jellegű átalakításokat várnak a kormánytól. Ha azt látják, hogy a magyar gazdasági vezetés az eddigi recept szerint próbálja meg tartani a hiánycélt, várhatóan nem sietnek majd Magyarországot kiengedni az eljárás alól.

Felállni a szégyenpadról

Korábban Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság legkésőbb az áprilisi előrejelzéseket követően tesz javaslatot, hogy megszűnjön-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, a végső döntést az eljárás esetleges felfüggesztéséről május-júniusban hozhatja meg a tanács. Korábbi példák azt mutatják, a bizottság a döntését a várt időpontnál előbb és később is bejelentheti, sőt akár el is halaszthatják a végleges döntést.

A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés mindeddig az Orbán-kormány gazdaságpolitikai prioritásai között szerepelt, így arcvesztés nélkül nehéz lenne erről letenni, most pedig, hogy erre reális esélyünk nyílt, feladni sem lenne érdemes. Pedig a tét egyelőre úgy tűnik, kisebb, mint tavaly, amikor az uniós támogatások százmilliárdjainak elvonásától kellett félni, Brüsszel jelenleg hasonló szankciót nem helyezett kilátásba. A magyar kormány részéről a legfőbb indok arra, hogy az eljárás megszűnjön az lehet, hogy lazuljon az Európai Bizottság ellenőrzése a magyar költségvetés felett, és – ahogyan a kormány képviselői fogalmaznak – növekedjen a magyar gazdaságpolitika mozgástere.