Történelmi mélypontra csökkent a kamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013. február 27-i hatállyal, 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Az alapkamat több mint két éve, 2010 áprilisa és novembere között volt utoljára ilyen alacsony szinten. Egészen pontosan a 2010. november 30-i ülésén emelték azt 5,5 százalékra az addig 5,25 százalékos, a rendszerváltozás óta nem látott mélységből. A mostani szinttel ezt a történelmi mélypontot értük el.

Még tovább vághatnak

A jegybanki alapkamat újabb 25 bázispontos csökkentésére számított az elemzők többsége. A kamatról szavazó monetáris tanácsnak ez volt az utolsó ülése, amelyen a mandátumát kitöltő Simor András elnök részt vett.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai minapi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint a magyar jegybank stresszhelyzeti tesztjei arra utalnak, hogy a 310 forint/eurós árfolyam körül lehet az a küszöb, amely már megállítaná az MNB jelenlegi monetáris enyhítési ciklusát.

Ezt még nem értük el, mind a budapesti, mind a londoni elemzők további kamatcsökkentésekre számítanak. A többség szerint a monetáris enyhítési ciklus 4,5 százalékos kamatig folytatódik. A kamatcsökkentési várakozásokat erősítette, hogy tavaly éves szinten 1,7 százalékkal esett vissza a gazdaság a KSH előzetes becslése szerint, illetve az infláció januárban jelentősen lassult.

Érv a vágás mellett: tovább csökkenhet az infláció

Ez Equilor elemzői szerint a kamatvágás mellett szólt a forint állampapírhozamok további csökkenése is, valamint hazánk sikeres dollárkötvény kibocsátása, amivel már az idei devizafinanszírozási igény több mint felét lefedte az Államadósság Kezelő Központ.

A döntésben a túl magas infláció sem jelenthetett akadályt, hiszen a fogyasztói árindex – elsősorban a bázishatás miatt – 3,7 százalékra süllyedt januárban, a decemberi 5,0 százalékról. Az év első hónapjában ráadásul még nem is érvényesült az energiaár csökkentés, hiszen csak februárban érkeztek meg az első idei számlák. A 10 százalékos árcsökkenés így további mérséklődést hozhat a fogyasztói árakban. A kormány tervei szerint pedig további rezsicsökkentő lépések vannak kilátásban, így még jobban eshet az inflációs mutató (ütemezéstől függően idén év vége felé, vagy jövő év elején).

Bár az MNB elsősorban a mögöttes inflációs folyamatokat figyeli, az akár 3 százalék alá is bekacsintó havi inflációs mutatóval könnyebb lesz alátámasztani a monetáris lazítást - mondja az Equilor.

Márciusban új történelmi mélypont jöhet

Arra számítunk, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban az 5 százalékos alapkamat már a következő hónapban is elérhető lehet - írja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában.

A kamatpálya várható alakulására erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a középtávon a nagy jegybankok laza monetáris politikájának esetleges szűkítése.

Amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, illetve a személytől függetlenül nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik előre nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az év végére 4,50 százalékra csökkenhet az alapkamat - erősíti meg Suppan a többség véleményét.

A külsős tagok dönthettek

A januári kamatdöntésnél sem rémisztette meg a 300 közelében táncoló euróárfolyam a jegybank monetáris tanácsának külsős tagjait a kamatcsökkentéstől: akkor a tavaly nyáron megkezdett kamatcsökkentési sorozatát folytatva 5,5 százalékra csökkent a kamatszint.

A legutóbbi hat kamatdöntés során a monetáris tanácsi ülésekről megjelent jegyzőkönyvek tanúsága szerint minden esetben a testületbe már a 2010-es kormányváltás követően beszavazott, a kormánypártok által delegált négy külsős tag akarata nyomta le az MNB elnökét és két alelnökét. Minden bizonnyal most is ez történt.

Mi lesz a forinttal?

A kamatvágás tavaly augusztusban 7 százalékos kamatnál kezdődött, azóta most már hatszor negyed százalékpontos csökkentéssel értük el a mostani értéket. A kamatcsökkentés januárban alig gyengítette a forintot, az euró a döntés publikálását követő percekben a 296,7 forintos szintről 297,5 forintig drágult. A forint gyengülése a mostani kamatcsökkentés után is minimálisnak mondható.

Több elemző azért vár egy kis szünetet a kamatcsökkentési ciklusban, mert ha megállás nélkül folytatódik a folyamat, azzal az MNB azt üzeni a piacoknak, hogy a 300 forintos euróárfolyam nem zavaró. Így félő, hogy a piac megkezdi a tűréshatár tesztelését, ami akár 310-320 forintos euróárat is hozhat. De ettől egyelőre még távol vagyunk.