Szilárda
0 °C
6 °C

Tavasszal érkezhet a magáncsőd

2013.02.26. 08:10

Már a parlament tavaszi ülésszakán a képviselők elé kerül a magáncsődre vonatkozó kereszténydemokrata javaslat − mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára az országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságában, ahol a devizahitelesek helyzete volt napirenden.

Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára emlékeztetett, a kormány többféle módon enyhítette a devizahitelesek problémáit, ilyen volt a végtörlesztés (amivel 170 ezren éltek), az árfolyamgát (amely 450 ezer adós számára kínál alternatívát), a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felállítása és az épülő ócsai lakópark, írja a Napi Gazdaság.

Pleschinger úgy látja, ezeken túl további mozgástere már nem igazán van a kormánynak. A nem fizető adósok között nincs jelentős különbség aszerint, hogy hitelük forint- vagy devizaalapú − idézte a Magyar Bankszövetség felmérését Kovács Levente főtitkár. A PSZÁF pénteki gyorsjelentése szerint a negyedik negyedévben a lakossági szektorban a nem teljesítő hitelek állománya 0,5 százalékponttal, 16,2 százalékra emelkedett, a romlás mind a forint-, mind a devizahiteleket érintette.

Az ötlet már tavaly tavasszal is felmerült, akkor azonban elég hamar lesöpörték az asztalról. Leginkább azért, mert úgy lenne értelme bevezetni, ha mostani késedelmes adósokra nem vonatkozna, de akkor pedig pont a kormáyn legfontosabb célját nem érné el vele.

Mi az a magáncsőd?

A magáncsőddel a fizetésképtelen adósok élhetnének. Ők azok, akik jellemzően jelzáloghitel vagy autóhitel mellett fedezetlen tartozásokkal, folyószámlakölcsönnel, fogyasztási kölcsönökkel, illetve közüzemi számlákkal is tartoznak (a végrehajtások többsége egyébként ilyen apróbb ügyek miatt indul), a számlatengerben pedig sokan menthetetlenül elvesznek. Ha egy ilyen adós ellen valamelyik hitelezője eljárást indít, az gyakran káoszhoz, visszaélésekhez vezet, az ilyen helyzetekben pedig az adós teljesen kiszolgáltatott, sokszor a lakása és más nagyobb értékű, hitelfedezetként szereplő vagyontárgya eladása után is adós marad.

A csődvédelem elméletileg a még menthető adósokon segítene, akiknek folyó bevételeikből, lakásuk és ingóságaik értékesítéséből tartozásaik egy részét rendezni lehet. Az érintettek anyagi felügyeletét csődgondnok vennék át, ők döntenének vagyontárgyaik értékesítéséről, illetve a fizetésüket is ők osztanák be. A pénzügyi gyám akár öt éven keresztül irányíthatná a csődvédelmet kérők összes pénzügyi lépését (vagy a szabályozásban rögzített feltételek alapján akár még tovább), hogy az adósok a csődvédelem időszaka alatt egyenesbe jöjjenek, az eljárás végére pedig megszabaduljanak adósságaiktól. Ez úgy lehetséges, hogy a csődeljárás lezárásakor fennálló adósságot, ha az adós a csődgondnokság alatt mindent szabályt betartott, a hitelező, vagy a hitelezők az előzetes megállapodás függvényében elengedik.

Akiknek viszont az adósságaik arányában nincs számottevő vagyonuk és jövedelmük, hiába menekülnének a magáncsődbe, nem tudnák a feltételeket teljesíteni. Ebben az esetben a magáncsőd csak időleges segítséget jelentene, vagy még azt sem, ha már az előzetes átvilágítás során kiderül, hogy „menthetetlen” az erre jelentkező.