Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Tízmilliárdot kell visszafizetnie az államnak

2013.02.26. 15:14
Végleg elmeszelte kedden a Kúria az állami mobilcéget, a bíróság szerint az MPVI Zrt. szabálytalan eljárással szerezte meg a működéshez szükséges frekvenciát. A Kúria szerint a pályázat során olyan jogszabály volt érvényben, ami tiltotta az állami szerepvállalást. Piaci pletykák szerint az állam következő terve a Vodafone felvásárlása lehet, a cég ezt azonban tagadja.

Keddi ítéletével a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék döntését, amely korábban hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciapályázatát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami cégek konzorciumából létrejött negyedik mobilszolgáltató, az MPVI Zrt. nem kezdheti meg a szolgáltatását.

A Kúria (amit korábban Legfelsőbb Bíróságnak hívtak) szerint a tavaly januári frekvencia-árverésen az MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyert frekvenciát. A keddi ítélet kimondta azt is, hogy a három korábbi piaci szereplő (Telenor, T-Mobile, Vodafone) is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat. A három mobilszolgáltató ezekkel a frekvenciablokkal a széles sávú mobilnetes lefedettséget bővítette volna.

Még Fellegi tiltotta meg

Az ítélet indoklása szerint 2011-ben néhány hónapon belül két egymásnak ellentmondó rendelet is született a mobilpiacon történő állami szerepvállalásról. Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter júliusban olyan rendeletet hozott, amely korlátozta volna az állami részvételt. Eszerint a mobilfrekvenciára kiírt pályázaton állami cég csak akkor indulhatott volna, ha az árverés első fordulója eredménytelen lesz.  Tavaly augusztus elején, amikor az NMHH kiírta a pályázatot a negyedik mobilszolgáltatóra, ez a rendelet volt érvényben.

Az időközben rendeletalkotási jogot szerző, Szalai Annamária által irányított NMHH 2011 októberében a jogszabályt úgy módosította, hogy kivette belőle az állami részvétel korlátozásáról szóló részeket. A keddi tárgyaláson az NMHH jogi képviselője azzal érvelt, hogy az NMHH későbbi rendelete felülírta a Fellegi által jegyzett korábbi rendeletet.

A Kúria szerint azonban tavaly augusztusban, amikor kiírták a tendert, a korábbi fejlesztési miniszter rendelete volt érvényben, amely tiltotta az állami szerepvállalást. A Kúria szerint a tender során ezt a rendeletet kellett figyelembe venni annak ellenére is, hogy az NMHH későbbi rendelete ezt felülírta. Így tehát a Kúria nem fogadta el az NMHH és az MPVI Zrt. érvelését, vagyis az állami mobilcég nem kezdheti el a működését a jövőben sem.

Nem fejleszthetnek a piaci szolgáltatók

A Vodafone megegyezne

Az ítéletre mindhárom piaci szolgáltató reagált. A Vodafone közleményében azt írta: bíznak abban, hogy sikerül megállapodniuk az NMHH-val arról a használatba vett frekvenciasávról, amelynek a segítségével kiépítették az országos lefedettségű mobilinternet-hálózatot.

A Telenor azt MTI-vel azt közölte: fontosnak tartja, hogy további frekvenciasávok váljanak minél hamarabb elérhetővé a hazai mobilszolgáltatók számára, hiszen a frekvencia a mobilinternet fejlődésének záloga, A Magyar Telekom a további mobilpiaci fejlesztések, beruházások érdekében fontosnak tartja a hatékony spektrumgazdálkodás szempontjainak érvényesítését.

A keddi tárgyaláson felperesként részt vett a három piaci mobilcég, ők azt szerették volna elérni, hogy a negyedik mobilszolgáltató frekvenciájától függetlenül szerzett frekvenciablokkjukat megtarthassák. A Kúria azonban - a Fővárosi Törvényszék korábbi döntéséhez hasonlóan - ezt is elutasította. Az ítélet azzal érvelt, hogy a pályázati dokumentáció a különböző frekvenciablokkok értékesítését egy ügyként kezelte, így azokat nem lehet elkülöníteni egymástól.

A Kúria foglalkozott az úgynevezett roaming kötelezettséggel is. Ezt azt jelentette volna, hogy amíg az állami mobilcég nem építi ki a saját hálózatát, addig a három piaci mobilcégnek kötelezően bérbe kellett volna adniuk a sajátjukat. A bíróság az ítélet hirdetése közben ezt többször is „nem tiszta ügynek nevezte”, többek között azért, mert ez felvetheti a tiltott állami támogatás gyanúját. Az EU versenyjogi szabályai azonban tiltják, hogy a piaci szereplők hátrányba kerüljenek különböző állami támogatások miatt.

A tízmilliárdot vissza kell fizetni

A Kúria döntése után az azonban továbbra is kérdés, hogy a kormány mit fog kezdeni a jelenleg alvó cégként működő mobiltársasággal. Az MPVI az MTI-vel azt közölte: a társaság tulajdonosai megvizsgálják, hogy a bírósági döntés után milyen lehetőségeik vannak. A keddi tárgyaláson kiderült az is, hogy az NMHH még nem fizette vissza MPVI-nek az elnyert frekvenciáért kifizetett 10 milliárd forintot. Az NMHH jogi képviselője az ítélethirdetés előtt erről azt mondta, ha a Kúria helybenhagyja a korábbi döntést, akkor visszafizetései kötelezettség terheli az állami mobilcéget.

Az NMHH tavaly januárban hirdette ki a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt frekvenciatender végeredményét, a győztes az MPVI Zrt lett. A társaságban a Magyar Posta 10, a Magyar Villamos Művek (MVM) 45, és az MFB Invest 45 százalékos részesedéssel rendelkezik. A döntést a piaci szolgáltatók támadták meg, Főváros Törvényszék szeptemberi jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte a tender végeredményét. A jogerős bírósági döntést az NMHH novemberben támadta meg a kúria előtt.

Az Index forrásai szerint a kormány azzal érvelt az állami mobilszolgáltató létrehozása mellett, hogy nemzetbiztonsági és üzleti szempontból nem volt helyes lépés, hogy az Antall-kormány 1993-ben privatizálta a Matávot, későbbi nevén a Magyar Telekomot. A kormány megalakulása után így - kormányzati források szerint – szóba került az állami mobiltársaság létrehozásának terve.

A Vodafone tagadja eladásának hírét

Az elmúlt hónapokban többször felmerült, hogy az állam megvenné a Vodafone-t, az állami mobilcég bukásával ezek a pletykák felerősödtek. Januárban a hwsw.hu nevű szakportál, kedden pedig piaci forrásokra hivatkozó az Origo írt erről. Az Origo szerint a pletykákat erősíti, hogy a Vodafone Csoport vezérigazgatója, Vittorio Coalo is Magyarországon járt és Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Megállapodásról még nem szólnak a hírek, egyelőre csak különböző elemzések alapján tűnik logikus lépésnek egyrészről a Vodafone eladása, másrészről az állami szerepvállalás ilyen módja a piacon.

A Vodafone nem tud kitörni a harmadik helyről, beragadt a Telenor és a T-Mobile mögé, évek óta stagnál, nem nő a piaci részesedése. A cégcsoportnak ez nem tetszik, nincsenek hozzászokva, hogy csak a harmadik helyen vannak egy piacon. Állítólag már korábban felmerült, hogy feladnák a veszteséges magyar üzletágat. A Kúria keddi döntése után az állam részéről logikusnak tűnhet egy, egyébként is az ország elhagyásában gondolkodó céget megvásárolni. A Vodafone azonban határozottan cáfolta, hogy lennének tárgyalások. Suba János, a Vodafone vállalati kommunikációs igazgatója hírlapi kacsának minősítette a hírt, amelynek sem racionális értelme sem valóságtartalma nincs.