A Közgép az örök nyertes

78 ezer közbeszerzés és közel négyezer vállalkozás adatait elemezve készített tanulmányt a Corvinus egyetem korrupciókutató központja. A dolgozatból kiderül, a közbeszerzési döntésekben a közgazdasági logikán túl több úton is érvényesülhetnek politikai hatások.

Az eredmények arra mutatnak, hogy a 2009-ben legnagyobb összegben nyerő cégek többségének közbeszerzési részesedése 2011 végére marginálisra apadt. 2009-ben a legtöbb közbeszerzési pénzt nyerő 30 cég együttesen a közbeszerzési piac közel harmadát (30,4%) birtokolta, de részarányuk 7 százalékra csökkent 2011 második félévére. Ezzel szemben a 2011második félévében legnagyobb összegben nyerő 30 cég részesedése a közbeszerzési piacon 9,3 százalékról 27 százalékra nőtt.

Tóth István János, a kutatás egyik készítője, az MTA tudományos főmunkatársa az Indexnek elmondta, a tanulmányban megpróbálták kiszűrni a válság hatásait, külön vizsgálták például, hogy a közbeszerzési piac esetleg azért változott-e, mert egyes iparágak háttérbe szorultak a válság hatására, míg mások erősödtek. A kutatásuk során azonban úgy találták, hogy még ha ezeket a hatásokat is figyelembe veszik, akkor is kimutatható a politikai befolyás.

Önmagában az, hogy a cégek kicserélődtek, alapvetően három dolgot jelenthet, vagy korábban volt politikai befolyás a közbeszerzéseknél, és most nincs, vagy korábban nem volt és most van, vagy most is és az előző időszakban is erős a politika hatása a közbeszerzési döntésekre, mondta Tóth István János.

Bár a 2012-es évet nem vizsgálták, a kutató szerint nem igaz az közkeletű feltételezés, hogy a Közgép nagyságrendileg több közbeszerzést nyerne most, mint az előző kormány alatt, az adatok azt mutatják, hogy van hat olyan cég, amely mindkét vizsgált időszakban a legnagyobb közbeszerzési piaci részesedést elérő top 30-ban tudott maradni, a Közgép is ezek közé tartozik. A hat cég közül egyébként öt tevékenykedik az építőiparban, ide tartozik a Duna Aszfalt kft., a SADE-Magyarország Mélyépítő kft., a StrabagMML kft. és a Swietelsky Magyarország kft. is.

Persze önmagában a cégek stabil sikere jelentheti akár azt is, hogy ezek a vállalatok megkerülhetetlenek a piacon, jelentős állami beruházás szinte meg sem valósítható anélkül, hogy valamelyik részt ne venne benne, de sikerük árulkodhat arról is, hogy mindkét politikai párttal jó viszonyt ápolnak.

A tanulmány három lehetséges esetet vázol fel a politika és a közbeszerzés viszonyáról. A politikai befolyás legnyilvánvalóbb megjelenése, hogy egy politikai változás, kormányváltás nyomán jelentősen változik a közbeszerzéseket elnyerő cégek összetétele. Amikor „A” párt van kormányon, akkor inkább az „X” csoportba tartozó cégek nyerik a közbeszerzéseket, amikor pedig „B” párt kormányoz, akkor „Y” csoportba tartozók között látunk nagyobb valószínűséggel nyerteseket úgy, hogy ideáltipikus esetben nincs olyan vállalat, amelyik  mindkét csoport tagja lenne.

A harmadik módja lehet a politikai befolyásolásnak az, ha az „A” párthoz közel álló és a kormányváltás előtt nagy közbeszerzési részesedést elérő „X” csoport cégeiben úgy változik meg a tulajdonosi struktúra a kormányváltást követően, hogy „B” párthoz közel álló cégek és/vagy magánszemélyek „veszik át” e cégek irányítását. Ekkor a kormányváltás előtt nagy piaci részesedést elérő „X” cégek a kormányváltást követően is nagy valószínűséggel nyerik a közbeszerzést, csak míg a kormányváltás előtt „A” párthoz fűzték őket politikai kapcsolatok, addig a kormányváltást (és tulajdonosváltást) követően már a „B” párthoz.

A felhasznált adatok a BCE KKK által épített MaKAB 2009 és 2011 közötti adatbázisából származnak. Az Korrupciókutató központ csütörtökön éjszaka honlapján elérhetők a magyar közbeszerzések 2010-2011 közötti alapadatait, így 32 384 db szerződéskötés adatai között már bárki kedvére böngészhet. Az adatbázist itt érheti el.