Varga: A különadókat meg kell tartani

Varga Mihály kitért arra, hogy az infláció jelenleg nem jelent olyan veszélyt, „amellyel komolyabban kellene foglalkozni”. A növekedési kilátásokkal kapcsolatban kiemelte: a mezőgazdaság, illetve a kivitel támogathatja az idén a magyar gazdaság növekedését, míg a háztartások esetében egyelőre „óvatos várakozások” indokoltak, hiszen a devizahitelek törlesztése miatt a lakosság csak korlátozottan tudja bővíteni fogyasztását.

A miniszterjelöltet a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága is meghallgatta. Azon az ülésen többek között arról beszélt Varga, hogy ha a kilakoltatási moratórium a végtelenségig fennmarad, az olyan mértékben kockáztatja a jelzáloghitelek jövőbeli folyósítását, amelynek káros hatásait nehéz felmérni.

Arra a képviselői felvetésre, hogy el lehet-e törölni a személyi jövedelemadót, azt mondta: 1988 előtt ugyan nem volt Magyarországon ilyen adónem, és működött az ország, de most nem lehet olyan helyzetet elképzelni, ahol ez a költségvetési bevételi forrás kiesik. Meg lehet vizsgálni az szja adókulcsának mérséklését, de az adócsökkentésre kevés az esély, mert "eléggé kötött pályán van a költségvetés". Magyarország ugyanis szeretne kikerülni az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, és ehhez biztosítani kell a 3 százalék alatt GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesülését - tette hozzá. A miniszterjelölt kinevezését 14 igen, 3 nem szavazat mellett támogatta a bizottság.

Pozitívumként értékelte, hogy a jegybanki alapkamat történelmi mélypontra csökkent az elmúlt hónapokban, amely remélhetőleg magával hozza a reálkamat csökkenését, így a vállalati hitelezés növekedését.

A magyar GDP elmúlt éves visszaesését firtató kérdésre úgy válaszolt: az Európai Unióban is visszaesett a gazdasági kibocsátás a negyedik negyedévben, és ezt a gátat Magyarország jelentős külkereskedelmi kitettsége miatt „nem tudta átlépni”.

Varga Mihály amellett érvelt, hogy a különadókat egyelőre meg kell tartani, különösen addig, amíg a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás fennáll. A banki hitelezés bővülése nem kizárólag a bankadó mértékén múlik. Mint mondta, jelenleg is tárgyalások folynak a bankokkal olyan intézkedésről, amely nem veszélyezteti a költségvetési bevételeket, de lehetővé teszi, hogy a hitelezés bővítésével párhuzamosan némi kedvezményt kapjanak a pénzintézetek. Remélhetőleg néhány héten belül megállapodás születik ebben a kérdésben.

Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában közölte: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a miniszterjelölt kinevezését, mivel Varga Mihály nem kíván változtatni a kormány eddigi gazdaságpolitikáján. A beruházási ráta messze az amortizációs ráta alatt van, s ez hosszú időre meghatározza a magyar gazdaság mozgásterét. A képviselő kifogásolt azt is, hogy a kormány az elmúlt két évben semmit nem tett az euróövezeti csatlakozás irányában.

Nyikos László (Jobbik) kérdésében azt vetette fel, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium helyett vissza kellene állítani a Pénzügyminisztérium elnevezést, hiszen Kossuthtól kezdve "jó néven volt ez a tárca". A jobbikos bizottsági elnök emellett a szigorúbb kormányzati pénzügyi ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A központi költségvetési szervek, illetve az önkormányzati szervek éves pénzügyi beszámolójának auditálása jelenleg nincs megoldva.

Varga Mihályt pénteken nevezte meg a miniszterelnök leendő nemzetgazdasági miniszternek. Varga, akárcsak az első Orbán-kormányban, beugró miniszterként az MNB élére küldött kormánytagot váltja; 2001-ben Járai Zsigmond helyett lett pénzügyminiszter, most az Orbán Viktor által szintén pénteken jelölt, Áder János által hétfőn jegybankelnökké ki is nevezett Matolcsy Györgyöt válthatja.