![Hátrányos helyzetű gyerekeket tanít történelemre a sziklaöklű magyar szakaszvezető](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5751/57514/575142/57514225_4254335_da69965915b45d4a6f6a0a5fab014366_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Ukrajna váratlan lépését egyből a bőrünkön éreztük
- Könnyebben juthatnak nullaszázalékos hitelhez a kkv-k
- Évek óta nem volt ilyen a McDonald’snál, kétszer is meggondoljuk, hogy megegyünk-e egy hamburgert
- A NAV videókkal segíti az eÁFA-rendszer használatát
- Nagy bajba kerülhetünk, ha marad a hőhullám, jöhetnek az áramszünetek
Tizenhat témában hirdetett meg szakmai pályázatot az MNB, írja a Portfolio. A témák meglehetősen különösek. Az pedig még érdekesebb, hogy egy dolgozó több dolgozatot is leadhat, akár ugyanabban a témában ellentétes következtésre jutva. A nyeremény százezres nagyságrendű, jeligével kell leadni az elkészült műveket.
![0319 mnb1-20130319.png](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/401/4016/40165/4016596_a8cc47bbcb16c0f8d7585a98cf7c3b72_wm.jpg)
Mint látható, az első két téma a nem konvencionális monetáris ösztönzésről szól, ami egyrészt azért érdekes, mert felveti a lehetőségét, hogy még várnak ötleteket e témában a jegybankban, az új vezetésnek még nincs végleges terve. Másrészt azért érdekes, mert erről a jegybankban már születtek tanulmányok. Hasonlóképpen a nem konvencionális eszköztárban rejlő lehetőségek kutatására utal a devizatartalékolás összefüggéseinek témája. Az utolsó téma is figyelemre méltó, amelynek megfogalmazása azt sugallja, hogy az Európai Unió szabályrendszerében rejlő mozgásteret keresi az MNB. Hasonlóképpen a hitelezést serkentő eszközökben rejlő lehetőséget keresi egy másik kiírt pályázati téma.
Ezek azt sejtetik, hogy egyelőre nincs kész terve a jegybank új vezetésének arra, hogy miként alkalmazzon nem konvencionális eszközöket gazdaság élénkítésére.
Kevéssé előremutató, ráadásul többségében eléggé alaposan kutatott a többi terület a magyar gazdaságtörténet néhány szelete. Nem igazán világos, mit profitálhat az MNB olyan (villámgyorsan összerakott) tanulmányokból, mint az 1998 és 2012 közötti folyó fizetési mérleg és államadósság tendenciák, vagy a devizahitelek felépülésének története.
Külön pikáns az a két téma, amelynek már megfogalmazásából kitűnik az elvárt irány. Egyrészt kíváncsian várja az MNB vezetése az olyan tanulmányokat, melyek a kamatcsökkentés pozitív hatásait ecsetelik, illetve azokat, melyek a kamatemelési időszak kárait mérik fel. Fordított összefüggések keresésére viszont szemlátomást nincs igény. Azért is érdekes ez a téma, hiszen a jegybanki stáb háromhavonta összeállított inflációs jelentésének veleje éppen az az előkészítő munka, amely a kamatdöntésekhez kínál szakmai muníciót.
Kifejezetten a bűnbakkereső hangulata van annak a kiírásnak is, amely a 2008 utáni válságszakaszban nem alkalmazott nem konvencionális eszközök elmaradt hasznát és költségeit kutatja. (A kockázatokról és a "nem alkalmazás" esetleges hasznairól itt sem esik szó.) Külön érdekes, hogy melyik MNB dolgozó merne írni a közelmúltbeli nagytakarítás után, mondjuk a monstani kamatcsökkentés kárairól.
![Matolcsy György új irodájában, március 14-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/401/4016/40166/4016612_0c21540386548d8c6b6d5430c9d01699_wm.jpg)
Összességében ez a pályázati felhívás azt sugallja, hogy a jegybank új vezetésének elképzelése sincs arról, milyen jellegű szakmai munka folyt az MNB-ben az elmúlt években. Vagy ha mégis, akkor szeretné, ha ezeket az eredményeket ignorálva új megállapításokat tenne az a szakmai stáb, amely éppen korábbi munkájával alapozta meg a monetáris politikát. Különösen elszomorító, hogy a témák egy részének egyetlen hasznosulási lehetősége a politikai kommunikáció szintjén képzelhető el, amiben ezek szerint a jegybank hivatkozási alapnak szánja a stáb szakmai munkáját, ami eddig látványosan elkülönült a politikai, de még a direkt döntéshozatali szinttől is.