Gigapláza született a plázastop idején

Még 2011 végén kezdték el építeni az Örs vezér téri Árkád második épületét, amit szerdán nyitották meg. Ezzel az Árkád felzárkózik az Aréna pláza mellé a legnagyobb bevásárlóközpontok versenyében, bár azt még nem tudni, hogy melyikőjük lesz a nagyobb. A mostani adatok szerint a két Árkád alapterülete együtt 68 ezer négyzetméter lesz, ami jóval nagyobb az Alleenál, valamivel nagyobb, mint az Aréna.

Így a legnagyobb magyarországi bevásárlóközpont jött létre a fővárosi keleti részén, méghozzá a plázastop idején. Igaz, az Árkád építését már régóta tervezték – a bővítése 2005 nyarán került először napirendre –, de már a megvalósításhoz szükséges telek megszerzése sem ment simán. A cégnek nem kellett felmentést kérnie a plázastop alól, már 2009-ben rendelkezett valamennyi engedéllyel.

A döntést a projekt elindításáról ugyanis csak 2011 szeptemberében hozták meg, a kivitelezésre viszont a 16 hónapos határidő olyan szoros volt, hogy a fővállalkozó Market Zrt. csak rendszeres éjszakai műszakokkal volt képes teljesíteni a feladatot – mondta el a Napi Gazdaságnak Mikusi Róbert vezérigazgató-helyettes. Az Árkád2-ben huszonhárom üzletet alakítottak ki, ezek közül egy nagyobb és két nagyon kicsi helyiség maradt csak gazdátlan a nyitásra; az Árkád1 bérlői közül pedig nyolc költözött át az új épületbe.

Még nincs vége

Gyalay-Korpos Gyula, az Árkádot fejlesztő ECE Projektmanagement Kft. ügyvezető igazgatója a Napinak elmondta, egyik új fejlesztésük, az óbudai Szentendrei út-Bogdáni út által határolt térségben klasszikus, háromszintes, 40-45 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont az elmúlt hetekben felmentést kapott a plázastop alól. Így ennek a fejlesztésnek a kezdetéről a következő hetekben döntenek. A 80 millió eurós beruházás befejezése csak őszre várható, amikor az Árkád1 felújítása – benne ötven új üzlet kialakításával – véget ér, és a megújult, 68 ezer négyzetméter alapterületű üzlethelyiséggel rendelkező létesítmény tényleg az ország legnagyobb plázájává válik.

A 2014-ig hatályos plázastop lassítja ugyan az új plázák építését, de legalább ekkora problémát jelent az is, hogy nem lehet banki hitelhez jutni, és az, hogy nem lehet új bérlőkkel feltölteni. A korábbi adatok szerint az egész rendelkezés legnagyobb vesztese a Lidl, ami nem éppen a gigantikus méretű áruházairól híres. A plázastop értelmében „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítésének tilalma alól kell a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek által működtetett bizottság véleményét kikérni; a vélemény alapján a kereskedelemért felelős miniszter adhat felmentést”

A miniszter úr engedélyével

A miniszteri döntést előkészítő öttagú testület – amelybe a környezetvédelmet felügyelő vidékfejlesztési, valamint a kereskedelmet irányító gazdasági tárca két-két tagot delegál, míg elnöke a kereskedelmi engedélyezési hivatal főigazgatója – az építészeti törvény és egy tavaly decemberi kormányrendelet alapján vizsgálja a tervezett beruházásokat. A bírálati szempontok között a környezetvédelem, a vidékfejlesztésre gyakorolt hatás, valamint a helyszínen már meglévő kereskedelmi építmények környezetre és vidékre gyakorolt összes hatása szerepel; a testület ezeket mérlegelve teszi meg javaslatát, ami alapján a miniszter dönt.

Ezt a véleményt idén március 18-ig 136 esetben kérték ki, amiből hetvenszer adtak mentességet az építkezésre – közölte az NGM. Ez nem jelenti azonban azt, hogy 66 áruház nem épült meg, ugyanis volt, hogy egy épületet többször is kérvényeztek. Az adatokból úgy tűnik, a plázastop elrendelése sok boltépítés ellen működik – épp a plázák ellen viszont nem. Ez persze csak részigazság, már csak azért is, mert a neve ellenére eleve a diszkont élelmiszerüzletek terjeszkedésének megállítását szolgálta a rendelkezés.

Az elmúlt években Magyarországon három nagy alapterületű kereskedelmi beruházás volt, de ezek az engedélyt még a plázastop előtt kapták meg (és volt, amelyeket még a stop előtt át is adtak). Az Aréna plaza még a rendelet előtt elkészült, a KöKit és az Árkád 2-t azután adták át.

Tervezik a plázákat

Az NGM adatai szerint a legnagyobb beruházások, amik megkapták a felmentést a plázastop alól, pont nem plázák voltak. Az első helyen mindenképp a hatvanezer négyzetméteres alapterületű, XIII. kerületbe tervezett Budapest Északi Városközpont áll. Ezt követi a majdnem 45 ezer négyzetméterrel a győri pályaudvar, és a XI. kerületbe tervezett, 42 ezer négyzetméteres tömegközlekedési központ.

Az elutasított kérelmek között szinte kizárólag élelmiszerboltok vannak. A legnagyobb vesztes mindenképp a Lidl, aminek 28 kérelmét utasította el a miniszter. Ezek között persze lehet olyan is, ahol többször adták be ugyanazt a kérelmet, ahogy az a legnagyobb elutasított beruházásnál, a Kecskemétre tervezett 63 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont esetében is volt, ahol kétszer is elutasították az építési engedélyt.

Kisboltstop

Ezen kívül az elutasított engedélyek nagy része ezer és háromezer négyzetméter közötti alapterületű kiskereskedelmi egységekre vonatkozik. Ezek nem tipikusan pláza méretű bevásárolóközpontok, így elmondható, hogy a plázastop kihirdetése óta felépült három nagy bevásárlóközpont, miközben csak egyet sikerült elutasítani.

A Jones Lang LaSalle adatai szerint 2005 óta tizenkilenc bevásárlóközpont nyitott meg Magyarországon. Legutoljára a kifejezetten kicsi, 5300 négyzetméteres alapterületű Hegyvidék bevásárlóközpontot, és a 8500 négyzetméteres siófoki Sió Plázát adták át.

Emellett egyébként a bevásárlóközpontok nagyon megnőttek az országban. 2005-ben valamivel több, mint 800 ezer négyzetméter volt az összes bevásárlóközpont alapterülete, ami 2013-ra majdnem 1,3 millió négyzetméterre nőtt. Ezzel a plázastop ellenére is nyolc év alatt majdnem megduplázódott a plázák alapterülete, de 2010 óta is 140 ezer négyzetméternyi új bevásárlóközpont épült.