Harmincéves a mi ezresünk

Éppen harminc évvel ezelőtt jött ki az első ezer forintos magyar bankjegy. Magát a forintot még a második világháború után, 1946-ban hoztuk vissza legutóbb, a hiperinflációval elértéktelenedett pengőt váltotta. A forint évtizedekig megőrizte értékét, a KSH 1960-ig visszamenőleg számolja az inflációt, és a fogyasztói árak szintje 1972-ben még csak 11,2 százalékkal volt magasabb, mint 12 évvel korábban.

A hetvenes évektől kezdett aztán lényegesen növekedni a gazdaság számára szükséges készpénzállomány, jórészt a növekvő infláció és jövedelmek miatt. Az infláció a hetvenes évek második felében – az olajárrobbanással összefüggésben – pörgött fel, 1979-ben például már 9 százalékkal nőttek az árak, és az évi tartósan 6-8 százalékos infláció a nyolcvanas évek kezdetére is megmaradt. Az ország 1983-ra érte el azt a szintet, amikortól már az ezresre is szükség lett. Annyira, hogy még abban az évben a tavaszi kibocsátás után ősszel is nyomtatni kellett belőle.

A 1983-as ezerforintos még zöld színű volt, egyik oldalán Bartók Béla profilképével, a másikon Medgyessy Ferenc Anya gyermekével című kőszobra látható. A rendszerváltás előtti első ezresen még értelemszerűen a búzakoszorús-vöröscsillagos Kádár-címer volt látható. Ha valaki még találna otthon ilyet a fiók mélyén, az ne keseredjen el, hiszen bár kereskedelmi forgalomban már nem használható bankjegy, a gyűjtőknek a névértékénél jóval többet is megérhet, bár az MNB is beváltja még 2019. szeptember 1-ig.

Rossz helyesírással

Ez 2000-ig volt forgalomban, azóta használjuk kizárólag a korszerűbb kék, mátyás királyos bankjegyet. Ezen Mátyás király látható egyik oldalon, hátoldalon pedig rossz helyesírással írva, kötőjel nélkül a visegrádi Hercules-kút és egy Corvina-iniciálé található, a bankjegy Vagyóczky Károly grafikus munkája.

Pontosabban nem teljesen ezt a típust használjuk ma, mivel a bevezetése után egyre növekvő mértékben kezdték viszonylag jó minőségben hamisítani is. Ezért 2007-ben került az előlapra egy először vörösesebb, manapság már ezüstös fémcsík is. Ez az egyéb biztonsági jelek mellett szinte a nullára csökkentette hamisításokat ennél a címletnél, de legalábbis eltolta az arányokat a nagyjából hasonlóan nehezen másolható tíz és húszezresek felé.

Az ezres szerepe is megváltozott az életünkben, míg az 1983-as kibocsátáskor elég nagy pénznek számított, ma már egy mozijegy drágább. Jó összehasonlítási alap lehet, hogy míg 1983-ban  hozzávetőleg 22 kiló Karaván sajtot vehettünk belőle, ma már alig 30-40 dekát. Az ezres ötödik születésnapján, 1988-ban nagyjából 50 liter benzinre volt jó (21 forint volt akkor a literenkénti ár), miközben ma már három liter sem jön ki belőle.

A kilencvenes évek óta is sokat romlott a pénzünk: amíg 1996-ban egy ezresért még 34 ismerősünknek vehettük meg a Magyar Nemzetet, ma már csak hatnak, feltéve, hogy nekünk már megvan. Azt azért hozzá kell tenni, hogy napilap ára a 2003 óta nem változott.

Nehéz másolni

Persze nem ez a biztonsági szál az egyetlen biztonsági elem az ezresen, összesen tízfajta megoldás szolgálja ezt. Fény felé tartva kirajzolódik például a vízjel a bankjegy szélén, amin Mátyás másik portréja fedezhető fel. Ugyanígy fénnyel szemben látható kiegészítőjel a másik oldalon, ami H-betűt formáz illetve a biztonsági csík is, nagyjából középen.

Szintén nehezebb hamisítani a színváltó MNB nyomatot az előlap bal felső sarkán, illetve az úgynevezett irizáló nyomatot, ami csillogó sávban 1000 feliratokat jelent és középen jelenik meg, ha mozgatjuk a pénzt. Emellett kicsit vastagabb, érdesebb a festék néhány kijelölt helyen, például Mátyás gallérjánál, a legnagyobb 1000-es feliratnál vagy a címernél. Egy egyszerűbb hamisítványt már ezek ellenőrzésével is könnyedén lebuktathatunk.

A legjobb biztonsági intézkedést azonban az UV-fény alatt fluoreszkáló jelzések jelentik. UV-A fényben az előlapon megjelenik egy csőrében gyűrűt tartó holló keretes képe, világít a sorozatszám is és még néhány apró csík, az úgynevezett jelzőrostok, különböző színekben. UV-C fényben ezek mellett az előlapon vörösen világít a címer és a környező kódexre hajazó írás is. Ha véletlenül valamelyik fenti elem hiányozna vagy gyenge minőségűnek tűnne mindenkinek azonnal kötelessége értesítenie a rendőrséget.

A bankjegypapír alapanyaga az erős igénybevétel miatt nem cellulóz, hanem hosszú szálú gyapot. A diósgyőri papírgyár szállítja a papírt, és végül a nemzeti bank tulajdonában lévő Pénzjegynyomda nyomtatja ki a hazai papírpénzeket, 40-50 forint gyártási költségért. Ha elszakad vagy megsérül, akkor – ha megvan legalább a bankjegy fele – az MNB köteles azt beváltani névértéken.

Az ezres jó eséllyel az euró bevezetéséig velünk is marad már, ha nem feltételezünk óriási inflációt, és azt várjuk, hogy az elkövetkező 20 évben azért sikerül csatlakozni az eurózónához.  Addig pedig még elég sokszor el lehet sütni az ezreshez kapcsolódó találós kérdést, hogy hol van elrejtve egy nő a bankjegyen? (a megoldásért jelölje ki az ezalatti sort)

Király Júliának, a Nemzeti Bank alelnökének aláírása jelöli a nőt.