400 milliárd eltűnt forint aligha kerül elő

2013.04.04. 12:33
A körbetartozások már nemcsak az építőipart sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A cégek gyakran lehetetlen feltételek mellett vállalnak megbízásokat a túlélésért, pedig éppen így sodorják veszélybe a fennmaradásukat. Alacsony tőkeellátottság, alulfinanszírozott cégek, kiskapuk a jogszabályokban, kifizetetlen számlák, ködbe vesző vállalkozások – a lánctartozások az Euler Hermes hitelbiztosító szakértői szerint járványszerűen terjednek.

A közlemény szerint a lánctartozások által okozott károk az utóbbi években kaptak ugyan nagyobb figyelmet, de az, hogy áruk és szolgáltatások úgy maradnak kifizetetlenül, gyakorlatilag egyidős a piacgazdaságunkkal. Elsőre általában az építőipar jut az emberek eszébe, és maga a probléma valóban az építőiparban jelentkezett először. És ma is ott a legsúlyosabb, hiszen a szektor teljesítménye folyamatosan romlik és 2007 óta évről-évre nagyságrendekkel csökken a kibocsátása – hangsúlyozza Harsányi Gábor, az Euler Hermes piacelemzője. Évekig szinte csak az építőipar körbetartozásairól esett szó, mára azonban gyakorlatilag egyetlen iparág, szolgáltatói szektor sem lehet nyugodt.

A lánctartozások okozta veszteségeket nagyon nehéz számszerűsíteni, de a cég becslései alapján öt éve csak az építőiparban meghaladta az 1000 milliárd forintot is. Mára ez az összeg csökkent, hozzávetőlegesen 400 milliárdra. A veszteségek mérséklődésének oka jelentős részben azonban sajnos abban rejlik, hogy az építőipar kibocsátása sokkal alacsonyabb, körülbelül 40-45 százalékkal esett vissza a korábbi évekhez képest.

A lánctartozások okait legkönnyebben a szélhámos, kalandor vállalkozókra, a rossz fizetési morálra lehetne fogni, de a kép nem ennyire egyértelmű. Az állam például gyakran esik fizetési késedelembe, aminek természetesen ugyanúgy lehetnek gazdasági, mint egyéb okai is, és ezekkel az elmaradásokkal súlyosan veszélyezteti beszállítói életben maradását. Igaz, az állam által kifizetett pénzek gyakran elakadnak a vállalkozói lánc valamelyik tagjánál, leggyakrabban az első láncszemnél.

Az Euler Hermes szerint lánctartozás-járvány következő gócpontja - amelynek egyébként már érzékelhetők a hatásai - a mezőgazdaságban jelentkezik. Itt egyrészről a húsipar ismert állapotának a gabonaágazatra tovagyűrűző hatásáról van szó, másrészről viszont arról is, hogy a különböző agrártámogatások, állatjóléti támogatások folyamatos csúszásban vannak, és ezeket a késedelmeket a szereplők nem tudják megfinanszírozni. A mezőgazdaságban mindemellett rendkívül hosszúak a fizetési határidők, amelyek sokszor a termelési ciklushoz igazodva akár a 180 napot is elérhetik.

Hogy mi a körbetartozások terjedésének oka? Magyarországon nagyon sok vállalkozás működik, ezek piaca egyre szűkül, tehát az élesedő versenyben gyakran olyan feltételekkel vállalják be a cégek a megrendelések teljesítését, hogy már a szerződéskötéskor tudni lehet: ha bármilyen kis homokszem kerül a gépezetbe, a vállalkozás pillanatok alatt bedől. Ilyen homokszem például a megrendelő késedelmes fizetése. A vállalkozások jelentős része alacsony tőke- és eszközellátottsággal működik, finanszírozási igényét nem tudja, de nem is meri kielégíteni, vagyis nem csak azért nem vesz fel bankhitelt, mert magas annak a kamata, hanem azért sem, mert kiszámíthatatlannak ítéli meg a működési környezetet, amire természetesen még rátesz egy lapáttal a pénzintézetek visszafogott hitelezési politikája.

A kialakult körbetartozásokat nem lehet már hatékonyan kezelni, de azok további szereplőkre terjedését meg lehet előzni. A legfontosabb talán egy átfogó, transzparens állami szabályozás lenne a körbetartozás problematikájának kezelésére. Szigorúbb és főleg gyorsabb bírósági hatósági eljárások, hatékony, a hitelezői érdekeket valóban szem előtt tartó csődtörvény és végrehajtási törvény, de véleményünk szerint a ma még igen elterjedt csalárd esetek kiküszöböléséhez elengedhetetlen lenne a releváns büntetőjogi szabályok jelentős szigorítása, akár vélelmek alkalmazásával.

Ezekben jelentős előremozdulások volt Harsányi Gábor szerint. Az egyik az építőipari lánctartozások megakadályozásáról elfogadott márciusi törvény, amely a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv (TSZSZ) tevékenysége révén hatékonyabbá és gyorsabbá teszi az építőipari teljesítéssel kapcsolatos döntéseket. Összességében azonban még mindig elmaradnak a szükségestől a jogalkotói és jogérvényesítői lépések. Németországban például ha egy olyan vállalkozás ellen indul fizetésképtelenségi eljárás, amelyik cég ki nem fizetett tartozásainak összege jelentősen meghaladja a cég saját tőkéjét, a menedzsment magánvagyona is fedezetet nyújthat a tartozások kiegyenlítésére.

Hasonló, de még a német példánál is szigorúbb szabályozás van érvényben egyes skandináv államokban is, ahol a fizetésképtelenségi eljárással egyidőben automatikusan zár alá kerül a menedzsment magánvagyona, sőt, akár a tulajdonosok magánvagyonára is kiterjeszthető ez a zárolás, vagyis ha az alapos vizsgálat jogszabályellenes magatartást tárt fel, a vagyon nem terhelhető meg, nem idegeníthető el addig, amíg a hitelezői igények kielégítésre nem kerültek – olvasható a közleményben.