Cecília
3 °C
12 °C

Ömlik a szenny? Hívja a magyart!

2013.04.11. 07:32
Bár sokszor elmondják a politikusok, és szeretjük is magunkról ezt gondolni, valójában nem vagyunk víznagyhatalom, a hazai vízgazdálkodás sem tartozik a világ élmezőnyébe – míg nálunk nemcsak az ár-, hanem a belvíz is visszatérő probléma, ez utóbbira az angolban például igazán szó sincs. Igaz, az utóbbi években több magyar cég ért el külföldi sikereket, főleg szennyvízben, csatornázásban, víztisztításban. Az igazi nagy beruházásokat azonban még nem a magyar cégek kapják meg.

Vízgazdálkodásban valódi világhatalom vagyunk – halljuk egyre gyakrabban az ázsiai vízdiplomáciával és albán-magyar vízipari együttműködéssel kacérkodó kormányzat kommunikációjában. Eközben évről-évre mégis tíz-, de néha százmilliárdos károkat okoz az árvíz, a belvíz és az aszály, a védekezést és a felkészülést nem tudjuk hatékonyan megvalósítani.

Hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Úgy, hogy az állítás egyik része nem, vagy csak kis részben igaz. Noha a politikusok lépten-nyomon a világ élvonalában járó magyar vízgazdálkodásról beszélnek, valójában mindössze néhány cég és szakember sikeréről lehet beszélni, összességében inkább lehangoló a magyar helyzet.

Ezzel jártuk körbe a világot

„Néhány szakterületen másoknál jobbak vagyunk. Ilyen a vízgazdálkodás” – mondta januárban Szijjártó Péter a Miniszterelnökség államtitkára, aki már személyesen is számtalan olyan külgazdasági találkozón vett részt, ahol a vízgazdálkodási együttműködésről egyeztetett. Tárgyaltunk már vízről Kínával, Indiával, Mongóliával, Szaúd-Arábiával, Kínával, Kuvaittal, de segítünk Sri-Lankának és Albániának is. Hazánk a Rio+20 csúcstalálkozón egyértelművé tette: vezető szerepet kíván vállalni vízügyi kérdésekben, októberben még vízügyi globális konferenciát is rendezünk.

viz

„Bár mindenkori vezető politikusaink szívesen beszélnek arról, hogy víznagyhatalom vagyunk, ezt így – például Hollandiával szemben – nehéz értelmezni. A kis, sikeres hazai cégek jórészt külföldi technológiákat adaptálnak a szennyvíztisztítás, ivóvíz területén, de kevés igazi hazai fejlesztésről lehet beszélni, kevés innovációnk és termékünk van” – mondta az Indexnek Somlyódy László, akadémikus, vízgazdálkodási szakértő.

Szerinte hazai technológiai sajátosságnak a parti kavicságyas szűrést lehetne nevezni (ezen alapul Budapest vízellátása), a külföldön próbálkozó magyar cégek pedig főként kistelepülések szennyvíztisztításban, ivóvízellátásban tevékenykednek. Ez azonban csak egy nagyon kis részterülete a vízgazdálkodásnak, nagy általánosságban a magyar szakma nincs a világ élmezőnyében. Rossz jel, hogy éppen tavaly szüntették meg jogutód nélkül a 150 fő körüli Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetet, amely a vízgazdálkodás egyetlen országos szintű szakmai műhelye volt.

Árvíz, belvíz, aszály

„A politikában a rövid távú célok gyakran felülírják a hosszabb távúakat, a környezetvédelem pedig sokszor a rövidebbet húzza. Az árvízi védekezésre kidolgozott tervek megvalósítása lassan halad , és ha azt el is lehet mondani, hogy a sokszor hősies védekezés miatt nem volt áldozata az árvíznek Magyarországon, a károk mégis jelentősek. A töltések nincsenek mindenhol megfelelően kiépítve, ez elsősorban a Tisza-völgyre jellemző” – mondta Somlyódy. Szerint hosszú távon mindenképpen nagyobb anyagi terhet jelentenek a rendszer toldozásai és az állandó károk, a visszatérő védekezés és teljes újjáépítés, mint ha egy végiggondolt és következetesen végigvitt megoldással, egységesen biztosítanánk az árvízvédelmet, például a töltések teljes körű kiépítésével, a nagyvízi medrek tervezett tiszai tisztításával és tározók építésével a területhasználattal integrálva.

Idén megúszhatjuk a nagy belvízkárokat

Mintegy 210-220 ezer hektárt borít víz az országban, ennek nagyjából a fele, mintegy 101 ezer hektár a vetés- és a szántóterület. A gazdálkodók által jelzett tavaszi vetési szándék 2,357 millió hektár volt, melyből eddig 43 ezer hektáron vetettek, az összes tervezett 3 százalékán. Tavaly  ilyenkor a szándékolt 12 százalékát már elvetették. Nagy kérdés, hogy az optimális vetési időig levonul-e a belvíz, és lehet-e egyáltalán bármit is kezdeni az érintett területekkel. Czerván György agrágazdaségért felelős államtitkár szerint „a tavalyi őszi vetés területe a mostani időjárás miatt mintegy 9000 hektárral 1,647 millió hektárra csökkent. A veszteség fele az őszi búzát érinti, de ez érdemben nem befolyásolja a mintegy 1,1 millió hektár őszi búzával bevetett terület nagyságát”.

A most elvetendő növények esetében „a belvíz és a késői tavasz leginkább a tavaszi kalászosokat érinti, azon belül a tavaszi árpát és a zabot vetik február végén és március elején, ezek sok helyen megkéstek, így nem egyértelmű, hogy ezeket egyáltalán el lehet –e majd vetni” – mondta Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség igazgatója. „De árpát és zabot mindössze 100-150 ezer hektáron vethetnek, ezért nagyobb kérdés az április elején vetett napraforgó és a hónap közepén vetett kukorica, mivel inkább ezek a meghatározó tavaszi vetésű növények,  hozzávetőleg 1,8 millió hektáron vetik őket nálunk. Itt ha következő napokban melegebb, szárazabb időjárás jön, akkor nem lesz nagy probléma, csak rövidebb tenyészidejű fajtákat kell majd használni.”

Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint a veszteség összességében azért elviselhető marad. Szerinte „olyan 50 ezer hektár őszi kalászos búza és repce van vagy volt víz alatt, ebből olyan 10-20 ezer hektár menthető meg, ha kisüt a nap és eláll az eső. A kieső 30 ezer hektár az ott élő embereknek óriási kár, százezer forint is lehet hektáronként, de országosan semmiféle áremelkedés nem várható. Az ország azonban biztosan nem érzi meg, az érezhető áremelkedéshez ugyanis körülbelül 250 ezer hektárt kellett volna elborítani a víznek.”

„Vizeink jórészt külföldről érkeznek és oda is távoznak, kitettségünk és együttműködési igényünk is nagy. Vannak ugyan nagy, bővizű folyóink, közöttük azonban a vízfolyás sűrűség kicsi, ezért sokfelé kevés a víz. A szakma szerint, leegyszerűsítve, a vízgazdálkodás akkor kezd nehézzé válni, ha egy főre vetítve évente 1000 köbméternél kevesebb víz áll rendelkezésre" – magyarázta Somlyódy a hazai vízgazdálkodás néhány alapvetését. Magyarországon ez az érték 10 ezer köbméter feletti, bőségesnek mondható. Csakhogy az országon belüli lefolyást tekintve mindössze 600 köbméter jut egy főre, az Alföldön pedig még kevesebb, így a készletek vonatkozásában már csaknem Izraelhez állunk közel. Az egyik legnagyobb gond térben és időben is az egyenetlen eloszlás, a vizet szállítani pedig rendkívül költséges.

Bár a belvíz olyannyira magyar jelenség, hogy az angolban például megfelelő szakszó nincs is erre, specifikus tudásunk itt, továbbá az árvizek és az aszály területén aligha eladható: többek közt hiányzik a nyelvtudás és a profi mérnöki irodák. Jók vagyunk szennyvíztisztításban és ivóvízben, külföldi magyar sikerek alatt azonban jellemzően csak néhány cég értendő. Magyarországnak a Duna-medencében egyébként érdeke a nemzetközi vízügyi vérkeringésben részt venni, ez tudatosíthatja, hogy érdemes itthon nagyobb figyelmet fordítani a víz kérdésére.

Kisebb sikerek

A sikeres cégek közül kiemelkedő például az 1998-ban alapított Organica, amelyik 1,9 milliárdos árbevételt, 40 milliós adózott eredményt ért el 2011-ben. A céget két magyar alapította, és noha a vállalatban már több a külföldi pénz, mint a magyar, a vállalkozás központja továbbra is Magyarországon van és egy ökoszisztéma-elven alapuló rendszert árulnak, amely a felhasznált vizet helyben megtisztítja, és újra használhatóvá teszi. Az úgynevezett Élőgép technológiát sikerrel terjesztik többek közt Kínában, Franciaországban, Szingapúrban, Lengyelországban, Indiában, Ausztriában és az Egyesült Államokban is.

Sikereket érnek el külföldön a Magyar Vízipari Klaszter tagjai is. A víziparban tevékenykedő tíz cég többek közt éppen azért állt össze, hogy sikeresebben léphessenek fel a külpiacokon. Közülük néhányan inkább csak a kezdeti lépéseket teszik, többen már több sikeres együttműködésen túl vannak. A Fővárosi Vízművek például két Srí Lanka-i víztisztító létesítmény rekonstrukciós munkálatait végezheti.

„Szakmai, üzemeltetési tapasztalataink, jól felkészült szakembereink segítségével sikerrel vehetünk részt olyan nemzetközi projektekben, amelyek akár kormányközi együttműködés keretében, akár önálló pályázatok révén egy-egy terület ivóvíz-ellátó rendszerének korszerűsítését tűzik ki célul” – mondták a cégnél Indexnek. Elmondásuk szerint a régió országaiból több szakmai megkeresés is érkezett, az elmúlt időszakban tanácsadás, technológia-fejlesztés illetve fővállalkozás területeken már több várossal megindult az egyeztetés.

A klaszter többi cége között van, amelyik vízcsomagolásban utazik, és olyan is, aki közművezetékek rekonstrukciójában vagy egyedi szennyvízkezelési technikákban, mások ivóvízvizsgálatban, csőhálózati munkákban próbálnak az élre törni, a kisebb-nagyobb külföldi projektek és sikerek ellenére azonban egyikről sem mondható, hogy az iparág világszintű éllovasa lenne. Az igazán nagy beruházásokat a tőkehiányos kis magyar cégek nem kapják meg, a legtöbb esetben nincs meg a szükséges referencia sem. Siker itthon a wellness és az ásványvíz, a nemzetközi piac azonban telítettnek a tűnik, a verseny pedig itt is óriási.