A törvények is korruptak Magyarországon

A Nokiás dobozhoz hasonló korrupciós szituációk, amikor a vesztegető pénzt ad át a megvesztegetettnek, már nem tipikusak. Magyarországon korrupciós hálózatok alakultak ki, melyek a szervezett bűnözéshez hasonlítanak, emiatt rendszerszintű korrupciós veszélyek vannak. Ennek egyik oka az ellenőrizhetetlen pártfinanszírozás, ami miatt esetenként a jogalkotás is a pártokat támogató csoportok érdekei szerint alakulnak – mondta el Pintér István, a Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány elnöke a Joint Venture Szövetség konferenciáján.

Polip a közbeszerzésekben

A korrupciós hálózatokban van, aki a kiírói oldalba épül be, mások a pályázatot írják meg, a hálózat egy tagja pedig megnyeri a közbeszerzést. Ezekben a hálózatokban valaki az igazságszolgáltatást felügyeli, ő felelős a feljelentések eltussolásáért, mások a sajtónak való kiszivárgásokat akadályozzák meg.

A hálózaton belül az előny nem mindig pénzbeli, ha pedig pénzről van szó, az hihetetlenül gyorsan el tud tűnni offshore területekre. A pénz így kicsúszik a magyar hatóságok keze közül.

Olajat olcsóért

Pintér a korrupcióval érintett törvények közül példaként említette a 90-es évek olajszőkítési hullámát, illetve az akkor hozott jogszabályokat – ez az eset, bár igen korai, mégis megfelel a fent leírt sablonnak. Akkor a gázolaj hamisítását jóval megelőzően a vámhivatal előre jelezte, hogy a fűtőolaj és a gázolaj eltérő ára problémás (előbbi jóval olcsóbb volt az utóbbinál), mindez pedig nyereségessé tette a hamisítást.

Ugyanígy a halasztott vámfizetés rendszere is rendkívül veszélyesnek tűnt a vámhivatal szemében. A halasztott vámfizetés tette lehetővé, hogy a vagonszámra behozott fűtőolaj után csak később kelljen vámot fizetni. Mire azonban erre sor került volna, az olajat behozó cégek gyakran eltűntek, a vám pedig megfizetetlen maradt. A hatóság által előre jelzett veszélyek ellenére a visszaélések előtt kaput nyitó törvényeket elfogadták.

„Manapság hatalmas problémát jelentenek az offshore területek is. A rendőrség küld egy megkeresést például Svájcba, majd egy év után kap egy semmitmondó választ. Így nem lehet nyomozni” – mondja Pintér. Ezek az offshore területre került vagyonok gyakorlatilag felkutathatatlanok (a témáról bővebben itt olvashat).

Talányos testület

Pintér szerint a büntetőeljárás rendszere is veszélyeztetett. Legmagasabb szinten, például a Gripen-ügy kapcsán az ellenzék számtalanszor interpellálta a legfőbb ügyészt, hogy miért nem nyomoznak, hiszen hivatalból tudomást szereztek a botrányos repülőgép-beszerzésről. A büntetőeljárási törvényt azonban megváltoztatták, hogy az ügyésznek hivatalból ne kelljen eljárnia, csak feljelentésre legyen köteles megindítani a nyomozást. (A Gripen-ügyről bővebben itt.)

Alacsonyabb szinten pedig a rendszerváltás óta jelen van az a jelenség, ami legutóbb a V. László-ügyben derült ki (ezen a szinten tehát mégiscsak működik a táskáspénz-effektus): a maffia havi apanázst fizet a megfelelő beosztású rendőröknek, nyomozóknak, hogy háborítatlanul folytathassa tevékenységét. Az ügyészség alacsonyabb szintjeiről példaként Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség volt szóvivőjének esetét hozta fel, akit az ügyészség kapcsolatba hozott az utóbbi évek legnagyobb korrupciós ügyletével, a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésével. Befolyással való üzérkedés miatt ítéltek el egy másik ügyészségi szóvivőt is.

Fejétől bűzlik

Pintér szerint a bíróságok sem mentesek a visszaélésektől. Jávor Istvánt, az ELTE oktatóját idézte: „Azokba az ítéletekbe, melyek mögött a bíró magánbiznisze húzódik meg, nem szívesen nyúl bele a másodfokú bíróság. Inkább megerősíti azt jogerős ítélettel.”

A korrupció persze az üzleti szférát is súlyosan érinti, és legegyszerűbb, illetve legpitibb formájában sok álláskereső kárára történik. Mivel a munkára jelentkezők kiszolgáltatott helyzetben vannak (hiszen több a munkát kereső, mint a munkahely), a munkavállalók felvételét intéző HR-es munkatársak könnyen visszaélhetnek a helyzetükkel és annak ítélik oda az állást, aki többet juttat nekik vissza.

A nagyvállalatoknál mindez úgy néz ki, hogy a beszállító cég például megegyezik a vásárló cég egyik vezetőjével. Ennek a vezetőnek a cégen belül már szintén hálózatra van szüksége: az ő emberének kell intéznie a beszerzés lebonyolítását, el kell intéznie, hogy legyen más, hátrányosabb ajánlat is és végül a megfelelő céggel kell aláíratnia a szerződést.

A fejekben sincs rend

Az Ernst&Young friss felmérése alapján a magyar cégvezetők 30 százaléka szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása, 21 százalék szerint a foglalkoztatási szabályok követése, 28 százalék szerint pedig az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás nem elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy etikus maradjon a működésük.

A konferencia egyik előadója, Szűcs Róbert Sándor egy diákok körében készített felmérés eredményét ismertetve elmondta: a közgazdaságtant hallgatók 21 százaléka nem tartja megengedhetetlennek a korrupciót, ha az üzlet érdeke úgy kívánja. A hallgatók szinte kivétel nélkül elfogadhatónak tartották a hálapénzt, és 60 százalékuk a rendőrök megvesztegetését is. Üzleti döntést pénzzel befolyásolni szintén elfogadható az egyetemisták szerint.

A pénzügyi szektor a jó példa?

A pénzügyi szektor rendkívül szigorúan szabályozott, az itt kialakított gyakorlatokat át lehetne ültetni más területekre is, mondta el Kovács Gábor, korrupció-kockázati szakértő, a Deloitte volt menedzsere. Pénzügyi vállalatok vezetői a korrupció szintjét a szektorban egy tízes skálán 3-5 közötti szintre becsülték, míg például az építőiparban a megkérdezettek háromnegyede már közvetlenül is találkozott korrupcióval.

A gazdasági válsággal és a devizahitelekkel kapcsolatban sokszor felmerült a pénzügyi szektor felelősségének kérdése, Kovács Gábor mégis úgy véli, hogy ez a szektor példaként szolgálhat más területeknek.

A pénzügyi vállalatok sokkal gyakrabban rendelkeznek összeférhetetlenségi, vagy az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzattal, etikai kódexszel, mint más területen működő cégek. A pénzügyi területen gyakori az elektronikusan bonyolított tendereztetés, névtelen bejelentési rendszerek működnek és esetenként belső ombudsmanként korrupció-ellenes munkatárs is szerepet kap.

Fontos a vezetők személyes példamutatása is, a pénzügyi szektorban pedig gyakori, hogy korrupcióval kevésbé fertőzött területekrő érkeznek vezető tisztségviselők. Ők pedig hozzák magukkal a jó példát.

Az építőipar fertőzi a politikusokat is

Az építőiparban a korrupció szintje Magyarország EU-csatlakozása után indult növekedésnek, amikor hirtelen hatalmas fejlesztési források nyíltak meg. Ezeket az összegeket a politikai elit gyakran a saját érdekei szerint osztotta szét – ismertette egy friss, a szektorban végzett kutatás eredményét Kelemen Hényel Nikoletta, a német és magyar korrupció kutatója.

Nemcsak azért lett nagyobb a korrupció szintje, mert egyszerűen több forrás állt rendelkezésre (csak 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint fejlesztési forrást költhet Magyarország), hanem a pénzek elköltéséért felelős politikusok is visszaéltek a helyzettel.

Kell egy korrupció ellenes hivatal

A korrupció arányaiban is növekedett. A 2007-es gazdasági válság óta a korrupció szintje tovább emelkedett, főként azért, mert kevesebb megrendelésen kell a szereplőknek osztoznia, a verseny erősödik, ezért nagyobb a korrupciós nyomás.

A korrupció Magyarországon megváltozott, a valódi szándék hiánya mellet gyakran ez magyarázza a korrupció elleni intézkedések hatástalanságát. A hálózatos modellre nem megfelelő válasz a büntetési tételek emelése, vagy egy-egy látszatintézkedés. Pintér szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a korrupció nemzetközi jellegére és az offshore területeket fel kell számolni. Fontos szerinte a sajtó szabadsága, valamint az, hogy központilag, egységesen tudjon fellépni az állam a korrupcióval szemben, jöjjön létre egy korrupcióellenes hivatal.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!