Gerhardt hivatalosan is a jegybank alelnöke

Kinevezte Áder János köztársasági elnök Gerhardt Ferencet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új alelnökének. A jegybanki vezető hétfői, a Sándor-palotában megtartott kinevezésen jelen volt Járai Zsigmond, az MNB korábbi elnöke, a felügyelőbizottság jelenlegi elnöke, Cinkotai János, Pleschinger Gyula, Bártfai-Mager Andrea és Kocziszky György, az MNB Monetáris Tanácsának külső tagjai, Nagy Róza, az MNB főigazgatója, továbbá Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója. A kinevezés, amit a miniszterelnök javaslatára tett az államfő, április 22-étől hatályos és hat évre szól.

Orbán Viktor miniszterelnök április 11-én jelölte Gerhardt Ferencet a jegybank alelnökének. A szakember 2011. március 21. óta a monetáris tanács külső tagja. Új alelnök kinevezése azt követően vált szükségessé, hogy Király Júlia április 8-án bejelentette, lemond alelnöki posztjáról.

Gerhardt Ferenc a parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán amellett érvelt, hogy a szakma szabályai szerint a jegybank óvatos, konzervatív lépéseket fog tenni a monetáris politikai döntései során, és ezekkel igyekszik majd beindítani a hitelezést, és ezáltal segíteni a növekedést.

A kinevezéssel várhatóan ismét hét fővel ülésezik majd keddi kamatdöntő ülésén a jegybank monetáris tanácsa. A testület márciusban kilencfős létszámmal ülésezett, miután Matolcsy György elnöki kinevezésével párhuzamosan egy alelnökkel és egy külső taggal bővült a testület. Karvalits Ferenc korábbi alelnök megbízatása március végén járt le.

A reálkamat nagyobb, mint egy éve

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemzőházak közül a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai fél százalékpontos kamatcsökkentést jósoltak a monetáris tanács keddi ülésére. A konszenzus szerint ennél kisebb mértékben, csupán 0,25 százalékkal esik majd a kamat, ami 4,75 százalékos történelmi mélypontot jelentene.

Érvelésük szerint az MNB a jelenlegi enyhítési ciklusban eddig 2,00 százalékponttal csökkentette alapkamatát, a tejes kosárra számolt éves összevetésű infláció azonban ennél nagyobb ütemben, tavaly augusztus óta mintegy 3,00 százalékponttal csökkent. A Barclays londoni elemzői szerint emiatt az elmúlt hónapokban a reálkamatszint még nőtt is és jelenleg viszonylag magas: 2,80 százalékponttal haladja meg az inflációs ütemet.

Ennek alapján a Barclays szakértői szerint indokolt lenne az MNB monetáris enyhítési ütemének felgyorsítása és 0,50 százalékpontos kamatcsökkentés végrehajtása a keddi kamatdöntő ülésen. A cég londoni elemzőinek várakozása az, hogy a mostani enyhítési ciklus 3,50 százalékos alapkamatszinten fejeződik be.

A JP Morgan elemzői az eddigi ütemmel azonos, 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést jósoltak a keddi MNB-ülésre. Hozzátették: azt valószínűsítik, hogy a magyar jegybank 4,00 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezt a szintet az idei harmadik negyedévben eléri. A cég korábbi várakozása az volt, hogy az MNB májusban, 4,50 százalékos kamatszinten leállítja az enyhítési ciklust.

Japán hátszéllel

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szintén 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést jósoltak keddre, de hozzátették: ezután már csak egy újabb negyed százalékpontos enyhítést várnak, és azzal számolnak, hogy az így elért 4,50 százalékos kamatszinten leáll a magyar jegybank enyhítési ciklusa.

Mindemellett a Japánban bejelentett enyhítési lépések, valamint az euróövezeti jegybank (EKB) kamatcsökkentéséhez fűződő piaci várakozások szintén csökkentik a magyar állampapírok iránti keresletre nehezedő kockázatokat alacsonyabb MNB-kamatszint mellett is - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői.