- Gazdaság
- pankaj ghemavat
- interjú
- globalizáció
- európai unió
- bevándorlás
- nemzetközi stratégia
- protekcionizmus
Globalózungok vezetik félre a gondolkodásunk
További Gazdaság cikkek
-
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
- Lipők Sándor: A települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese
- Óriási pénzek mozdulhatnak meg: a miniszterek ide adhatják le a vagyonukat
- Meglepő dolgokra licitálhatnak a NAV árverésén
- Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
![gemawat](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41010/4101054_9f6c65e8868f5d5c6c43c232b2715474_wm.jpg)
Ön vezette be a félglobalizáció (semiglobalization) és a Világ 3.0 fogalmát. Elmondaná, hogy pontosan mi ért alattuk?
Az elméletem arra épül, hogy közel sem vagyunk annyira globalizáltak, mint amennyire gondoljuk. A globalizációról az emberekben az a legelterjedtebb kép, amit Tom Friedman: És mégis lapos a Föld című könyvében mutat be. Itt a határok teljesen elmosódtak; ezt tartom én 2.0-ás világnak. Az azelőtti, 1.0-ás világ az ellenkezője, ahol az országhatárok olyannyira számítottak, hogy semmi igazán fontos nem történhetett azokon kívül. A mostani valóság a kettő közé esik, ami átírja a politikusok, vállalatok és az egyének teendőit is.
Bemutatná, hogy az országhatárokon átívelő kölcsönhatások hogyan működnek most?
Ehhez meg kell nézni az adatokat, az országhatárokon belülieket, kívülieket és azt vizsgálni, hogy mekkora részük tekinthető országhatárokon átívelőnek. Jól érthető példa lehet megnézni a külföldre irányuló telefonhívások arányát. Maga szerint milyen arányban hívnak a világban külföldi számot?
Talán 10 százalékban?
Nos, az igazság az, hogy körülbelül 2 százalékban. De próbálhatunk egy másikat is. Mondjuk hány százalékban néznek az olvasók külföldi hírportálokat?
Akkor óvatosabb leszek. Mondjuk 5 százalékban.
A legfelsőbb becslések szerint ez tényleg 5 százalék is lehet az USA-ban, de a szegényebb országokban 0,1 százalék körül van. A lényeg az, hogy jellemzően az emberek még ennél is jóval inkább felülbecslik az ilyen globálisnak gondolt hatásokat. Ezt hívom az egyszerűség kedvéért globalózungnak [angolul globaloney, a globalizáció és a süket duma, halandzsa, maszlag értelemben használt baloney szavak összevonása – a szerk].
![Bár a nemzetközi hívásaink alapján Németországot hívjuk telefonon percek szerint a legtöbbet, a népességgel súlyozva (pirosodó színek jelölik ezt) már kiderül, hogy csak a messze inkább csak a közvetlen szomszédaink iránt érdeklődünk](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41014/4101412_6de294e00665e18da8f4027616374e76_wm.png)
A munkám jelentős része arra irányul, hogy bemutassam, miért jó az, ha elfelejtjük ezt a globalózungot, és pontosan megértjük, hogy valójában csak milyen kis mértékben vagyunk globalizáltak.
Pankaj Ghemawat
Ghemawat 16 évesen került be a Harvard alkalmazott matematika szakára, 22 évesen már doktorált közgazdaságtanból. 1991-ben ő lett a Harvard legfiatalabb teljes állású professzora. Dolgozott a McKinsey&Company tanácsadócégnél is. 25 évig volt a Harvard Business School oktatója, ahonnan 2006-ban váltott a Barcelona-i IESE Business School kedvéért.
2008-ban az Economist a legjelentősebb „menedzsmentguruk” közé sorolta, egyébként legfiatalabbként. Vállalati stratégiával, globalizációval, fejlődő piacokkal és játékelmélettel foglalkozik, de egyéb témákat is érint. Például az érdekli, miként használhatják kisebb vagy nagyobb vállalatok a globalizációt úgy, hogy a lokális különbségekre összpontosítsanak.
De az ellenkezője is igaz, rengetegen őszintén félnek a globalizációtól. Ez is fakadhat ebből a globalózungból?
Igen, ez az egyik baj vele, hogy felnagyítja az akár jogos aggodalmakat is. Például a bevándorlás számos európai országban igencsak kényes téma. Több nagy nyugat-európai országban végeztek erre felméréseket, amik szerint az emberek 24-25 százalékra teszik a bevándorlók arányát az országukban, holott a valódi arány 8 százalék körül van. Nem azt mondom, hogy a 8 százalék nem fontos vagy nem kell vele külön törődni, de teljesen másképp kell hozzáállni a torzítottan érzékelt jelenségekhez.
Hogyan kell hozzáállni?
Három szintet érdemes megkülönböztetni. Az első a közpolitikai nézőpont. A tény, hogy a világ messze nem tökéletesen globalizált, mindenekelőtt arra figyelmezteti a szereplőket, hogy még hatalmas potenciál van a további integrációban. Ha ugyanis elhisszük, hogy a Föld már tényleg lapos, teljesen globalizált, nincs már semmi dolgunk, nem tudunk már nagy áttörést elérni mondjuk a világkereskedelemben, akkor kevésbé törekszünk rá. De például a már elhangzott bevándorlási aggodalmaknál is fontos, hogy a pontos adatok – egyéb hasznaik mellett – csökkenthetik az emberek félelmeit.
Tudna még mondani olyan példákat, ahol jellemzően hamisan észleljük a globalizációt?
Persze, számtalan ilyen van. Például, ha megkérdezzük a repülővel utazókat, hogy szerintük a nemzetközi légiforgalom okozta gázkibocsátás mennyiben járul hozzá az energiafelhasználásból adódó globális felmelegedéshez, hozzávetőleg 25 százalékra saccolják ezt az arányt. Pedig a valóságban kevesebb, mint 2 százalék, össze sem lehet hasonlítani autózással és az egyéb belföldi energiafelhasználás okozta károkkal. Ez azért egészen más nézőpontot sugall, eszerint akik védeni kívánják a környezetet, azoknak másoknál globalizáltabbnak kéne lenniük.
De nemrég felmerült Obamáék stábjában, hogy a munkahelyteremtés érdekében betiltsák a kínai importot. Bemutattuk nekik, hogy a teljes amerikai végső felhasználásban kevesebb mint 2 százalék a Kínában gyártott termékek aránya. Szóval valószínűleg egy ilyen erős lépéssel sem lehet megoldani a 8 százalékos munkanélküliségüket, le is tettek az ötletről. Ezek csak példák, de jól mutatják a politikának is, hogy a további integrációnak még rengeteg tere van, és hogy a félelmeik sokszor igen túlzottak.
![gemawat 2 big 1](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41010/4101094_6d751f814b66a262ed8c62d851e708aa_wm.jpg)
Ezek jellemzően az egyes országok problémái, vagy az országok szintje fölötti nemzetközi szervezeteknek kéne lépniük?
Nem minden igényel sok országot érintő, multilaterális megállapodást, ráadásul az ilyen típusú irányításra elég korlátozottak a lehetőségeink is. Ezért olyan fontos és csak ilyen módon megoldható problémákra kéne ott fókuszálnunk, mint a globális felmelegedés vagy a több országot érintő szennyezések. De akár az utóbbit kiragadva, ha jobban megnézzük a szennyezéseket, akkor azok azért jellemzően lokálisak. A földszennyezés mindenképp, a vízszennyezés pedig néhány folyótól eltekintve jellemzően szintén, ezeket ezért lokális, regionális szabályozással kell megoldani. Ha megnézzük tavalyi óriási riói ENSZ-konferencia napirendre vett fő problémáit, szerintem azoknak hetven százaléka tisztán tagállami kérdés.
Mi ennek a következménye a vállalatokra nézve?
Említettem, hogy három szintet kell megkülönböztetni, ez a második szint, és talán a legrégebbi nemzetközi kereskedelmi probléma is. Az ugyanis, hogy egy üzleti modell működik otthon, még egyáltalán nem garantálja, hogy működni fog külföldön is. Viszont ha elhisszük azt, hogy a határok nem számítanak, akkor eléggé leegyszerűsítve az olyan kérdések, mint például az, hogy hogyan kell megváltoztatnom az üzleti modellemet, vagy hogy melyik országokban van értelme versenyeznem, nem igazán fontosak. Csak bele kell vágni, hiszen mindenhol ugyanaz megy, gondolhatják a cégek – és pontosan ez a globaloney veszélye. Érdemes ezért pontosan bemutatni a vállalatoknak, hogy egyszerűen nem ilyen a világ, hogy milyen kicsi a globalizációnk. Valójában ez elég összetett kérdés, a vállalati nemzetközi stratégiáról szóló könyvemben egyébként pont ezeket a lehetséges stratégiákat fejtem ki.
Gyakran elhangzó érv, hogy a globalizáció erősíti a versenyt, lejjebb viszi az árakat, és így a nemzetközileg sikeres külföldi cégek tönkreteszik a kisebb helyieket. Megéri ez egy országnak?
Igen, néhány helyi vállalkozás csődbe fog menni, de hát ez az egész piaci működés logikája. Én Indiában nőttem fel, ahol abban az időben nem voltak különösebben erős nemzetközi érdekeltségek, de akkor sem igazán értettem, hogy miért jó az nekem, ha egy indiai monopolista zsákmányol ki egy külföldi helyett, vagy mondjuk ahelyett, hogy néhány – akár hazai, akár külföldi – cég versenyezne értem.
Magyarországon egyébként mostanában mi is egyre több iparágban nyíltan fellépünk a külföldi cégek ellen.
India még egy elég nagy ország, de ha Magyarország méretére gondolok, akkor elég érdekesnek találom azt, hogy megpróbálják kizárni a külföldieket azért, hogy a hazai cégek életben maradjanak. Ez nemcsak nem hatékony, hanem egy egész sereg egyéb probléma forrása. Különösen kis országoknál érthetetlen, ha megkérdőjelezik a globalizáció előnyeit. Az USA-ban még lehetnek olyan viták, hogy működhetne-e elzárkózottabban az ország – bár a válasz szerintem nem –, de ilyen összehasonlíthatatlanul kisebb országnál ez egyszerűen nem lehet kérdés.
![Magyarország jellemzően olyan közeli országokba exportál, amik nem nagyon fognak nőni a következő években (exportaránnyal méretarányos térképen)](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41013/4101356_1983c51d8afb90f2293e8f492d6537c2_wm.png)
Hogy áll egyébként Magyarország a globalizálódási folyamatban?
A kollégáimmal egy meglehetősen összetett mérőszámmal, egy globális kapcsolódási indexszel mérjük a globalizáció fokát. Ez a mérőszám a kereskedelem, a tőke, az információ és az emberek globalizáltsága eredményeképp jön ki. Erre is alapozva merem azt mondani: ahhoz képest, hogy az ország még nem is olyan régen egy nagyon különböző gazdasági berendezkedéssel működött, elképesztően jó eredményeket mutatott fel: a legjobb öt ország közé került például a kereskedelmi intenzitást tekintve.
![Működőtőke kiáramlás Magyarországról (2009)](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41013/4101358_1f8b8882785212c1d7d23a229a67384c_wm.png)
Ugyanakkor a többi dimenzióban már nem olyan jó a helyzet, ráadásul Magyarország az elmúlt években összesítve visszaesett a 2005-ös szintjére. Ezzel az egyik legnagyobb visszaesést produkálta a vizsgált országok között. Szóval úgy tűnik, hogy nem a jó irányba történtek lépések. Másrészt a magyar export 85 százaléka megy Európába, közel 75 százalék pedig uniós országokba. Ebben a helyzetben azért érdekesnek tűnnek azok a hangok, amik szerint az országnak nincs szüksége az EU-ra.
![gemawat 2 big 2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41011/4101100_70ee93c55fdb76950b2998a7c01e5a34_wm.jpg)
Mit gondol, miért tűnik olyan vonzónak újra és újra a hazai vállalatok helyzetbe hozása, a protekcionizmus?
Itt már elérünk a harmadik, egyéni szinthez. A legnagyobb probléma, hogy nem lesz sehol a világon magasabb szintű globalizáció, ha ez először a fejekben nincs benne. Még a WTO-tól is gyakran jönnek olyan érvek, hogy azért nem sikerül valamilyen szabadkereskedelmi megállapodásban megegyezni, mert a politikusok nem tudnák jól eladni otthon. És tényleg nehéz elképzelni országok közti tartós megállapodásokat, ha a választók egy jelentős része ellenzi bármilyen okból. Onnantól ivódhatott belénk az, amikor még barlangban éltünk, hogy ha jön egy idegen, akkor annak az elsőszámú célja az lesz, hogy elvegye a holmijainkat.
![Külföldi működőtőke beáramlás Magyarországra (2009)](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41013/4101364_fba93ad8f923315b97a84b8963d444f7_wm.png)
Ez a mai világban talán már nem legmegfelelőbb hozzáállás. Gyakorlatilag viszont velünk maradt, sőt most még jött a válság, márpedig ilyenkor mindig felerősödik az idegengyűlölet és a protekcionizmus. Szóval legelőször a kulturális fejlődésre érdemes összpontosítani.
Hogyan látja az unió jövőjét?
Az EU-t a kontinens legnagyobb háború utáni eredményének tartom, és bár nem a legjobb, de mindenképp a legsikeresebb példája az országok közti mély integrációnak. Hozzátéve, hogy az euróval kicsit túl messzire merészkedtek. Jean Monnet és társai az Európai Szén- és Acélközösségben az ötvenes években el se hitték volna, hogy idáig eljuthat az unió. Itt is fontos tudatosítani, hogy mit adott az egyes országoknak az integráció, és akkor kevésbé fordulnak majd elő az unióval kapcsolatos olyan pillanatnyi hangulatingadozások, mint ami most Magyarországon is észlelhető. Az uniós tagság ugyanis nem úgy működik, hogy „most tartanánk egy kis szünetet, mert új ötleteink vannak”. A mostani EU-s problémákat még megoldhatónak érzem, bár egyelőre messze nem látni a politikai akaratot erre, pontosabban szólva a pénzügyi rendszer rendbe tételére. Enélkül pedig egy uniós ország sem fog jól kijönni az egészből. De itt újra előjönnek az előítéletetek.
Mifélék?
Itt a legjobb példa talán a görögök kimentése. Nyilván rengeteg probléma van az országgal, és én se írnék nekik egy biankó csekket, miután egyebek mellett hazudtak az adataikról. De az a fajta uniós előítélet, ami most az EU déli karéját, és különösen Görögországot sújtja, mégis csak túlzás.
Miért?
Érdekes felmérés volt, amikor megkérdezték minden uniós ország polgárait, hogy szerintük melyik országban dolgoznak a legkeményebben az emberek. Minden ország a németeket tette az első helyre és saját magát a másodikra – kivéve Görögországot, ahol pont fordítva történt. Most nevet, mások is ezt teszik, de ha megnézzük az OECD adatait, akkor egy átlagos görög munkavállaló hozzávetőleg 2200 órát dolgozik egy évben, míg egy német 1400-at. Hivatalos munkaidő alapján a görögök dolgoznak a legtöbbet az unióban, a hollandok és a németek pedig a legkevesebbet. Persze a németek jóval termelékenyebbek, de amikor az EU-s küldöttség azt javasolta a görögöknek, hogy dolgozzanak egy nappal többet – na, az nem tényeken, hanem egyértelműen előítéleteken alapult.
![gemawat 2 big 4](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/410/4101/41011/4101106_2d987618e1ffe9339b9599b12ec94eec_wm.jpg)
Most tartottam egy szemináriumot Prágában, ahol egy hivatalos fórumon egy volt német központi bankár úgy kezdett el viccelődni a franciákon, ami utoljára a negyvenes években fordulhatott elő, például a kritikáját úgy fogalmazta meg, hogy utánozta a franciák angol akcentusát. Ha igazán képzett embereknél ilyenek előjönnek, az már a bizalmatlanság egyik nagyon erős jele, aminek hatása van az unió egyben maradására is.
Akkor miben reménykedhetünk?
A biztató tényező, hogy nincs igazán olyan forgatókönyv, ahol a németek jól járnak, az unió pedig rosszul, hiszen nagyon erős kereskedelmi szálak fűzik össze az országokat. Ezzel együtt sok fog múlni a német választásokon is, ha ugyanis Merkelt nem választják újra, akkor bármi megtörténhet.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Kutatás-fejlesztési rekordberuházás érkezik Magyarországra
Korábban még nem volt ekkora állami támogatású beruházás.
február 13., 11:54
- Gazdaság
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.
február 13., 17:28
- Gazdaság
Nagy Márton szerint a főváros szolidaritásból és pénzügyekből is megbukott
De szívesen adnak kölcsön… szakértőket.
február 13., 10:11
- Mindeközben
Széki Attila Curtis: Tényleg jó nagy f*szságokat csináltam, amik biztos, hogy nem követendő példák
tegnap, 20:32
- Mindeközben
Kálloy Molnár Péter az Eddie Redmayne-nel való forgatásról: Nagyon jókat tudtunk beszélgetni, öröm volt a közös munka
tegnap, 19:32
- Mindeközben
Hatalmas feltűnést keltett Vera Wang a BAFTA-gálán, nem sokat takart a 75 éves divattervező ruhája
tegnap, 17:02
- Címlapon
Európai válságtalálkozó: Európa magát se tudja megvédeni, hogyan védene meg másokat
Tíz ország vezetője ült össze Párizsban, hogy megtárgyalják Donald Trump amerikai elnök béketervét.
tegnap, 16:49
- Címlapon
Több ember megsérült a torontói légiszerencsétlenségben
A Delta Airlines gépe leszállás közben borult fel.
tegnap, 22:36
- Címlapon
Az orosz katonák béke helyett gyilkolnának
Oroszország totális győzelmét akarják látni.
tegnap, 21:45
- Mindeközben
Friss felvételek készültek a 87 éves Jack Nicholsonról, akit évek óta nem láthattunk
tegnap, 14:57
- Gazdaság
Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni
Hamarosan érkezik egy rejtélyes könyv is.
február 13., 16:32
- Gazdaság
A Mol-csoport újabb lépést tett karbonlábnyomának csökkentése érdekében
Cél a fenntarthatóság.
február 13., 16:57
- Gazdaság
Lesújtott a Gazdasági Versenyhivatal, kiderült, hogy a Lidl megtévesztette a vásárlókat, nagy büntetést fizetnek érte
Reagált a Lidl, már meg is vannak a felelősök.
február 13., 10:59
- Gazdaság
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
A kínai EVE Power akkumulátorgyár engedélyezési dokumentuma alapján egyértelmű a képlet.
tegnap, 16:28
- Gazdaság
Donald Trump Moszkvába telefonált, aztán csatába indult a forint
Az elnök „hosszas és rendkívül termékeny” beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal.
február 13., 10:43
- Gazdaság
Újra bevadult az infláció, elszabadulóban az élelmiszerárak, lélektani határnál lehet a kormány
Nagy Márton felkészült a beavatkozásra.
február 11., 08:30
- Gazdaság
Milliókat érintő adóváltozás jön, és lehet, ez még csak a kezdet
Már meg is történt a bejelentés.
február 13., 06:00
- Gazdaság
Itt vannak a szabályok, így dolgozhatnak a nyugdíjasok 2025-ben
Kiderült, melyik szférában éri meg leginkább nyugdíjasokat alkalmazni.
február 14., 08:39
- Gazdaság
Úgy zár be egy kiskaput a kormány, hogy 2025-ben még szélesebbre tárja
A cél a tb-ellátással járó normál bér egész évben.
február 13., 06:16
- Címlapon
Hipersebességre váltott a szegedi BYD építése: az e-autógyárnak túl magasak az uniós vámok
A gyár a tervezettnél hamarabb kezdheti meg a működést.
tegnap, 20:40
- Címlapon
A volt vezérkari főnökök sem kímélik Ruszin-Szendi Romuluszt
Magyar Péter is reagált a közleményre.
tegnap, 16:35
- Gazdaság
Transparency International: három éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa
Éppen csak az átlag alatt vagyunk.
február 11., 09:00
- Gazdaság
Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
Itt a teljes lista.
február 13., 18:26
- Gazdaság
Milliárd dolláros lehetőség kapujában áll Magyarország
Ezzel új lendületet kaphat Európa növekedése is.
február 12., 06:06
- Mindeközben
Emma Stone ellopta a show-t a vörös szőnyegen, étvágygerjesztő ruhában állt a fotósok elé
tegnap, 11:29
- Mindeközben
Szandi segített kiválasztani lánya eljegyzési gyűrűjét: „Nagyon nehéz volt titokban tartani”
tegnap, 10:28
- Gazdaság
Európai tekintetben Magyarország dobogós helyen van az akkumulátorgyártás kapacitások terén
Nagy Márton szerint azonban még van három kihívás, amelyekre megoldást kell találni.
február 11., 21:01
- Gazdaság
Van, ahol már elkezdték kézbesíteni a 13. havi nyugdíjat
A februári nyugdíjjal együtt érkezik.
február 11., 12:22
- Gazdaság
Megállapodás született a Lear győri telephelyén: nem lesz sztrájk
Amint a szövegezés elkészül és hivatalossá válik, a sztrájkkészültség megszűnik.
február 11., 17:08
- Címlapon
Lázár János kilátásba helyezte a Strabag Magyarországról történő kitiltását
A nagy vihart kavart M30-as autópálya verte ki a biztosítékot.
tegnap, 20:06
- Gazdaság
Nyilvános: akár több milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást is fizethetnek a települések
Budapestre 89 milliárd forintot róttak ki.
február 12., 08:42
- Gazdaság
Áll a bál a kormány, a könyvelők és adózási szakma között – kibogozzuk a szálakat
Nem éri kár az alanyi adómentességet visszamenőlegesen választókat.
február 11., 14:22
- Gazdaság
Egymillió forint felett a panelek négyzetméterára Budapesten
Miskolcon ugyanakkor feleennyiért is hozzájuthatunk egy ilyen ingatlanhoz.
február 12., 14:32
- Gazdaság
Zuhanórepülésnek indult az autóipar, tucatjával küldik el a dolgozókat Egerben
A ZF Hungária újabb 50 dolgozó elbocsátására készül az iparágat sújtó visszaesés miatt.
február 11., 18:56