Zsuzsanna
-2 °C
7 °C

Zsebbe fizetik a magyarok egyhatodát

2013.05.01. 14:52
Jellegéből adódóan nehéz mérni a feketemunka szintjét és jellemzőit, de a különböző kutatások szerint tartósan 10-18 százalék lehet az aránya a foglalkoztatottakon belül Magyarországon. Leginkább a közép-magyarországi régióban és az Alföldön gyakori és viszonylag jól meghatározható foglakozási csoportok gyanúsak. Külön probléma a minimálbér, hiszen ez jó lehetőséget nyújt a szürkebérezésre, ahol az alkalmazott a fizetése egy részét kapja csak zsebbe.

Úgy tűnik, hogy Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként hiába mondta ki jó eséllyel gyakrabban azt, hogy gazdaságfehérítés, mint például azt, hogy spekuláns, a fekete- és szürkegazdaság erősebb lehet, mint bármikor a korábbi években. Erre az egyik legerősebb jelzés, hogy eltűnt negyedmillió adózó, nagy részük valószínűleg a szürke zónába menekült.

Nem véletlenül foglalkoznak a fekete- és szürkefoglalkoztatással ilyen sokat a hazai gazdaságpolitikai vitákban, hiszen nagyon elterjedt módszerről van szó, és alapvetően meghatározza, hogy egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés mennyire éri el a tervezett hatását.

Elég mondjuk arra gondolni, hogy ha valaki a szegények javára szeretne lépni, de a minimálbéresek nagy része adócsaló, akkor valójában fordított hatást érhet el. Aminek következtében egy sokkal gazdagabb rétegnek lehet könnyebb, míg az igazán rászorulók talán épp kevésbé fognak tudni munkát találni.

Egy másik nagyon fontos hatása pedig, hogy torzítja a gazdasági tevékenységet. Azaz indokolatlan hátrányban lesz mondjuk az a bútorgyártó cég, aki bejelenti az asztalosait, kárpitosait azokhoz képest, akik inkább a feketemunkát választják. Így utóbbiaknak olcsóbbak lesznek a bútorai, versenyelőnyhöz jutnak, pedig könnyen lehet, hogy tiszta versenyben a tisztességes vállalat hamar lenyomná őket.

Így nagyon rossz egyensúlyok alakulhatnak ki, minél több a feketén működő cég egy adott iparágban, annál inkább lesz mindenki érdekelt abban, hogy ott csaljon ahol tud, mert szinte csak ezáltal tud versenyképes maradni. Különösen igaz lehet ez egy válság során.

Persze nem csak a magas adóktól való mentesség csábító a feketefoglalkoztatásban. Nálunk is igaz az, hogy sok esetben a túlzott szabályozás, nagy mennyiségű adminisztráció is komoly ok lehet vagy akár csak az, hogy nem félnek az adóellenőrzéstől, és például lehet bízni abban, hogy egyszerűen elszaladnak a feketemunkások.

Füllenthetnek

Jellegéből adódóan elég nehéz mérni a feketefoglalkoztatás mértékét, jellemzően a rendelkezésre álló adminisztratív adatokból vagy kérdőíves felmérésekből próbálnak a kutatók becsülni.

Persze ez sem problémamentes, a 2007-es Eurobarométer felmérés szerint például a magyar lakosságban a dolgozók közül 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy az előző egy évben részben vagy egészben zsebbe kapta a fizetését. Ez messze felette lenne 5 százalékos uniós átlagnak, azonban erős bökkenőnek tűnik, hogy felmérés szerint az európai feketemunka központja Dánia lenne a maga 18 százalékával. Ráadásul eközben az olyan dél-európai országokban mint Olaszország vagy Görögország 1-4 százalékos az így mért mutató.

Ez egyrészt abból fakadhat, hogy az egyes kultúrákban eltérően szigorúan ítélik meg a feketepénzeket, másrészt a válaszadási hajlandóság és a válaszok igazságtartalma is eltérhet. Valósabb képet mutathatnak az összehasonlító módszerek, például a KSH munkaerő-felmérésének (MEF) lényegesen többen vallják be, hogy van munkájuk, mint ahányan a NAV-nál regisztrálva vannak.

Munkaerőpiaci Tükör 2012
Munkaerőpiaci Tükör 2012

A különböző kutatások alapján úgy tűnik, hogy 10-18 százalék között lehet tartósan a hazai feketemunka aránya foglalkoztatottaknál. Ez hozzávetőleg félmillió embert jelenthet, és a kétezres években egyáltalán nem változott érdemben. Mivel közben rengeteg módosítás történt – elég például arra gondolni, hogy 2002-ben komolyan megemelkedett a minimálbér –, arra juthatunk, hogy ez egy viszonylag állandó arány.

Az MKIK GVI friss elemzése alapján az a következtetés vonható le, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező kistérségekben a rejtett gazdaság részesedése kisebb az országos átlagnál. Ez első ránézésre azzal magyarázható, hogy ezen kistérségekben hazai illetve külföldi nagyvállalatok a fő foglalkoztatók, amelyek nagyobb valószínűséggel és súllyal foglalkoztatnak bejelentett módon. Amennyiben egy-két ilyen vállalat a térség fő foglalkoztatója, extrém alacsony a rejtett gazdaságból származó jövedelmek aránya. Másik fontos észrevétel, hogy nem a legszegényebb térségekben a legmagasabbak a rejtett gazdaságból származó jövedelmek. Ennek oka az lehet, hogy az ilyen  térségek fő bevételi forrása az állami újraelosztás, ehhez kapcsolódóan pedig nincs lehetőség plusz jövedelemre szert tenni.

Ebből kifolyólag arányaiban a legnagyobb rejtett gazdasággal bíró térségek inkább a vidéki (Budapest értékét figyelmen kívül hagyó) átlaghoz közeli egy főre jutó jövedelemmel rendelkező kistérségek. Ezek közül is kiemelkedik Bács-Kiskun megye.

jövedelemterkep
Fotó: MTA KTI

Szabadúszók, gépkezelők

Foglalkozási csoportok szerint úgy tűnik, hogy szabadúszó típusú, gyakori készpénzes tranzakciókkal jellemezhető illetve kereskedelmi típusú foglalkozások körében gyakoribb az átlagnál a fiktív minimálbéres foglalkoztatás, ami nem meglepı, hiszen ezekben a szakmákban a készpénzes vevőkkel való érintkezés több lehetőséget ad az adócsalásra. Pontosabban a magasépítésben dolgozók, a sofőrök, a gépkezelők, a technikusok és személyi szolgáltatásokban alkalmazottak körében egyértelműen gyakoribba a feketemunka.

De az átlagosnál gyakoribb a vagyonvédelmi ügyintézők, az építészek, a közép- vagy felsőfokú számítástechnikai foglalkozások, a felsőfokú kulturális szakmák és a javítók-szerelők körében is. Korcsoportos és nemi bontás alapján pedig jellemzően fiatal férfiak dolgoznak feketén.

Munkaerőpiaci Tükör 2012
Munkaerőpiaci Tükör 2012

A minimálbér sokszor az adócsalás jó jele

A szürkebérezés, azaz amikor kevesebbet jelentenek be, mint amekkora bért ténylegesen kifizetnek az alkalmazottaknak, egyes szektorokban még a sokszor példaként szolgáló skandináv országokban is elterjedt. Ezen belül gyakori, hogy a legkisebb adható bért jelentik csak be, ami nálunk a minimálbér. Az álminimálbéreseket legfrissebben 2006-os adatokon tudták csak kutatni, de ebből az látszik, hogy a leggazdagabbak csalnak a legtöbbet, bár nem a legnagyobb arányban.

Például a dolgozó népesség 6,4 százalékát  kitevő legfelső (potenciális) kereseti ötöd 85 százalékos valószínűséggel sokkal többet keres a minimálbérnél, ők átlagosan 285,7 ezer forintot titkolnak el havonta. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk valaki bejelenti magát minimálbérre a saját cégéhez, és a cég nyereségét nem osztalékként veszi ki, hanem gyakorlatilag munkajövedelemként, csak elfelejt adózni utána.

"Csaló" minimálbéresek a becsült valódi kereset ötödeiben, 2006
"Csaló" minimálbéresek a becsült valódi kereset ötödeiben, 2006
Fotó: Econ.core.hu

Összességében a minimálbéreseknek csaknem fele, pontosabban 47,5 százaléka csal adót a becslések szerint, átlagosan 95 ezer forinttal keresnek többet a bejelentett bérüknél. Ehhez azonban a keveset keresők keveset tesznek hozzá: az ötből az alsó három kategória csak az összes eltitkolt bér 16,2 százalékát teszi ki, bár számszerűen ők adják a valódi és a csaló minimálbéresek döntő részét is.

Forrás: Elek Péter, Scharle Ágota, Szabó Bálint, Szabó Péter András: A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás Magyarországon [2009]
Forrás: Elek Péter, Scharle Ágota, Szabó Bálint, Szabó Péter András: A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás Magyarországon [2009]

A minimálbér körüli béreloszlás vizsgálata alapján is gyanúsabbak lehetnek egyes foglalkozások. 2003-as adatok alapján az "egyéb szakmunkásoknál" az átlagos termelékenység ténylegesen a minimálbér környékén (esetleg alatta) van, és a dolgozók nagy többsége igazi minimálbéres. Ebben az esetben nem amiatt magas a minimálbéresek aránya, mert sok lenne a szürke béres, hanem azért, mert azok is minimálbért kapnak, akik szabályozás hiányában ennél kevesebbet keresnének, mert kevesebbet ér a munkájuk.

A tanárok körében nincs csúcs a minimálbérnél, ami arra utal, hogy ez egy jellemzıen fehér, minimálbér felett fizetett foglalkozási csoport. A szállodai recepciósok körében a minimálbéreseken túl volt még egy csúcsa az eloszlásnak, azaz a tényleges termelékenység átlaga itt vélhetően a minimálbér felett van (a második csúcshoz tartoznak a nem csalók), és a minimálbéren fizetettek többsége szürkebéres.

Minimálbéresek aránya és a minimálbéres csalás foglalkozási kategóriák szerint (vállalkozók nélkül)
Minimálbéresek aránya és a minimálbéres csalás foglalkozási kategóriák szerint (vállalkozók nélkül)

Mindezekből az látszik, hogy az ágazat, a foglalkozás, a lakóhely és más jellemzők alapján viszonylag pontosan behatárolható a fekete- és szürkefoglalkoztatásban érintettek köre. Ez pedig lehetőséget adna egy olyan adópolitikára, amely a minden adózóra érvényes küszöbök variálása helyett a statisztikai adatokra épített rendszert teremtene meg, és pontosabban célzott ellenőrzésekkel igyekezne visszaszorítani az adócsalást – mondják a foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szakemberek.