Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát - Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Az év első két hónapjában a hazai földgázelosztási rendszerbe bekerült 2,8 milliárd köbméter csupán bő egytizede, 323,8 millió köbméter származott hazai termelésből, 1,47 milliárd importból, közel egymilliárd pedig a korábban beszerzett készletek kitárolásából. A hazai termelés oroszlánrészét – a Napi Gazdaság becslései szerint mintegy négyötödét – a Mol Nyrt. végzi, amely több mint 200 bányatelken folytat szénhidrogén-kitermelést (beleértve az olajbányászatot is), illetve további közel félszáz helyen jogosult kutatásra a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint. De kik szerepelnek még a hazai gázpiacon?
Az újsághírek alapján a legígéretesebbnek látszó, elvben Magyarország energiafüggetlenségét is biztosítani képes makói nemkonvencionális mezővel, és az ott tevékenykedő TXM Olaj- és Gázkutató Kft.-vel kezdődik a sor. A cég tulajdonosa a delaware-i (USA) bejegyzésű Mako Energy Corp., amelyet pedig a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. birtokol.
A kutatás drága kaland
Az értékesítés árbevétele a 2009-es 646 millió forintról 157,6 millióra esett, majd 213 millió forintra emelkedett. Rendkívül jól látszik, hogy a kutatás, főleg a nem konvencionális mezőkön méregdrága sport: a mérleg szerinti veszteség 2011-ben 9,8 milliárd forintra rúgott, a 2010-es 30,8 milliárdot követően.
Makó: kockázatok és mellékhatások
A KPMG egy korábbi tanulmánya szerint Kelet-Közép-Európában körülbelül 4130 milliárd köbméter palagáz található, ami − a 2010-es gázfogyasztási adatok alapján − évtizedekig kielégíthetné a régió gázigényét. A US Energy Information Administration összesen 538 milliárd köbméterre becsülte a román−bolgár−magyar palagázkészleteket, itthon a legígéretesebb terület ebből a szempontból a Makói-árok. Szabó György, a TXM Kft. vezetője korábban arról nyilatkozott, hogy a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2500 méter vastag „gáztelített” réteg található. A Falcon korábbi becslései szerint a makói koncessziós terület körülbelül 1,2-1,5 ezer milliárd köbméter földgázt tartalmaz, ami háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben Magyarországon összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.)
Holoda Attila, a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója, volt energetikai államtitkár azzal hűtötte le a makói gázvagyonban reménykedőket, hogy a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű "nem hagyományos" szénhidrogént a felszínre hozni.
Ennek részben az az oka, hogy a világszerte használatos berendezések maximum 175-200 fokot bírnak, Makón pedig volt olyan lemélyített kút, ahol 280-300 fokot is mértek. A régiós palagázkészletek ráadásul átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el a föld felszíne alatt, mint az épp az olcsó palagáz előnyeit élvező Észak-Amerikában.
Bár hivatalos információ az utóbbi időben nem látott napvilágot a makói földgázvagyon kitermelési tervei kapcsán, az azért sejthető, hogy a jelenlegi, a korábbi csúcsoktól jócskán elmaradó energiaárak mellett továbbra sem éri meg kitermelni a hagyományosnál jóval bonyolultabban és ezért drágábban is felszínre hozható gázt.
Pedig néhány évvel ezelőtt még más volt a helyzet: a Wall Street Journal is úgy számolt be arról, hogy a Falcon partnereként az amerikai olajóriás, az Exxon Mobil is szerepet vállalt Makón, hogy Magyarország alatt fekszik Európa egyik legjobban őrzött energia-titka. A tudósítás megjegyezte, hogy a geológiai adottságok miatt a kitermelés valóban kemény diónak számít, ám Makó nagy előnyeként említette, hogy a régió gázhálózatának centrumában fekszik. Az ígéret azóta is csak ígéret maradt: a Mol és az Exxon Mobil kiszállt a projektből, majd egy szerbiai Gazprom-érdekeltség szerepvállalásáról érkezett hír. Tavaly nyáron a Falcon azt jelentette be, hogy Magyarországra telepíti észak-ausztráliai és dél-afrikai tevékenységének műszaki irányítását.
A Mol után a második legnagyobb: Magyar Horizont
Az 1998-ban alapított Magyar Horizont Energia Kft., (angolul Hungarian Horizon Energy, HHE) a Mol Nyrt. után a második legnagyobb kitermelési területtel rendelkezik: jelenleg 10 bányatelken tevékenykedik, és 27 területre van kutatási engedélye. A tulajdonos honlapján elérhető információk szerint a cég a hazai földgázkitermelés több mint 10 százalékát adja.
A kft. - amely együttműködik a Mol Nyrt.-vel és JKX-szel is - tulajdonosa a HHE America Inc., amely az Alexis Cranberg által 1992-ben alapított Aspect Holdings leányvállalata. A HHE tavalyelőtt az egy évvel korábbit több mint felével meghaladó, 22,3 milliárdos árbevétel mellett közel négymilliárdos adózás előtti eredményt mutatott fel. A kft.-t Cranberg mellett Robert Todd Neugebauer irányítja cégjegyzésre jogosult vezetőként.
A HHE a holland bejegyzésű JKX Hungary B.V.-vel közösen birtokolja a HHE North Kft.-t, amelyet szintén a Cranberg és Neugebauer jegyez. A két területre szóló kutatási engedéllyel rendelkező cég egyetlen bányatelkén is érdemi kitermelés folyik, az értékesítés nettó árbevétele tavalyelőtt megközelítette a 4,6 milliárd forintot, a mérleg szerinti eredmény pedig 590 millióra rúgott. Igaz, utóbbi alig harmada volt a 2010-esnek, ám 2009-ben még 1,2 milliárd forint feletti volt a veszteség.
Szintén a Cranberg-Neugebauer-páros jegyzi a Blue Star 95. Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft.-t. A három bányatelken kitermelést végző, több mint 12 éve működő kft. ugyanakkor a Gemstone Properties Limited tulajdonában van. A Blue Star 95 a 2009-es 23,2 és a 2010-es 36,3 milliós veszteség után tavalyelőtt másfél milliós profitot termelt úgy, hogy a nettó árbevétel 23,6 millióról félmillió forint alá, majd 1,3 millió forint közelébe emelkedett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
