Így megy a fővárosi kukacirkusz

Az elmúlt hetekben rengeteg budapesti lakos szembesülhetett azzal, hogy amikor megérkezett külön gyűjtött szemetével a megszokott szelektív kukákhoz, azok nyomtalanul eltűntek, és semmi nem került a helyükre.

Ennek távolabbról indítva az az oka, hogy államosították a szelektív hulladékgyűjtést. Pontosabban az új hulladéktörvény a közszolgáltatók feladatává teszi a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, közszolgáltató pedig csak többségi állami tulajdonban lévő cég lehet idén júniustól. A gyűjtés jogán kívül maga a szelektíven gyűjtött hulladékunk is az állam tulajdonába került.

A szelektíven gyűjtött hulladékból némi kezelés után újra alapanyag lesz, ami érték, el lehet adni bármikor az anyagfajtától függő világpiaci áron. Ezért a fővárosban már eddig is működtek olyan vállalatok – a város döntő részét lefedve –, amelyek jellemzően ingyen vállalták a szelektív gyűjtőrendszer üzemeltetését a hasznosítható hulladékért cserébe.

Budapesten egy közszolgáltató lesz, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF), csak velük köthetnek szerződést az önkormányzatok. Az FKF ennek megfelelően el is kezdte építeni a saját gyűjtőpontjait.

Budapesten eddig is egy közszolgáltató volt, ugyanakkor a kerületi önkormányzatok, illetve a társasházak a magasabb szolgáltatási szint érdekében, fóleg a sűrűbben lakott területeken, egyedi szerződéseket köthettek, kötöttek, házhoz menő szelektív gyűjtésre, piaci alapon, a szigetes gyűjtés kiváltására, kiegészítésére. Budapesten ilyen szerződést mostantól, csak az egyedüli közszolgáltató, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. (FKF)-vel köthetnének a kerületi önkormányzatok – ha ezt a jogukat a főváros nem vonta volna el.

Az FKF el is kezdte tovább építeni a saját gyűjtőpontjait. Ismereteink szerint több önkormányzat húzódozott kiebrudalni az ingyen szolgáltató magáncégeket, hiszen több kerületben pályázat útján választottak szolgáltatót, akikkel több éves szerződéseket kötöttek, ugyanakkor a főváros rendelete szerint ezután az FKF pénzt kérhet majd a szolgáltatásért. A törvény erejével szemben azonban csak az időt tudják húzni.

Költeni akarunk

Az átállásban egyrészt az a különleges, hogy ahol már volt szelektív gyűjtőpont, az FKF ott sem átvenni akarta a már meglévő standard szelektív kukákat, pedig még azt is elismerték, hogy a jelenleg működő 900 gyűjtősziget a főváros lakosságának 65-70 százalékát lefedte.

Információink szerint inkább jeleztek a tulajdonos cégeknek, hogy szállíttassák el a kukáikat sürgősen, ha jót akarnak, mert az FKF újakat vásárol, egészen pontosan 403 ezer darabot. Így az eddigi kukákat már a legtöbb helyen bevonták, az FKF viszont kis késéssel teszi a helyükre a sajátjait. Két év alatt 5,1 milliárd forintért tervezik újra lefedni a fővárosnak azt a 70 százalékát, ahol eddig is voltak kukák, és ez idő alatt a maradékot is kipótolják.

Az erre a célra szánt  5,1 milliárd forintból  4,3 milliárdot egy, csak önkormányzatoknak kiírt uniós pályázaton nyerte a Fővárosi Önkormányzat, kifejezetten már működő hulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztésére.

Egységben az erő

Megkérdeztük az FKF-et, hogy miért volt szükség cserére. Szerintük a pályázati összeg elvesztésével járt volna, ha az olcsóbb megoldást választják, és átveszik a meglévő kukákat. Ugyanakkor a pályázatban olyan kitétel nem szerepel, ami erre a forrásvesztésre utalna, a pénzt tehát akár más módon is fel lehetett volna használni.

Az FKF válaszában azt is felhozta, hogy a főváros kérése volt, hogy „a házhoz menő szelektív gyűjtés budapesti rendszere egységes arculatot mutasson minden kerületben”, és „ez a kritérium a jelenleg Budapesten fellelhető körülbelül 10 fajta tartállyal semmiképpen nem lett volna biztosítható.”

Bár a kukák mérete valóban akár eltérő is lehetett volna, a jelölés szabályozott volt eddig is: egész Európában, és így Budapesten is csak kétféle szabványos színjelölés létezett, kék a papírnak, sárga a műanyagnak, ilyeneket helyez ki az FKF is most. Annyi eltéréssel persze, hogy a fedél most kék vagy sárga, az edény teste fekete, ami egyik szelektív színnek sem felel meg, de legalább egységesen nincs ráírva egyikre se, hogy mit kell beledobni, bár a matricák már állítólag úton vannak. Mindenesetre, ha azt feltételezzük, hogy mégis találtak volna más színű, megtévesztő kukát, biztosan sokkal olcsóbb lett volna csak azokat kicserélni, mint ennek ürügyén mind a több százezer gyűjtőkukát lecserélni.

Ha pedig annyira egységes arculatot akartak, hogy az utolsó kerékig pontosan ugyanúgy nézzenek ki a budapesti szelektív szemetesek, akkor az a probléma merül fel, hogy az újonnan vásárolt kukák nem teljesen azonosak még csak az FKF által korábban kihelyezett szelektív kukákkal sem (a piac egy részén az FKF már most is jelen van), így saját kukáikat is kíméletlenül le kell cserélniük.

A legnyereségesebb nonprofit cég

Az FKF a legfrissebb elérhető adatok alapján 2011-ben 39 milliárd forintos árbevétel mellett 2,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt, a korábbi évek nyereségével kiegészítve pedig 6,3 milliárd forintot fizetett az államnak osztalékként. Idéntől még monopóliummá is váltak a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben, miközben a díjakat is emelhetik, tehát lényegesen jobb eredményt várhat tőlük az államkassza.

Ez azért különösen érdekes, mert a rezsicsökkentés óta minden cég jól megjegyezhette, hogy elvileg a nonprofit közszolgáltatás a kormány stratégiai célja. Ha viszont a példánál maradva az FKF, mint közszolgáltató még a korábbinál is sokkal nyereségesebb lesz, akkor már mindenképp kezdeni kell valamit azzal az ellentmodással, hogy a cég elvileg nonprofit.

Régi partner kapja az alapanyagot

Arra sem árt odafigyelni, hogy végül kihez kerül és mennyiért a másodlagos alapanyagként értékesített hulladék. Az FKF-nek ezt közbeszerzéssel kell eladnia. Tíz éve folyamatosan a Fe-Group nevű cég nyeri el ezeket.

Elkértük az FKF-től a termékek eladási árait 3 évre visszamenőleg, amiket a szerződés szerint egy piaci árindex szerint áraznak. Az FKF kérésünkre egy összevont, elemzésre alkalmatlan adatsort adott át, ami szerint a cég a szemétért a piaci árat kapja 2010 óta. Ez eddig rendben is lenne, de 2010-ből elérhető egy másik szerződés is, ami ennek némileg ellentmond.

A piaci ár alatt

2010-ben ugyanis az év eleji közbeszerzést jogi viták miatt nem azonnal nyerte meg a Fe-Group, hanem majdnem negyedév késéssel, csak egy megismételt pályázaton lett befutó. Erre a kieső pár hónapra természetesen a korábbi szolgáltatóval, tehát a Fe-Grouppal szerződött az FKF, és itt elérhetők a szerződésben fixen rögzített árak anyagfajténként részletesen is.

Ezekből kiderül, hogy az FKF arra a pár hónapra meglehetősen előnytelen szerződést kötött, az iparági adatok szerint a hozzávetőleges piaci árnál jóval kevesebbért sikerült értékesítenie a termékeket. Hozzá kell tenni azt is, hogy nagy mennyiség esetén jellemzően jóval többet fizetnek a hulladékokért, mintha valaki beállít egy szatyor kartonpapírral.

Néhány főbb hulladékfajta	2010 eleji szerződéses ár (Ft/kg)	2010 eleji piaci átlagár EUWID index alapján (Ft/kg)
PET-palack	28	32,4
színes fólia	1	17,6
vegyes papír	8	13,5

A szerződésben foglalt és a piaci árkülönbségek ugyan alacsonynak tűnhetnek, de ne felejtsük el, hogy itt akár több ezer tonna mozoghat tételenként egész évre kivetítve, ezért mondjuk az 5,5 forintos eltérés például 5 ezer tonnánál már 27,5 millió forint differenciát jelent, és ez még csak egy anyagfajta a tucatnyiból. Ez csak a 2010-es szerződés alapján akár százmilliós nagyságrendű veszteséget is okozhatott az állami cégnek.

Mindenkinek jó, csak nekünk nem

Mindent egybevéve olyan kép rajzolódik ki, hogy a lehetségesnél milliárdokkal drágábban valósul meg a szelektív szemétgyűjtést, úgy hogy a legtöbb válallat csak irigykedhet az elvileg nonprofit közszolgáltató nyereségére. Egy olyan cég kerül monopolhelyzetbe, amelyiktől nem áll távol, hogy a piaci ár alatt értékesítsen, és az ésszerű költségeknél jóval drágábban ruházzon be, nem létező előírásokra hivatkozva. Lehet, hogy alkotmányba is ütközik az átalakítás sietős bevezetése, ráadásul az államot és partnercégeit kivéve mindenki rosszabbul jár az egésszel.