Gyűlöljük a versenyt, szeretjük az államot

A magyar lakosság jelentős része támogatja a kormány rezsicsökkentő lépéseit. Az energiainfo.hu megbízásából a lakosság, mind az ágazati szereplők körében végzett reprezentatív kutatás szerint ugyanakkor a beruházások fékezésétől, vagy teljes leállásától lehet tartani.

A magánbefektetők jelenléte a közműszolgáltatásban igencsak megosztja a magyar választókat. A kutatás szerint, a Fidesz támogatóinak több, mint fele ellenzi a jelenlétüket, míg az MSZP szavazótáborának mindössze 25 százaléka van ezen a véleményen.

Az állam jobb

"Az energiaipar privatizációjának megítélése szakmai körökben sem egységes. A lakosság körében végzett kutatásunk során kiderült, hogy a magántőke jelenlétét a közműszolgáltatásban leginkább a Jobbik szavazói ellenzik, mindössze 14 százalékuk támogatja a magántulajdont ebben a szektorban. A Fidesz támogatóinak 19, míg a baloldali pártok szavazóinak 27 százaléka támogatja egyértelműen a befektetők jelenlétét" - mondta Drucker György az energiainfo.hu vezető elemzője.

Ezzel együtt az energiaszolgáltatásban az állami szerepvállalás erősödését általánosságban a megkérdezettek valamivel több, mint fele támogatja, a Fidesz támogatói között ennél magasabb 74 százalékos ennek a támogatottsága, a baloldalon viszont csak 40.

Nem vagyunk oda a versenyért

A háztartási fogyasztók 46 százaléka támogatja a versenyt, 20 százalék volt azon a véleményen, hogy a piacnyitás káros. A pártpreferencia szerinti eltérés ennél a kérdésnél is megfigyelhető, a Fidesz támogatóinak 43 százaléka tartja hasznosnak, míg a baloldali pártok szavazóinak 65 százaléka ítélte hasznosnak.

Míg a versenyt a lakosság jelentős része támogatná, azt már nem, hogy a gáz, vagy a villamos energia ára a benzin és a gázolaj árához hasonlóan piaci alapú legyen.

Fogalmunk sincs az energiáról

A 2009-es felméréshez képest - pedig azóta sok új kérdés merült fel, - az alapvető kérdésekben nincs változás. Alapvetően még mindig a földgáz határozza meg a magyar energiapiacot, a távhő némiképpen visszaszorult, de az energetikai szektor jellege alapvetően nem változott. Az elmúlt négy évben nem törtek előre az alternatív megoldások, a háztartások túlnyomó többségének nincs hozzáférése alternatív energiaforrásokhoz (biomassza, napenergia, stb.).

Különösen rossz a helyzet a városokban és kiemelten a fővárosban, ahol a háztartások 96 százalékának energiaellátása teljes egészében a közműszolgáltatóktól függ. A lakosság túlnyomó része azonban még azzal sincs tisztában, hogy pontosan mennyi energiát fogyaszt havonta. A válaszadók alig 16 százaléka tudott felelni erre a kérdésre.

Legyenek veszteségesek a szolgáltatók

A lakosság többsége (71 százalék) gondolkodik az energiatakarékosságon, azonban jelentős részük egyetlen fillért sem hajlandó ezért befektetni, míg 16 százalék csak 10 ezer forintnál kevesebbet. Az állam szerepvállalásának megítélése szerint ugyanakkor megosztott a lakosság: 50 százalék szerint az állam jobb tulajdonos, mint a magánbefektetők.

A rezsicsökkentésről a háztartási fogyasztók 59 százaléka úgy vélte, hogy az állam akkor is kikényszerítheti az alacsonyabb árakat, ha ez a szolgáltatóknak hosszabb távon veszteséget okoz. Ebben a kérdésben nem látszik jelentős különbség pártpreferenciák szerint, a Fidesz szavazóinak 70, a baloldal támogatóinak 55 százaléka gondolkodik így. A kérdés társadalmi támogatottsága azonban nem ennyire egyértelmű, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy vajon akkor is helyeslik-e a “rezsicsökkentést”, ha a szolgáltatók e miatt beruházásokat kénytelenek elhalasztani.

Ez esetben általánosságban már csak 49 százalék a helyeslők aránya, viszont 40 százaléknyian egyértelműen ellene vannak. Ezek a számok világosan mutatják, hogy az embereket alapvetően a saját pénztárcájuk érdekli, amikor ilyen kérdésekben állást kell foglalniuk.

Nincs annyi bajunk a cégekkel

A villamosenergia-szolgáltatás megbízhatóságát a kérdezettek 71 százaléka teljesen megbízhatónak tartja, és mindössze 4 százalék volt az, aki közepesnél rosszabb osztályzatot adott. A gázszolgáltatás esetében csak 47 százalék az, aki teljes mértékben elégedett, igaz, a kérdezettek 20 százaléka nem is használ gázt, de hogy ha a gázhasználókra vetítjük, akkor is csak 58 százalék a maradéktalanul elégedettek aránya, és 8 százalék az elégedetlenek száma, tehát a gázszolgáltatással kevésbé elégedettek az emberek mint az áramszolgáltatással.

Akik mindkét szolgáltatót értékelték, azoknak egy jelentős része (63 százalék) azonosan értékelte a két szolgáltatót. Az eltérést legfőképpen az okozza, hogy a villamosenergia-szolgáltatással teljes mértékben elégedettek 31 százaléka gyengébb osztályzatot adott a földgáz-szolgáltatásra, míg ugyanez az arány fordítva csak 11 százalék.

Lesz még baj a rezsicsökkentéssel

Az energiainfo.hu felmérést végzett az ágazati szakértők körében is. Itt minden tizedik válaszadó váli úgy, a rezsicsökkentésnek semmilyen negatív hatása nem lesz. Az árampiac és a gázpiac adatai nagyon hasonlóak. 67 százalék állítja az áram- és 63 százalék a gázpiac esetében, hogy megállnak az infrastrukturális beruházások. A szakmai válaszadók több mint fele, 57 százaléka szerint elbocsátásokhoz vezet a rezsicsökkentés.

A hálózatok színvonalának folyamatos romlását is többen prognosztizálják az árampiacnál (61 százalék), mint a gázpiacnál (55 százalék). Hasonló a helyzet az egyetemes szolgáltatók által kezdeményezett elbocsátásokkal, amelyeknek lehetőségét szintén többen valószínűsítik az áram- (57 százalék), mint a gázpiac esetében (52 százalék). Végül az egyes egyetemes szolgáltatók kivonulását az energetika mindkét részpiacán 39 százalékában tartják valószínűnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!