Nem akarnak nyugdíjba menni a magyarok
További Gazdaság cikkek
Az Aegon biztosító megbízásából végzettt globális felmérésben a kilátásokat illetően az megkérdezettek pesszimistának mutatkoznak. A válaszadók majdnem kétharmada szerint a jövő nyugdíjas generációja sokkal rosszabb helyzetben lesz, mint a mostani, és csak az egytizedük számít arra, hogy könnyebb dolga lesz a mostani nyugdíjasokénál.
Az átlagnál is rosszabb e téren a helyzet Magyarországon és Franciaországban: itt a válaszadók négyötöde vélekedett úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb dolga lesz, és hazánkban mindössze két százalékot tesz ki azok aránya, akik a helyzet javulását várják.
Hogyan mérték a felkészültséget?
A nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) egy nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató, amely hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből illetve a tartalékolásból.
Az index szerint a felkészültség Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is.
A felmérés tanúsága szerint többségben vannak azok is, akik azzal számolnak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozniuk kell annak érdekében, hogy elérjék a kívánt jövedelmi szintet. A felmérés szerint összesen a megkérdezettek kétharmada ért egyet többé-kevésbé ezzel a megállapítással, egyötödüknek pedig még nincs kialakult véleménye a továbbfoglalkoztatás kérdéskörében.
Megoldás lehet a korhatár kitolása
Az aktív évek kitolása ugyanakkor – bár kétségkívül egy jó választ jelent a problémára – sokszor ütközik akadályokba. A felmérés szerint a már nyugdíjas válaszadók majdnem fele hamarabb volt kénytelen visszavonulni a tervezettnél, jelentős részben egészségi állapota, illetve a munkaviszonyának megszüntetése miatt.
Figyelemre méltó eredménye a kutatásnak az is, hogy a nyugdíjkorhatár elérése utáni munka alapján nagy az eltérés a leendő és jelenlegi nyugdíjasok között: előbbieknél csak a válaszadók bő egyharmada tervezi, hogy a korhatár elérésekor azonnal visszavonul, ám a már nyugdíjasok 57 százaléka amint tehette, befejezte a munkát.
Nem terveznek előre
A kutatás szerint komoly gondok vannak a nyugdíjjal kapcsolatos ismeretekkel is: a válaszadók 39 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy el tudja-e érni majd nyugdíjcéljait a jelenlegi megtakarítási szint mellett, és csak 9 százalék állítja magáról, hogy pénzügyi értelemben nagyon felkészültnek tekinti magát a nyugdíjas éveire. Szintén aggasztó, hogy a válaszadók mindössze 9 százaléka rendelkezik számításokkal a nyugdíjas éveivel kapcsolatban, és 22 százaléknak van valamilyen terve arra az esetre, ha váratlanul kiesne a munkából.
A felmérés alapján a leendő nyugdíjasok igen konzervatív befektetési politikát folytatnak, ha eljutnak odáig, hogy megtakarítsanak idős éveikre. A válaszadók kicsivel több mint fele tervezi többé-kevésbé azt, hogy óvatos befektetési politikát folytat majd, és 42 százalék gondolkodik úgy, hogy védekeznie kell a piac kilengései ellen.
A leendő nyugdíjasok befektetéseikkel kapcsolatos elvárásai is viszonylag homogén képet mutatnak: több mint felük tartja kiemelten, vagy nagyon fontosnak, hogy legalább a tőke megtérülésére legyen garancia, a befektetés garantálja a megfelelő mértékű jövedelmet, és az is kiemelt szempont a megkérdezetteknél, hogy a nyugdíjcélú befektetésük védelmet nyújtson az inflációs hatások ellen.
A kutatásról
Az AEGON megbízásából végzett kutatás 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban – Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – 2013 januárjában és februárjában készítették el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
