Honnan szerezzenek pénzt a civilek?

A civil szervezeteknek nem érdemes csak az államtól várni a támogatást, és csak az egy százalékok megszerzésére építeniük a stratégiájukat – hangzott el egy szakmai konferencián. Sőt, miután egyre kevesebb lesz a működési típusú támogatás, projektszerű gondolkodásra van szükség – mondta  Semperger Dorogi Kinga, a ProjectMine Kft ügyvezető igazgatója, aki szerint a civil szervezeteknek az államinál lényegesen szélesebb forráslehetőségeik vannak.

Az Európai Unió által társfinanszírozott programok és a hazai civil működési pályázatok ( NEA ) mellett számos egyéb alternatív lehetőség is van, mondják a szakértők. Ilyen például a Norvég Alap mely együttműködések támogatásával segíti a civil szervezetek közösségépítő, hálózatfejlesztő és kapacitásnövelő hatásait, de szintén említést érdemelnek a különböző nagykövetségek, nagyvállalatok által elérhető forráslehetőségek, melyeket egy-egy adott cél érdekében írnak ki. Vannak olyan uniós támogatási programok – és az új 2014-2020-as EU-s költségvetésben még több ilyen lesz –, ahol több tagországból közösen kell projekteket megvalósítani.

Hiába május a legfontosabb hónap, egész évben hatékony kommunikációt kell folytatniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek működésében a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlása is meghatározó – mondja Miha Tamás, a Human Dialog Kft. ügyvezető igazgatója. Az adományozás nem egyenlő az 1 százalék felajánlásával, mert utóbbi igazából állami támogatás, amit az adózók osztanak szét a jogosult szervezetek között. A magánszemélyeknek szóló adománygyűjtő kampányoknál három objektív mérőszámot érdemes szem előtt tartani (átlagadomány, válaszadási arány, megtérülési mutató), de érdemes figyelni az adományozás rendszerességét is.

A nálunk fejlettebb országokban az átlagos adomány elérheti a magyarországi nagyjából 2000 forintos értéknek akár háromszorosát is (15-20 euró lehet), viszont az adományozási arány egyértelműen alacsonyabb. A magasabb átlagadománynak köszönhetően azonban külföldön a megtérülési mutató mégis kedvezőbb, és ott nagyobb a tudatosan, ezáltal rendszeresen adományozók aránya is.

Az 1 százalékos lehetőséget Magyarországon vezettek be először, de azóta még további öt európai országban működik hasonló intézmény. Van, ahol 0,5 százalék (Olaszország), és a szervezet tevékenységétől függően (pl. rákkutatás) csak korlátozott a felajánlhatóság, ráadásul az állam a felosztható teljes összeget is befagyaszthatja egy szinten, ha éppen túl soknak ítéli az adott évi adóbevételekből így eltérített összeget. Másutt a cégek előtt is nyitott a felajánlási lehetőség (Szlovákia), illetve akad, ahol a mérték 2 százalékos (Románia). A felajánlással élők aránya nálunk és az olaszoknál a legnagyobb, mintegy 60 százalékos.

A válság hatására főleg a céges adományozás szorult vissza, a magánszemélyek adományozási hajlandósága inkább stagnál, 1 százalékot pedig évről-évre egyre többen ajánlanak fel, az összeg viszont az szja kulcsok csökkenése miatt drasztikusan visszaesett.

Általában a súlyos vagy gyógyíthatatlan beteg gyerekekkel és felnőttekkel, a gyerekek szociális ellátásával foglalkozó, valamint állatmenhelyeket működtető szervezetek gyűjtik a legtöbb 1 százalékot, de jut a fogyatékkal élők és a természetvédelem számára is. A sort a nemzetközi humanitárius célok zárják. A tavalyi tapasztalat az, hogy az 1 százalékos torta jelentős zsugorodása ellenére egyes helyi állatvédők és iskolai alapítványok is szép növekedést tudtak elérni.

A tavalyi magyar 1 százalékos felajánlásoknál a top 50-es élmezőny gyakorlatilag nem változott, két szervezet kivételével ugyanazok szerepeltek a toplistán, akik 2011-ben is. Helycserék viszont történtek: a korábbi első Gyermekrák Alapítványtól a Daganatos.hu Alapítvány tartósan átvette a vezető helyet. A többség kevesebb bevételt volt kénytelen elkönyvelni, mindössze nyolcan tudtak több felajánláshoz jutni, mint egy évvel korábban. Közülük is kiemelkedik a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola Alapítvány. A mezőny ezt követő részében ugyanakkor voltak drámaibb visszaesések. Miha Tamás idén nem vár nagy változást sem a felajánlások mértékét, sem pedig a személyi jövedelemadó összértékét tekintve.