Bújjunk együtt Orbán Viktor bőrébe!

Nem lesz választási költségvetés, mondta ki szerdán újra Varga Mihály. De csak nézőpont kérdése, hogy mit tekintünk annak. Ha a tanárok megkapnák beígért béremelésüket, és bevezetnék a pedagógus életpályamodellt, az mindössze egy elhalasztott korábbi terv megvalósítása lenne. A kormány tavaly ígéretet tett a pedagógusoknak, most csak megtartaná, ha az év második felében odaadná a tanároknak a korábban tervezett bruttó 73 milliárd forintot.

Fotó: Kováts Dániel

A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető lesz az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb devizahitellel a nyakukban is kérelmezhetnek. Ez az állami támogatás miatt terheli a költségvetést. Pedig az NGM néhány héttel korábban még úgy nyilatkozott, mivel a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedésnek költségvetési vonzata is van, örökké tartó intézkedéseket, legyen szó bármelyik eszközről, nem terveznek. Hát most meggondolták magukat. Ezek után nem elképzelhetetlen, hogy esetleg újabb devizahiteleseket mentő lépések jönnek, amelyek az állami kasszát is terhelik.

Ha a Nemzetgazdasági Minisztérium engedne a magyar agrárágazat nyomásának, több élelmiszer áfáját csökkentenék a mostani 27 százalékról. Az általános forgalmi adó csökkentése elősegítené például a feketegazdaság visszaszorítását, a magyar gazdák, termelők helyzete javulna. Bár Varga Mihályék eddig nem hajlottak az áfacsökkentésre, hiszen milliárdokkal vágná meg a költségvetést, az ügynek számos pártolója van a kormányon belül is. Nem tekinthető osztogatásnak, ha a kormány megsegíti a magyar mezőgazdaságot, legalábbis nem kellene így nevezni.

Nagyon sok bank és vállalkozó rákapott a jegybank április végén bejelentett, júniustól induló hitelprogramjára. Matolcsy György jegybankelnök most bejelentette, hogy a hatalmas érdeklődés miatt az eredeti 500 milliárdról 750 milliárdra emeli a program keretösszegét, és a további lépésekre is nagyobb az esély, vagyis nem elképzelhetetlen, hogy év közben még tovább emelnek.

Az MNB azért indította a programot, hogy élénkítse a gazdaságot és javítsa a foglalkoztatást azzal, hogy olcsó, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású hitelt ad a vállalkozásoknak, ami jóval a piaci kamatozás alatt van. Ha valóban új befektetéseket finanszíroz ez a program, akkor a gazdaság, a foglalkoztatás élénkülése kompenzálhatja a jegybank ebből adódó veszteségét, ha azonban nagyon elszalad a ló, itt is a közös kasszába kell nyúlni, hogy az MNB veszteségeit kipótolják.

Még a költségvetést is csak áttételesen érintené, ha Németh Lászlóné ígéretének megfelelően, tovább csökkenne a lakossági energia ára, szerinte 30 százalékos csökkentés is elképzelhető. Bár ő az energiacégek eredménytartalékát szemelte ki, ahonnan lenne még mit elvenni, a piac arról találgat, hogy az olcsóbb gázt esetleg a megvásárolt gáztárolókból eladott párnagáz jelenthetné, az áramár csökkentése pedig az MVM-nek, áttételesen tehát az államnak is fájna. A távhő ára pedig kizárólag akkor csökkenthető tovább, ha ezzel azonos mértékben növelik a távhősök támogatását. Összességében tehát anélkül a második körös rezsicsökkentés nehezen valósítható meg, hogy valamilyen módon ne érintse a költségvetést. Hasonló a helyzet szintén belebegtetett céges rezsicsökkentéssel is.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Folytatni kell a munkahelyvédelmi tervet és csökkenteni a munkára rakódó adóterhet, hangzott el többször a közelmúltban, Orbán Viktor szerint néhány éven belül nem elérhetetlen az egyszámjegyű szja-kulcs sem. A kormány egykulcsos adóreformja nagyjából 450 milliárd forintos adókiengedést jelentett a költségvetésből, ezt foltozták be aztán később a különadókkal, megszorításokkal. A munkahelyvédelmi terv kudarca, de a költségvetés nagy szerencséje, hogy a vártnál jóval kevesebben választották az új kivállalati adónemeket, így nem esett ki annyi pénz a büdzséből, mint amennyit vártak. Minden adócsökkentés azonban lazítást jelent, a munkahelyvédelmi terv első lépését a kormány 300 milliárdosra kalkulálta, egy újabb könnyítő, adócsökkentő csomag is lyukat üthet a költségvetésen.

Társadalombiztosítási járulékaik csökkentését kaphatják választási ajándékként jövő januártól azok, akik a gyerekek után járó családi szja-kedvezményt alacsony jövedelmük miatt csak részben tudják most kihasználni. Az elképzelést a KDNP tavaly júliusban vetette fel a kormányfőnek, amit értesülésünk szerint már a Fidesz-frakció is támogat. A költségvetési hatásokról szóló pontos számítások őszre készülhetnek el, az előkészületekre rálátó forrásunk szerint összesen 50-70 milliárd forint között lehet a kedvezmény. Az még nem dőlt el, hogy a nyugdíj- vagy az egészségbiztosítási járulék csökkenne, esetleg bizonyos esetekben mindkettő, és az sem, hogy pontosan mennyivel.

Elsőként az Index számolt be arról, még január elején, hogy felmerült kormányzati körökben a 13. havi nyugdíj visszahozatalának gondolata. Később kormányzati körökből ezt úgy pontosították, hogy egy egyszeri nyugdíjjuttatásról lehet szó, amit történetesen épp ez év végén, nem sokkal a választások előtt kapnának meg a nyugdíjasok. A szocialisták kormányzása idején bevezetett, majd 2009-ben eltörölt jóléti intézkedés igazi választási cukorka lehet, ha jól időzítik a bejelentést. Az intézkedés nagyjából 300 milliárdot közelítő többletkiadást. De hogy ez nem osztogatás, erre is mondhatja a kormány, hiszen a nyugdíjasok "csak visszakapnák azt a pénzt, amit Bajnai elvett tőlük."

Ezen kívül persze szóba jöhet még számos más olyan kiadásnövelő, vagy bevételcsökkentő lépés, amely a korábbi ígéretek között volt, de akár olyanok is, amelyek még el sem hangzottak, viszont rá lehet mondani, hogy nem is osztogatás. Nem elképzelhetetlen néhány régi terv teljesítése még a választások előtt, ilyen lehet akár a bezárt postahivatalok, vagy a bezárt vasúti szárnyvonalak újraindítása. Megfontolhatnák a közmunkások bérének az emelését is, vagy beleönthetnek még pár tíz milliárdot a felsőoktatásba, vagy az egészségügybe is.