Ha van infláció, az a baj, ha nincs, az a baj

Előzetes becslések szerint a hétfőn bejelentett adóintézkedések pótolhatják az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb infláció miatt kieső, 110-120 milliárd forintnyi bevételt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A gazdasági tárca vezetője emlékeztetett: "a pénzromlás idei visszaesésének mértéke minden várakozást felülmúl". Ennek mindenki örül, s ez jó a gazdaságnak, de csökkenti a költségvetés bevételeit - tette hozzá.

Varga Mihály szerint a hétfőn bejelentett lépések a jövő évi államháztartási egyenleget is javítják. Kivételt képez az önkormányzati adósság átvállalásának díja, ami az idei költségvetésben jelentkezik bevételként - mondta, hozzátéve, hogy, ha Magyarország érzékelhetően csökkenteni tudja idei és jövő évi hiányát, akkor elkerülheti Málta sorsát, amely ellen új túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság, fél évvel azt követően, hogy egy korábbi eljárás megszüntetéséről döntöttek volna.

A nemzetgazdasági miniszter az interjúban arról is beszélt, hogy októberben vagy novemberben lehet eldönteni, fel lehet-e oldani a májusban bejelentett költségvetési zárolásokat, hiszen "akkor látszik majd, hogy milyenek az államháztartási folyamatok". Mint mondta, "nagyon hektikus világban élünk, hónapról hónapra változnak a hozamok, kamatszintek, a világgazdaság pillanatnyi helyzete".

Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy ha a várakozásaiknak megfelelően alakulnak a folyamatok, akkor a zárolásokra nem kerül sor.

Varga Mihály hétfőn váratlanul, előzetes ígéreteivel szemben jelntette be újabb, immár második megszorító csomagját. Az ATM-es készpénzfelvételnél és az elektronikus utalásoknál is duplázódik a tranzakciós adó, és eltörlik a felső plafont – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A céges telefonadó másfélszeresére nő, az adó felső plafonja pedig a duplájára. Augusztustól emelkedik a kamatjövedelmek adóterhelése és a bányajáradék is. A bejelentések az OTP-t és a Magyar Telekomot érintik a legérzékenyebben. A felsoroltak mellett 7 százalékos adót vet ki a kormány az önkormányzatoktól átvett adósságállományra. Elemzők szerint a kormánynak a választási program finanszírozásához kell a többletbevétel.