A feltételeket még ki sem hirdették, ő már megfelelt

A parlament még javában faragta a kötelező üzemanyag-jelölésről szóló szabályokat, Németh Lászlónét pedig még fel sem kérték arra, hogy hirdesse meg a rendszer részleteit, már megvolt a cég, amelyiket a meghívásos pályázaton a legalkalmasabbnak találtak arra, hogy a még meg sem határozott feltételeknek megfeleljen. A befutó a Femgas Kft., az öt indulóból egyedül az ő pályázata felelt meg a formai követelményeknek.

Ha megkötik vele a szerződést, a Femgas építheti ki a jelölőanyag-rendszert, és az ellenőrzéshez szükséges berendezést. Van ok a siettségre, azt ugyanis már megszavazták, hogy októbertől csak olyan benzint, illetve gázolajat tankolhatunk majd a magyar kutakon, amelyet előzőleg valamilyen módon megjelöltek. (Ennek a korábbi indoklás szerint az a célja, hogy megnehezítsék a fekete kereskedelmet - ha bárhol jelölés nélküli benzint találnak, arról tudható lenne, hogy illegásan hozták forgalomba.) Itt lenne tehát az ideje, hogy valaki mindezt kidolgozza, csakhogy egyelőre hivatalosan még nem fektették le azokat az elvárásokat sem, amelyeket a rendszernek tudnia kellene.

Kell, de hogyan?

A javaslat első, decemberi verziója ugyan még tartalmazta a jelölés részletszabályait - kikötötték többek közt, hogy milyen fizikai tulajdonságoknak kell megfelelnie, feltételül szabták, hogy ne legyen hamisítható és ne tegyen kárt a járműben, valamint, hogy molekuláris szinten ágyazódjon be a termékbe - Rogán Antal zárószavazás előtti módosítója végül kivette ezeket a részeket.

Fotó: Romeo Gacad

Nem kerültek be a törvénybe az elemző, ellenőrző berendezésre vonatkozó kritériumok sem. Itt többek közt olyan szempontok szerepeltek, hogy a berendezés - amivel a jelölőanyagot vizsgálják - legyen autóra szerelhető, a mérés pontossága nem haladhatja meg az 5 százalékos eltérést, az értékeléshez ne legyen szükség laboratóriumra. Illetve volt egy olyan, - a normaszövegben kissé szokatlan - ragozású feltétel is, miszerint "az elemzés eredményeit legfeljebb hét perc alatt megkapjuk."

Ez nem illik a törvénybe

Hogy ezeket az utolsó pillanatban miért vették ki a törvény szövegéből, azt Rogán Antal zárószavazás előtti, tavaly decemberi módosítójában azzal indokolta, hogy a részleteket elég rendeleti szinten meghatározni, nem illik a jövedéki törvénybe. A jelölőanyag és az ellenőrzés részleteit, feltételeit tehát végül nem határozták meg, csak annyit szögeztek le, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) feladata lesz a rendszer működtetése, áprilisban pedig egy munkabizottság is létrejött, hogy előkészítse a pályázatot a rendszer kiépítésére.

A sürgető határidő miatt az MSZKSZ a kormány elvárásainak megfelelően munkához is látott. Nem csak kihirdették a pályázatot, de már az alkalmas céget is megtalálták. Az MSZKSZ-t június 14-én fel is hatalmazták arra, hogy megkösse a szerződést a rendszer kiépítésére a Femgas Kft-vel.

Németh Lászlóné azonban csak egy májusban beadott és június 22-én kihirdetett salátatörvényben kapott egyáltalán felhatalmazást arra, hogy a jelölőrendszer jellemzőit rendeletben meghatározza, felhatalmazása a szöveg szerint ráadásul valójában csak októbertől hatályos. Magyarul hónapokkal azelőtt megvolt az alkalmas cég, minthogy egyáltalán meghatározták volna, hogy mire kell alkalmasnak lennie.

Elhullott versenytársak

A meghívásos tenderre egyébként öt pályázót hívtak meg. A pályázatok benyújtásának határideje május 13 volt. Ekkorra azonban mindössze két pályázó küldte meg az ajánlatát, az MSZKSZ bíráló bizottsága pedig formai hibák miatt az egyik pályázatot visszadobta, hiánypótlásra szólították fel. Mivel a cég nem reagált a felhívásra, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánították. Maradt a Femgas.

A sikeres pályázó június 5-én már bemutatót is tartott a jelölőanyag és az ellenőrző berendezés gyakorlati alkalmazásáról, a műszaki egyeztetés ezzel le is zárult, az értékelést elküldték a döntéshozóknak, akik június 14-én arról döntöttek, hogy szerződjenek a Femgas Kft-vel.

Sok kérdés maradt

Mi alapján alakították ki a pályázati feltételeket, folytattak műszaki egyeztetést, ha még a jelölőanyag jellemzőit meghatározó rendelet sem jött ki? Hogy adhattak június 14-én felhatalmazást az MSZKSZ-nek a szerződéskötésre, ha Németh Lászlóné akkor még a felhatalmazást sem kapta meg arra, hogy meghatározza a rendszer kialakításának a részleteit? A rendszernek elvileg októbertől már működnie kellene, mi lesz, ha Németh Lászlóné olyan feltételeket alakít ki rendeletben, amelynek a leszerződött pályázó nem is tud megfelelni?

Megkérdeztük ezekről az MSZKSZ-t és a fejlesztési minisztériumot is, utóbbi az előbbihez irányított, előbbi az utóbbihoz, mondván a jogszabályok indokairól, megjelenéséről, tartalmáról nem adhatnak számot, az ő feladatuk csak azok végrehajtása. A szövetség az Indexnek ugyanakkor saját tevékenységéről részletesen beszámolt, amelyből legalább kiderült, hogyan tudták megoldani a helyzetet az idő és a minisztérium szorításában.

A korábbi szöveget vették alapul

Azt mondták, ők a pályázat kiírásakor abból a törvényjavaslatból indultak ki, amelybe végül a jelölőanyag és az ellenőrző berendezés jellemzői nem kerültek be, elvégre "azok nem szakmai ellenérvek miatt maradtak ki a törvényjavaslatból". A pályázatot úgy hirdették meg, hogy azt jogkövetkezmény nélkül, bármikor, indoklás nélkül visszavonhatják vagy eredménytelennek minősíthetik. A pályázat nyertesével pedig a szerződést csak akkor írják alá, ha Németh Lászlóné rendeletét kihirdetik, és a szöveg szakmai része alapvetően megegyezik a decemberi törvénymódosító javaslatból kikerült résszel.

Úgy tűnik, tehát a kormánynak valamiért annyira sürgős a jelölőrendszer bevezetése, hogy még a szokásos eljárásrendet is megborítja, csak azért, hogy októbertől működhessen a rendszer. Pedig valójában nem teljesen világos az sem, hogy pontosan miért van szükség az egészre? A benzin kicsit biztosan drágább lesz, ha még valamit bele kell keverni, és hogy pusztán emiatt jelentősen nőni fognak a jövedéki adóbevételek, az erősen kérdéses.

Az elérhető információk szerint ugyanis a benzin fekete kereskedelme nem ölt olyan méretet, hogy indokolhatná az általános jelölőrendszer bevezetését. Magyarország az Európai Bizottság felé nem jelzett ilyen problémát a benyújtott üzemanyag-minőségi jelentésekben.

A karambolt kell megelőzni

Fónagy János fideszes képviselő az országgyűlésben lényegében el is ismerte, nem a múltbeli negatív tapasztalatok miatt kell bevezetni a rendszert. "Nem azért kötöm be magam a gépkocsival, mert előző nap karamboloztam" - mondta. Szerinte azért van szükség a jelölésre, hogy a "jövőben se kerülhessen sor visszaélésekre."

A Femgast a szolnoki illetőségű Remeczki Ferenc vezeti, a céget 2011-ben alapították. Remeckinek egy sor másik cége is van, tavaly vette át az irányítást a Budai Malomipari Kft.-ben is, a Femgashoz a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép korábbi többségi tulajdonrésze került. A BM-ben a céginfo.hu adatai szerint egyébként Nyerges Zsolt a mai napig jelen van, az ismert nagyvállalkozó a felügyelőbizottság tagja maradt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!