A vártnál több magyar ment külföldre

A KSH 2013. március-májusi felmérése szerint Magyarországon a 15-64 év közötti korosztályokból legalább egy órát 3 millió 877 ezer fő dolgozott. Mivel ez tartalmazza a külföldi, az ideiglenes munkavállalókat is, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusában felmérést végzett a magyarországi lakosság körében, melynek célja a tartósan külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok számának feltérképezése.

Negyedmillióan legalább fél éve

A felmérés szerint június végén mintegy 250 ezer fő dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka. A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. (A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.)

A Kopint-TÁRKI 2010-re kb. 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, mely jelen felmérés eredményeivel összevetve azt jelenti, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma. Ugyanakkor a KSH felmérése ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban. Mindez a külföldi munkavállalók számának fenti növekedését figyelembe véve arra világít rá, hogy  a foglalkoztatásában átrendeződés ment végbe, a külföldön dolgozók számának bővülése mellett az itthon dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.

A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban élő és az észak-magyarországi több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. A fenti három régióban a munkaképes korúak 6-7 százaléka, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.

Budapesten kevésbé jellemző

A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7%) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki települések háztartásai esetében (9-10%). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma, a kisebb munkanélküliségi arány. A  háztartás nettó összjövedelme szerinti a felső 25 százalékos körben a háztartások 17 százalékában van külföldön dolgozó felnőtt.

Az országos létszámot úgy becsülték, hogy a mintából a külföldön dolgozók összlétszámát vetítették a háztartások összes létszámára, majd az így kapott arányt vetítették a teljes népességre. Az adatok forrása a munkaerő-felmérés, amelyben a 15–74 éves népességből foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.

A diplomások és szakemberek mennek

A háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlítás a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében mutat az átlagot meghaladó arányt, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak külföldön munkát vállalni.

A társasházban lakóktól megkérdezték, hogy tudomásuk szerint a házban lakók közül van-e olyan család, amelynek munkavállalási célból  minden tagja tartósan külföldön dolgozik. E kérdésre a minta kb. egyharmada válaszolt (a társasházban lakók). Régiók szerint Nyugat-Dunántúl emelkedik ki a többi közül, míg az alföldi, illetve a déli régiók maradnak el jelentősen az átlagtól. A településtípusok szerinti arányokat torzítja, hogy a községekben jellemzően kevéslakásos társasházak vannak, míg a fővárosban és az egyéb városokban olyan panelházak is, ahol akár 100-200 család is lakik.

Utóbbiaknál természetesen jóval nagyobb az igenlő válasz esélye. Ugyanakkor ezekből a háztartásokból senki sem tud a KSH felméréseire válaszolni, így a KSH által becsült foglalkoztatás mértéke is a valóságosnál többet mutat. Ha a 203 ezer magyarországi társasházból indulunk ki, akkor az ilyen háztartások száma meghaladja a 21 ezret (hiszen egy-egy társasházban több ilyen háztartás is lehet, a válaszok szerint az átlag 1,3 háztartás/társasház), ami további 25-30 ezer főt jelent.