Újabb mentőcsomag a devizahiteleseknek

A devizahitelesek árfolyamveszteségét csökkentené vagy engedné el teljesen a kormány – írja az Origo egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A lap szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) az új mentőcsomagnak többféle változata is elkészült, ezek a július 24-i kormányülésen kerülhetnek napirendre.

Egyrészt elképzelhető, hogy valamilyen arányban megosszák – például harmadolják – a hitelösszeg árfolyamváltozásból adódó különbözetét. Ebben az esetben csak a különbözet harmadát kellene kifizetnie az ügyfélnek, a másik két harmadát az állam, illetve a bankok állnák megosztva. Ennél is drasztikusabb megoldás lenne, ha az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetnék ki a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengednék nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét – írja a lap.

Arra vonatkozóan, hogy az utóbbi esetben az ügyfél helyett ki fizesse meg az elengedett árfolyam-különbözet, a KIM több alternatívát is felvázolt. Olyan forgatókönyv is van, ami szerint a teljes árfolyamveszteséget a bankokkal fizettetnék ki, egy másik verzió szerint a költségekből valamilyen arányban az állam is részt vállalna.

Általános és visszamenőleges törvénymódosítás jön

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV egyik műsorában kedden azt mondta: keresik a módját, hogy egy jogszabállyal a devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsák. Navracsics szerint akkor vizsgálnák felül a szerződéseket, ha a szerződéskötéskor fennállt körülmények időközben megváltoztak, és így az ügyfél saját hibáján kívül vált fizetésképtelenné. A tervezett törvény által életbe lépő új szabályozás visszamenőlegesen is érvényes lenne, tehát még élő szerződésekre is alkalmaznák az új szabályokat.

Nem az első eset

Sőt. Az elmúlt években a kormány tucatnyi alkalommal próbálta megsegíteni a devizahiteleseket. A kormányváltás óta nem telt el őszi törvényhozási ciklus valamilyen jelentősebb devizahiteles mentőcsomag nélkül. Különböző, hatásukban jóval kisebb lépések azonban már a kormányváltás előtt is történtek.

Adósmentő és adóssegítő programok 2008-2013
1.	Kormány és a legnagyobb bankok megállapodása	2008. november
2.	Állami áthidaló lakáshitel	2009.07.28 - 2010.12.31
3.	Banki áthidaló hitelek és egyéb megoldások	2009 -
4.	Árfolyamrögzítés I.	2011.08.12. - 2011.12.31
5.	Végtörlesztés	2011.09.29 - 2012.01.31
6.	Hiteltársulás	2011.10.25 -
7.	90+ napos tartozások forinthitelre váltása	2012.05.15-ig
8.	Árfolyamrögzítés II.	2012.06.01 - 2013.05.31 ??
9.	Nemzeti Eszközkezelő	2011. nyara -
10.	Szociális Családiház-építési program (Ócsa)	2011.08.10 (bejelentés, folyamatban)
11.	Otthonteremtő kamattámogatott hitelek	2012.08.06 -
12.	Perek	2011 -

De egyik sem működött igazán

Az, hogy mindezek után még mindig a devizahitelesekről kell beszélni, jelzi, hogy a probléma a magyar gazdaság méreteihez képest hatalmas, lényegében szinte kezelhetetlen, másrészt viszont rámutat arra is, hogy a kormány a nagy igyekezet ellenére eddig nem találta meg a megfelelő megoldást.

A programokban, vagy legalábbis azok többségében több olyan közös vonás is van, amik miatt eddig egyetlen megoldás sem hozott átütő sikert: többségük csupán átmeneti, és egy-egy szűkebb csoportra szabott engedmény volt, a végtörlesztést leszámítva, ami a felső középosztálynak komoly segítséget, a bankoknak meg komoly veszteséget jelentett, senki nem szabadult meg végleg a devizaadósságától.

A programokra egyrészt jellemzőek voltak a hirtelen és gyakori változások, a párhuzamosan futó, egymást kioltó vagy legalábbis gyengítő hatások. Jellemzően mindegyik megoldás eleinte túlságosan sok bürokratikus akadályt állított, majd a közelgő kudarcot, érdektelenséget látva mindegyik szabályzat felpuhult, ami tovább gyengítette a különböző megoldások hatékonyságát. Emelett egyes programok túlságosan rövidek, mások meg ellenkezőleg, túlságosan hosszúak voltak, a határidőket (most például az árfolyamrögzítés kapcsán) a döntéshozók állandóan tologatták, ami miatt az egész még átláthatatlanabb lett.