Prostituáltak a politikusok új kedvencei

Jövőre megugrik az európai országok GDP-je, mert az uniós szabályok értelmében bele kell majd számítani a feketegazdaság hozamát is. Vagyis könyvelésileg a nemzetgazdaság részévé válik a prostitúció, a csempészet, a kábítószerek gyártása és terjesztése, minden, ami ma bűnözésnek számít – idézi a vezető lengyel gazdasági napilap, a Dziennik Gazeta Prawna cikkét a Napi Gazdaság.

A lengyel lap számításai szerint ez évi 16 milliárd zlotyval, vagyis mintegy 4 milliárd euróval dobja meg a lengyel bruttó hazai terméket. Ez megváltoztatja az eladósodás mértékét és az országok uniós befizetési kötelezettségeit is, mivel ezeket a GDP-hez arányosítják. Az EU különböző országaiban végzett vizsgálatok szerint az új elszámolási rendszer átlag 0,5-1 százalékkal fogja megemelni a GDP-t.

A lengyel szakértők igen szkeptikusak az új szabályozással szemben. Ryszard Bugaj professzor, a lengyel tudományos akadémia gazdaságtudományi intézetének munkatársa rámutatott, hogy a törvénytelen tevékenységek nyereségét igen nehéz megbecsülni, s az új rendszer lehetőséget ad a manipulációra is, mivel így a GDP-számítás ellenőrizhetetlen adatokon fog alapulni. Emellett morális aggályai is vannak: ha a magasabb GDP nagyobb jólétet jelent, akkor úgy értékeljük, hogy a jólét növekszik, ha felvirágzik a prostitúció? A nyilatkozók többsége határozottan ellenzi, hogy a gazdaság részének minősítsenek törvénytelenségeket.

Az új elszámolási rendszer teljesen felboríthatja az országok GDP szerinti eddigi rangsorát, különösen ami az új tagokat illeti. Egy idén készült tanulmány – amelyet Friedrich Schneider a linzi egyetem kutatója, a Visa Europe és az AT Kearney együttműködésével készített – becslése szerint 2013-ban a bolgár árnyékgazdaság a bruttó hazai termék 31 százalékát teszi ki, Romániában 28, Litvániában 28 és Észtországban 28 százalékra rúg. A skála másik végpontját Svájc és Ausztria jelenti, ahol csupán 7 illetve 8 százaléknyi a feketepiac. Lengyelországban 24, míg Magyarországon ez a tanulmány 22 százalékra tette az árnyékgazdaságot. (A lengyel kritikák mellett szólhatnak a tavalyi magyar adatok is: a 2012-es évre becsült feketegazdaság méretére adott becslések a magyar GDP 15 és 25 százaléka közötti értékek voltak.)

Ma még azt sem tudja senki, mennyi prostituált van Lengyelországban. Hogy mekkora a bizonytalanság, jól mutatja, hogy a becslések 15 ezertől több mint 100 ezerig terjednek. A varsói központi statisztikai hivatal ennek ellenére optimista, a felmérést a társkereső ügynökségekkel és a masszázsszalonokkal kezdik, és támaszkodni akarnak a rendőrség adataira.

A KSH 2006-ban közölt először olyan GDP-adatot, amelybe az uniós normákat figyelembe véve belekerült a prostitúció, illetve a drogtermelés és -kereskedelem. A drogtermelés és -kereskedelem számbavételéhez az adatokat az orvosi és igazságügyi statisztikákból kalkulálja a hivatal, emellett a rendőrség és az adóhivatal forrásaira támaszkodnak. A prostitúciónál az érdekvédelmi szervezetek adatszolgáltatásaira, illetve oknyomozó riportokra épül a statisztika. A feketegazdaság legkritikusabb területe – mind idehaza, mind az unióban – az áfacsalás, különösen a körbeszámlázással járó csalások. A statisztikai hivatal 2009-ben – hogy az Eurostat módszertanához közelítsen – visszamenőleg módosította a GDP-adatokat. A magyar GDP-t a prostitúció és a kábítószer-kereskedelem érezhetően, 1-1,5 százalék körüli értékkel dobta meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!