Egy cég tarolhatja le a pénztárgéppiacot

Az Index információi szerint már több tízezer lengyel gyártmányú pénztárgépet adtak el 168 ezer forintos nettó áron a hazai vállalkozóknak, miután július 11-én megkezdődött az új, az adóhatósággal online kommunikáló pénztárgépek forgalmazása.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eddig három cég, a székesfehérvári Laurel, a hódmezővásárhelyi Micra-Metripont, és a fővárosi Montel Informatika Kft.-k gépeit találta megfelelőnek a forgalmazásra. Valójában azonban mindhárom cég sima forgalmazóként egyetlen lengyel gyártó pénztárgépével igyekszik kielégíteni a kereskedői igényeket, amiket a még Matolcsy György tavalyi megszorítócsomagjainak részeként kitalált kötelező gépcsere támaszt (igaz, több hónapos csúszással).

És most úgy fest, az állami engedélyezési eljárások elhúzódása miatt minden más cég kiszorulhat a piacról.

Biztos, kiszámítható, stabil biznisz

A kasszacsere vagy átalakítás nem kis feladat: a következő egy hónapban, szeptember elejéig az országban működő összes (körülbelül 250 ezer) pénztárgépet be kell kötni az adóhatósághoz. A gép átalakítására kényszerített vállalkozók jelenleg csak a lengyel Novitus cég Sento típusú kasszáját tudják megvenni, igaz, ezt mindjárt három módosított változatban is.

A Novitus lengyelországi belföldi kínálatában is szerepel a Sento, de ott nem M vagy H, hanem E típusjellel forgalmazzák a lényegében a magyarországihoz hasonló kinézetű és képességű gépet (a leírás szerint online kommunikációra és az adatok távoli lekérhetőségére a lengyeleknek gyártott típus is képes). Az egyik fő különbség az ár, amely ott nettó 1490 zlotyi, ami átváltva nagyjából 100 ezer forint. A több tízezer forintos, több mint másfélszeres árkülönbözet okáról a gyártónál érdeklődtünk, de semmire nem kaptunk érdemi választ.

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint a dolog nem is a lengyel cégnek, hanem a magyar forgalmazóknak nagy üzlet, azt azonban nem tudjuk egészen pontosan, hogy a 170 ezer forintos hazai nettó árral számolva egy kasszán mekkora a forgalmazói profit. Ez akár a lengyel és a magyar gép közötti különbözet is lehetne, ami 70 ezer forint, de mivel a magyar gépekbe egy úgynevezett adóellenőrzési egység is bekerül, ami pontos árát nem tudni, de valószínűsíthető, hogy nem két fillér. Mindenesetre így a hozzávetőleges hasznot sem tudjuk belőni.

Hol van a konkurencia?

A szűkös határidő miatt egyáltalán nem mindegy, hogy a többi gyártó engedélyezésre váró kasszái mikor kapják meg az engedélyezési hivataltól a zöld utat. Úgy tudjuk, több érintett cég százmilliós nagyságrendű fejlesztést indított, hogy a kellő időben be tudjanak szállni a pénztárgépek közötti versengésbe, ez most mégis lehetetlen, hiszen a versenyt a hatósági eljárás akadozása blokkolja.

A Sento-forgalmazók minden konkurense napról napra jelentős részt veszít a 40-50 milliárdos üzletből. A pénztárgépbiznisz ráadásul nem csupán magának az eszköznek az eladásából áll. Az egyes gépek javítása, supportja, alkatrészcseréi havi átlagban 5-10 ezer forintra rúgnak majd, így akinek most sikerül sok gépet kihelyeznie, annak hosszú távon igen nagy és kiszámítható bevétele lehet – iparági becslés szerint az üzemeltetési bevétel évente egymilliárd forint körül lehet.

Az utólag átírt szabály

Az ügy egyik pikantériája, hogy állítólag a már engedélyezett három Sento-típus sem felel meg maradéktalanul a hatósági elvárásoknak. A NAV ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a lengyel gépekre rákerült volna a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jóváhagyása, kiadott egy 13 oldalas bővítményt a gépekkel szembeni elvárásokról (ezt az adóhivatal oldaláról már eltávolították).

Aki ma bevisz egy gépet engedélyeztetésre, annak a bővített előírásrendszernek kell megfelelni. Úgy tudjuk, a Sento forgalmazói és persze maga a gyár 60 napos türelmi időt kapott, hogy az elvárásoknak mindenben megfeleltesse a gépeket.

Ehhez a cégnek nem kell egyetlen kasszáját sem visszahívnia a kereskedőktől, hiszen még el sem kezdte a szállítást, csak az előjegyzéseket gyűjti be a három forgalmazóján keresztül. Mivel más gyártó nincs a piacon, a kereslet viszont nagy, a napi megrendelésszámot a forgalmazók természetesen nem tudják teljesíteni.

Így biztosra vehető, hogy egy hónap múlva, amikor elvileg el kellene kezdődnie az online hálózat működésének, sokan csak a rendelésről szóló papírt tudják majd felmutatni az adóhatóság embereinek. Igaz, ez arra elég lesz, hogy a büntetést megússzák, viszont így aligha várható, hogy már szeptembertől tódulni fognak az adatok – és velük az eddig eltitkolt adófillérek – az államhoz.

Az NGM nem tudja

Az Index megkereste a gazdasági tárcát, hogy megtudja, miért kell a hazai vállalkozóknak a több tízezer darabos rendelés ellenére is mintegy 70 százalékkal többet fizetnie a pénztárgépért, mintha közvetlenül a lengyel gyártótól vette volna. Az NGM érdekes módon szerdán azt a választ adta, hogy „még nincs hivatalos információ arról, hogy az új pénztárgépek mennyibe kerülnek”.

A minisztérium szerint a vállalkozók reménykedhetnek abban, hogy hamarosan árverseny is beindul, hiszen „az engedélyezési hivatalnál még 12 darab kiskassza forgalmazási engedély iránti kérelme vár elbírálásra. Amennyiben újabb engedélyezett szereplő lép a piacra, annak hatása a forgalmazók árképzésében is látszani fog”. A tárca arra nem tért ki, hogy az újabb gépek mikor kaphatják meg a szükséges engedélyt. Amíg azonban nincs versenytárs, a Sento gyártója a három magyarországi cégen keresztül hatalmas fölényt szerezhet a magyar piacon.

A BM háttércége is benne van

Az adóhatósághoz bekötött gépek adatait fogadó, NAV-ban lévő központi egységet egyébként a NETI Kft. fejleszti, és ugyanez a cég gyártja a kasszák agyát, az úgynevezett adóellenőrzési egységet is. A cég felügyeleti szerve a Puskás Tivadar Közalapítvány, aminek az alapítói jogait (lényegében az irányítását és az ellenőrzését) a kormány egy 2010-es határozatában Pintér Sándor belügyminiszterre bízta. Úgy tudjuk, a cég a megbízást egy nemzetbiztonsági beszerzés keretében, verseny nélkül nyerte el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!