Csányi nem csinálhat zöldbankot
További Gazdaság cikkek
- Az év leghosszabb féknyomát hagyta maga után a magyar gazdaság egyik kulcsszereplője
- Mindent bukhat, aki ezt elmulasztja idejében megtenni
- Nagy port kavart, fél éve működik, de a szakmai vita azóta nem csitul
- Felmérés: 3 millió magyar él lakhatási szegénységben
- Szijjártó Péter elárulta, hogy áll a hazai földgáztárolók töltöttsége
A szerdai kormányülésen Orbán Viktor felvetésére „nulladik tárgyalási pontként” végleg lekerült a napirendről a zöldbank alapításának koncepciója – írja a Népszabadság. Az előterjesztés szerint a 2014–2020 közötti időszakban a jó néhány agrár- és megújulóenergetika-fejlesztést célzó uniós támogatás kiosztása egy speciális szervezeten, a zöldbankon át történjen. Orbán határozott kérdést tett fel a kérdéssel kapcsolaban – értesült a lap –, és mind a nemzeti fejlesztési, mind a vidékfejlesztési tárca képviselője nemmel válaszolt. Ezzel eldőlhetett, hogy Csányi Sándor OTP-elnök nagy valószínűséggel nem lesz zöldbankalapító.
Jó üzletnek ígérkezett a zöldbank felállítása, mely a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak az agrárium, a megújuló energetika, a környezetgazdaság finanszírozásához adandó, több százmilliárd forintot kitevő pénz elő- és társfinanszírozására hivatott. Állítólag az OTP a zöldbank megalapítására február végén készítette el a javaslatot, mely szerint az új pénzintézetnek a magyar bank 75, az állam 25 százalékban lett volna tulajdonosa.
Úgy tudni, nem is a kisebbségi állami befolyással volt gond, hiszen a majdan kiválasztandó – egyelőre nem ismert – banki partner is többségbe kerülne a várhatóan szeptembertől felálló zöldbankban, hanem kifejezetten azzal, hogy így még nagyobb hatalom összpontosulna Csányi Sándor kezében – írta pár hete a HVG. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, aki már többször konfrontálódott az OTP-vezérrel, egy éve elkerülhetetlennek nevezte egy olcsó hiteleket biztosító agrárbank létrehozását, mert szerinte a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a földművesek tevékenységét.
Tavasszal a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével közös előterjesztés is készült a kormánynak az agrárbank koncepciójára és tevékenységi körére vonatkozóan. Az MFB Zrt. akkor úgy becsülte, hogy az új bank alapítása körülbelül egy-két évet igényel, költsége húszmilliárd forint lenne.
Kell a nagy hálózat
Fülöp András, a Deloitte tanácsadó társaság partnere egy közelmúltban adott interjúban arról beszélt: ha nincs országos lefedettségű hálózat, ha nincs termék, ha nincsenek jó pályázati tanácsadók, ha nincsenek olyan emberek, akik ismerik az uniós támogatások hiperkomplex rendszerét, akkor nincs sok értelme. A zöldbank hozzáadott értéke ugyanis kézenfekvő: a vállalkozó egy helyen elérhet mindent, uniós támogatást, visszatérítendőt és vissza nem térítendőt, banki hitelt, állami garanciát, projektfinanszírozási tanácsadást. Ma Magyarországon két pénzügyi közvetítői hálózat rendelkezik ezzel a kompetenciahalmazzal – a takarékszövetkezetek és az OTP. A kormányülésen hozott döntés jelzésértékű lehet; a miniszterelnök az államilag integrált takarékszövetkezetekre szavaz az ügyben.