Ilona
18 °C
34 °C

Sosem volt még ilyen rossz a megítélésünk

2013.09.04. 07:00

Idén is folytatódott Magyarország versenyképességének romlása: a Világgazdasági Fórum most közzétett 2013–2014-es rangsorában (angol, pdf) hazánk már csak a 63. helyen áll a tavalyi 60. és a két évvel ezelőtti 48. hely után. A listán 2005 óta szerepel Magyarország, eddig a legrosszabb helyezésünk a 62. volt 2008–2009-ben (szintén nagy zuhanással, az előző évi 47. hely után).

A felmérésben 148 országot vizsgáltak, vagyis Magyarország világviszonylatban a középső harmadba tartozik ezzel az eredménnyel. Az Európai Unió országait vizsgálva már sokkal rosszabb ez az arány: a most már 28 tagú EU-ban csak a 24. helyet szereztük meg. Mögöttünk a csődhelyzettel évek óta küzdő görögök (91. hely) mellett térségbeli országok vannak: Románia (76.), az új EU-tag Horvátország (75.), valamint Szlovákia (78.), akik az olaszokkal (49.) és a csehekkel (46.) holtversenyben a legnagyobb európai zuhanást produkálták, hét hellyel esve vissza.

 

A volt szovjet térség országai összességében gyengébben teljesítettek, mint egy évvel korábban: bár a három balti államból kettőnek javult a helyezése (az észteké a 34.-ről a 32.-re, a letteké 55.-ről 52.-re), de romlott a litvánoké (45.-ről 48.-ra), valamennyi visegrádi országé – igaz, a lengyeleké csak egy hellyel, a 42.-re, ezzel most ők a térségi sereghajtók –, Szlovénia pedig az 56. helyről épp eggyel elénk, a 62.-re csúszott. A románok megítélése két hellyel javult ugyan, de így is csak a rangsor második felében vannak, a bolgárok viszont öt hellyel előrelépve az 57. helyen vannak, vagyis megelőztek minket és a szlovénokat is.

Magyarország versenyképességi teljesítménye világszinten nem mondható rossznak, ám szűkebb régiónkat nézve ezt már nem mondhatjuk el – olvasható a Kopint-Tárki értékelésében. Jók az ország hatékonysági tényezői, de továbbra is komoly gondok vannak az innováció és az intézményrendszer területén. A magas adóelvonás, a magas kamatok és a nem hatékony kormányzati bürokrácia folyamatosan rontja az ország üzleti megítélését. Ehhez jön hozzá a korrupció, valamint a kormányzati intézkedések instabilitása.

A visegrádiakkal összehasonlítva Magyarország nem nyújt kirívóan rossz teljesítményt, ám nem rendelkezik semmilyen versenyképességi potenciállal a régióban, amit mi sem jellemez jobban, mint hogy a régióban egyetlen egy versenyképességi mutatóban sem sikerült hazánknak elsőnek lenni, ám ötben sikerült az utolsó helyet elérni (igaz, Szlovákia ugyanúgy öt mutató terén ért el legrosszabb eredményt, ám két esetben a legjobb lett).

A V4 országok versenyképességi pontszámai a 12 pillérben

   Lengyelország  Csehország  Szlovákia  Magyarország
2012 2013 2012 2013 2012 2013 2012 2013
Intézményi háttér 4,1 4,0 3,7 3,6 3,4 3,3 3,7 3,7
Infrastruktúra 3,9 4,0 4,8 4,7 4,2 4,1 4,4 4,4
Makro. környezet 4,6 4,9 5,2 5,0 4,9 4,9 5,2 4,5
Eü. és alapoktatás 6,0 6,0 5,9 5,8 6,0 6,1 5,9 5,9
Felsőoktatás és szakkép. 4,9 4,9 4,9 4,9 4,5 4,4 4,7 4,7
Árupiaci hatékonyság 4,4 4,3 4,5 4,4 4,4 4,2 4,3 4,2
Munkaerő piaci hatékonyság 4,5 4,2 4,3 4,2 4,2 4,2 4,3 4,2
Pénz- és tőkepiac fejlettség 4,6 4,5 4,3 4,2 4,4 4,5 4,0 3,9
Technológiai háttér 4,7 4,5 5,1 4,9 4,5 4,2 4,4 4,4
Piacméret 5,1 5,1 4,5 4,5 4,0 4,0 4,3 4,3
Üzleti, gazdasági komplexitás 4,1 4,1 4,5 4,4 4,0 4,0 3,7 3,7
Innováció 3,3 3,2 3,8 3,7 3,0 3,0 3,6 3,5

(A nagyobb érték a jobb, forrás: WEF)

A visegrádi országok versenyképességének romlása a rangsorról tájékoztatást adó – a felmérésében magyar részről szerepet vállaló – Kopint-Tárki közleménye szerint szembeötlő. Lengyelország az egyetlen tagállam, amelynek nem csökkent jelentős mértékben a pontszáma, a többi ország esetében azonban évek óta tartó komoly mértékű pozícióvesztés látható (a grafikonon is). Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy a válság után nem sikerült az országok gazdasági szerkezetét úgy átalakítani, hogy az a hosszú távú növekedési pályára tudjon állni, mondják a kutatók.

A visegrádiak egyetlen alapmutató tekintetében sem előzik meg az Európai Unió átlagát (V4 nélkül). Bár makropénzügyi mutatókban majdnem az összes tagállam jobban teljesít az EU-nál (4,84 pont), Magyarország eredménye lehúzza a régió átlagát (4,82 pont, Magyarország nélkül a V3-átlag 4,93 pont lenne). Ha a régiót nézzük, akkor kitűnik, hogy egészségügy és alapoktatás terén jóval jobbak a visegrádi országok, mint amit egyéb pontszámai indokolnának. Ugyanakkor jelentős az elmaradás az innováció területén, és gondok vannak az intézményi háttért tekintve is, különösen a közbizalom, a korrupció és a transzparencia terén. Az európai országok között a versenyképesség szempontjából egyébként is nagyon markánsan látszik észak és dél, valamint kelet és nyugat különbsége – hívták fel a figyelmet a kutatók.

Európai országok versenyképessége, 2013–2014. (Minél sötétebb, annál jobb)
Európai országok versenyképessége, 2013–2014. (Minél sötétebb, annál jobb)
Fotó: WEF, Kopint-Tárki

A globális lista élén nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amit Szingapúr és Finnország követ. Németország két helyet javítva, idén a negyedik. Az élmezőnyben szintén két helyet lépett előre az Egyesült Államok (5.) és Hongkong (7.), visszaestek viszont a hollandok, svédek, britek. A rangsor első felében a legnagyobbat, öt helyezést Új-Zéland és az Egyesült Arab Emírségek versenyképessége javult, a legjobbat javító európai a 15.-ről a 11. helyre fellépő Norvégia.

Az Európai Unió versenyképessége továbbra is elmarad a világ legfejlettebb részétől. Az EU28 versenyképességi pontszáma (4,7) jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államok (5,48), valamint Japán (5,4) helyezése. A képet tovább árnyalja, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országok pontszáma (4,43) alig valamivel kevesebb, mint az Európai Unióé összesen.

A listára most felkerült országok közül a legjobb helyezést Laosz érte el (81.), kicsivel megelőzve Tunéziát (83.). A lista hátsó felében több ország is tíznél több helyet tudott előrelépni, Lesotho mutatta a legnagyobb javulást: 137.-ről a 123.-ra; de talán ennél is nagyobb bravúr Indonéziáé, amely az 50. helyről a 38.-ra került. A top100-ból hét ország került ki, a legnagyobb zuhanást Honduras szenvedte el (90.-ről 111.-re).