Vendel
6 °C
21 °C

Erőből nyomná le a kormány a bankokat

2013.09.06. 07:15

A kormány felszólítja a bankokat, hogy a devizahitel-szerződéseket módosítsák az ügyfelek javára. A határidő november elseje, ha pedig nem lépnek, akkor a kormány fog, akár a bankok kárára. A kormány célja a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése lesz – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a párt visegrádi frakcióülése után.

 

Egyeztettek?

A bejelentés után beszéltünk a frakció egyik sajtósával, hogy kiderítsük, Rogán a kormány álláspontját ismertette, vagy csak önjáró üzemmódba kapcsolva üzent egyet a párt szavazótáborának és a devizahiteleseknek. Azt a választ kaptuk, hogy az álláspont minden bizonnyal egyeztetett, hiszen a témában a frakcióvezető sajtótájékoztatója előtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartott egy előadást a frakciónak. De biztos, ami biztos, azt az ígéretet kaptuk, hogy délelőtt Rogán hivatalos válaszát is megkaphatjuk.

Ez azért lenne jó, mert az ultimátumszerű bejelentés hajmeresztően eltér az eddigi hivatalos kormányzati kommunikációtól. Vargáék a kiszámíthatóság és a partneri viszony megteremtése miatt eddig azt mondogatták, hogy kompromisszumos megoldást keresnek, meghallgatják a bankok véleményét, sőt, javaslatokat is kértek tőlük a devizaadósok problémáinak rendezésére.

 

Három pont

A bankok ki is dolgoztak egy több részből álló tervezetet, amit a Bankszövetség teljes elnöksége személyesen vitt el Vargának augusztus végén. A bankok ebben azt akarták, hogy a hiteleket az MNB-től a piacinál olcsóbban kapott devizából fizethessék vissza az adósok, a devizakölcsönöket kiváltó új forinthitelekre pedig a kormány adjon 1–2,5 százalék közötti kamattámogatást. Az is tervben van (volt), hogy az adósok egy része a mostaninál kedvezőbb végtörlesztés szerint fizethessen tovább.

A sajtóban ugyan megjelent, hogy a banki javaslat a forintosítás MNB-féle árfolyamkedvezményét fele-fele arányban szétosztotta volna a bankok és a költségvetés között, de ezt egy, a javaslat kidolgozásában résztvevő banki forrásunk cáfolta.

Banki érdekek aranytálcán

Vargáék ugyan nem nagyon kommentálták a felsoroltakat, de tettek egy utalást arra, hogy a bankok a kompromisszumos megoldással valójában a saját érdekeiket csomagolták nagyon ügyfélbarát formába. Viszont azt is hallottuk, hogy a tervezet átvétele után tartott kormányülésen a kabinet nem nagyon siettette a témát, ezért banki körökben abban reménykedtek, hogy egy darabig elülhet az ügy.

Varga ugyan korábban egyértelművé tette, hogy a kormány célja a devizahitelek felszámolása, Orbán és az MNB-elnök Matolcsy György pedig utaltak arra, hogy a devizahitel hibás termék, a lakosságot a bankok átverték, de a keménykedés mellett tényleg volt jele, hogy a probléma rendezését a kormány sem egy év alatt képzeli el, hanem 3-5 év alatt. Ez is táplálta azok reményeit, akik rettegtek az újabb drasztikus, a bankok tőkéjét (már rég nem a nyereségét) zabáló kormányzati akcióktól.

Ez valami egész más

Ehhez képest a novemberi határidővel kapott Rogán-féle ultimátum egészen új helyzet elé állítaná a bankokat. A bejelentés nemcsak azt sugallja, hogy itt semmiféle kompromisszumos javaslat nem lesz – amibe az eddigi ígéretek szerint a bankok és az állam nagyjából egyenlő arányban tették volna bele a pénzt –, hanem azt is, hogy akár a bankok szempontjából a legrosszabb, legnagyobb veszteséget okozó forgatókönyvek sincsenek kizárva.

Ezzel egyébként nagyjából ott tartunk, ahol pár héttel ezelőtt, amikor Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter váratlanul bejelentette, hogy a kormány új devizahiteles-mentőakcióra készül, megannyi eddigi, a kormány által sikeresnek kommunikált adósmentő kísérlet után.

Akkor a miniszter szavaiból úgy tűnt, hogy még az is elképzelhető, hogy a bankokkal törvényi úton lenyeletik az összes devizahiteleken keletkezett árfolyamveszteséget, amiből a bankoknak ezermilliárd forintos vesztesége is keletkezhet.

Tényleg ez jön?

Hogy megtudjuk, a frakciótanácskozás után nemcsak a Fideszt kerestük meg, hanem az NGM-nek és a Bankszövetségnek is kérdéseket küldtünk. Egyáltalán nem világos ugyanis, hogy az ultimátum mit takar, és Rogán Antal az újságírók többszöri visszakérdezésére sem akart egyenes válaszokat adni.

Kérdés például, hogy kaphatnak-e a devizaadósok olcsó forrást az MNB-től, vagy nem? Esetleg a bankok lesznek azok, akik a piacinál alacsonyabb áron kell devizát biztosítsanak az ügyfeleiknek a törlesztéshez? Ez akkor egy újabb végtörlesztés lenne.

És egyáltalán: mit gondol a Fidesz, amikor arról beszél, hogy a szerződéseket módosítani kell az ügyfelek javára? Ez forintosítást, esetleg deviza-kamatkedvezményt jelent, vagy azt, hogy hozzá kell nyúlni a hitelszerződések futamidejéhez? Esetleg egyik sem, csak az átváltás után egy nagyon olcsó forinthitelt kell felajánlani az ügyfeleknek? Vagy mindhárom egyszerre? És mikor kell vajon forintosítani: most, vagy elég csak 3-5 év alatt?

Kérdés az is, hogy hol van az a határ, amire majd a kormány azt mondja, hogy ez így rendben van, nem kell több lépés? És mi van, ha mondjuk tavasszal a kabinet megint meggondolja magát?

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente a héten arról beszélt, hogy folynak a tárgyalások Vargáékkal, és, hogy három téma van napirenden: az átváltás árfolyama, a forintosítás időzítése és a forintra váltott jelzáloghitelek jövőbeni kamatozása.

Sokan tűkön ülnek, az biztos. A felügyelet adatai szerint március végén 3476 milliárd forintnyi devizában nyújtott jelzáloghitel volt Magyarországon. Ezen osztozott 559 ezer adós (Rogán szerint csak 510 ezer). Az átlag tartozás 6,2 millió forint volt. Persze lehet, hogy csak a lakáscélú hitelekről volt szó? Rogán később ugyanis erre utalt.