Vendel
6 °C
21 °C

Két év után hadat üzentünk a bankoknak

Ez történt a gazdaságban az év 36. hetében

2013.09.08. 16:32
Bankultimátummal, rezsicsökkentéssel és talált 100 milliárd forinttal zárult a hét, de volt sok más érdekes fejlemény is a gazdaságban. Külföldön pedig megkötötték a világ valaha történt legnagyobb üzletét, és ez nem a Nokia Microsoft általi felvásárlása volt.

Ismét az állam szolgáltatta a legnagyobb híreket a magyar gazdaságban. Először csütörtök délután Visegrádon Rogán Antal frakcióvezető, majd péntek reggel a közrádiónak adott interjújában maga Orbán Viktor miniszterelnök részletezte a kampányra ráforduló kormány legújabb terveit.

Keménykedik vagy puha a kormány?

Ennek talán nagyobb hatású eleme, hogy a bankok új ultimátumot kaptak. November 1-ig kell "megoldaniuk a devizahitel-problémát", bármit is jelentsen ez. A kemény hangvételű kormánypárti nyilatkozatokból úgy tűnik, a bankoknak önként kellene kedvezményes árfolyamon forintosítani a hitelesek adósságait, és úgy, hogy – mivel ők tehetnek róla – a kormánynál nagyobb mértékben vállalják a terheket.

Ez arra utal, hogy a kormány – éppen a balul elsült, a legjobb helyzetben lévő adósoknak kedvező végtörlesztés után két évvel – erőből akarja megoldani a problémát. A Bankszövetség meglepődött, de reméli, folytatódnak a hetek óta húzódó tárgyalások. Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója pedig még hétfőn, az ATV műsorán beszélt arról hosszasan, hogy mennyire elégedetlen azzal, ahogy a politikusok a helyzetet kezelik.

Marad viszont sok kérdés a kormány hangnemváltása után. Közülük is a legfontosabb az, hogy hiába a kemény és hangzatos szavak, az eredeti verzió szerint a kormánynak már szeptember végéig, a költségvetés kidolgozásáig meg kellett volna állapodnia a Bankszövetséggel. Ehhez képest kapnak még két hónap haladékot a bankok, a kormány pedig csak ennek letelte után kezdi el egyoldalú lépéseit. Másrészt ismét elhangzott, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, ami elég komoly korlátozás.

Az ötlettűzijáték ez után sem állt le: Rogán Antal péntek este arról is beszélt egy tévéműsorban, hogy törvényben előírnák a bankoknak, hogy tegyék lehetővé az ingyen pénzfelvételt havonta kétszer.

A rezsicsökkentés sem marad abba, sőt: még az idén, a fűtési szezon kezdetével újabb 11,1 százalékot le kell faragniuk a szolgáltatóknak a villamosenergia, a gáz és a távhő árából. Emiatt aztán a szakértők arra számítanak, hogy az év végére akár 1 százalék alá is eshet az infláció. Csütörtökön egyébként áramszünet volt az ülésnek otthont adó szállodában, pont amikor a képviselőcsoport jóváhagyta a rezsicsökkentést. Ez lehetett az áramszolgáltatók bosszúja – viccelődött Rogán, de később kiderült, hogy favágók szakítottak le véletlenül egy vezetéket.

Gurulnak a milliárdok

Bizonyos szempontból érthető, hogy a kormány a devizahiteles-mentés költségét a bankokra, az újabb rezsivágást pedig az energiacégekre terheli, mivel a költségvetésben alig van mozgástér. Ehhez képest a kormány új, népszerűségnövelő lépéseket jelent be, és a tartalékot is nagy lelkesedéssel költi. Az idei büdzsé is billeg, a 2014-eshez pedig újabb megszorítások kellenek, már ha nem akarunk visszakerülni a rettegett túlzottdeficit-eljárás alá, amiből éppen hogy kikerültünk.

Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár egyébként a héten bejelentette, hogy szeptemberben tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a kormány átvállalja a települések maradék adósságait. A Figyelő értesülései szerint viszont a következő politikai ciklusban már nem Lázár felügyeli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ). A tét nagy, csak 28 hónap áll rendelkezésre a 4150 milliárd forintnyi támogatás lehívására 2015 végéig.

Közzétette az Állami Számvevőszék a tavalyi költségvetésről szóló zárszámadást, amiből kiderült, a költségvetés ellenőrzése során nagyjából tízmilliárd forintnyi hibát találtak az állami számvevők. De mivel háromszázmilliárd forintnál kevesebb volt a hiba, ezért annyira nem fontos, hogy külön utána kelljen menni a hibáknak. Így jogosan nevezhette a kormány teljesítményét "nagy vonalakban szupernek" a 19 éven át Fidesz-tag ÁSZ-elnök Domokos László.

Ami elmegy, az akár sokszorosan is visszajöhet: kiderült pénteken, hogy a frekvenciaértékesítésekből akár 100 milliárd forinthoz is juthat a kormány, ami szép, hiszen ezen a bevételi soron jóval alacsonyabb összeggel számoltak. Az eltérés oka, hogy a korábban tervezettnél hosszabb időre osztják ki a sávokat. A Magyar Telekom 34 milliárd forintot fizet, és 2022-ig jut frekvenciákhoz.

Áll a gazdaság, élénk a NAV

A második negyedévében a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest – közölte a KSH a végleges adatot. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalék volt a bővülés. Az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ugyancsak 0,1 százalékos bővülést mutatnak.

A növekedés tehát csigatempóban halad, ráadásul újabb vereséget szenvedtünk az adósság elleni háborúban. A kormány ugyanis csendben eltörli a stabilitási törvénybe lefektetett adósságszabályt. Az új szabályon már dolgoznak, a Parlament őszi ülésszakában pedig búcsút is mondhatnak a régi szabályozásnak. Most a stabilitás törvény rögzíti azt a képletet, amely alapján az adósságrátának csökkenni kellene. Ezek szerint a forintban mért államadósság az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhetne. Ez az, aminek most búcsút int a kormány. Az új szabály vélhetően közelebb áll majd az uniós elvárásokhoz.

Eközben az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is. Később az is kiderült, hogy a hálózat központja Eger volt, és 111 millió forint készpénzt, valamint tekintélyes lőfegyverparkot foglaltak le. Szórakoztató mellékszál, hogy a NAV-nak rengeteg álhonlapja van.

A letelepedési államkötvény igazi nyertesei a közvetítő, javarészt offshore magáncégek lehetnek. A parlament gazdasági bizottsága ugyanis közvetítő cégeket bízott meg a speciális kötvények értékesítésével. Ezek a vállalkozások azonban nagyrészt nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, nem is itt adóznak. Az offshore cégek egy-egy személyen vagy cégen, amely letelepedési kötvényt vesz, körülbelül 20 millió forintot kereshetnek.

Néhány adatból már kiolvasható, hogy a trafiktörvény elfogadása jelentősen fellendült a cigaretta-feketepiac – olyan helyeken is, ahol eddig ez egyáltalán nem volt jellemző. Az adózási morálunk pedig a mélyben.

A cégeket is pörgeti a kormány

A kormány a vállalati szférában is aktív volt. A Suzuki például Orbán Viktor, a Tesco pedig Szijjártó Péter áldásával mutatott be új terméket, illetve szolgáltatást. A kormány stratégiai partnereinek száma pedig új multinacionális nagyvállalattal bővült: a Hewlett-Packard lett a 29. cég, amellyel az állam szimbolikusan szorosabbra fűzi kapcsolatait.

Lecserélték viszont Baranyay Lászlót, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB) elnök-vezérigazgatóját; ő az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) alelnökeként folytatja. A nemzeti fejlesztési miniszter Nagy Csabát nevezte ki az MFB vezérigazgatójává, az igazgatóság pedig Lontai Dánielt választotta meg elnöknek. Lontai az MFB és a Magyar Posta Igazgatóságának tagja, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke, és a Takarékbank Felügyelőbizottságának elnöke is egyben.

 
 35. heti záró  35. heti záró
 BUX 18 198 18 018
 OTP 4 239 4 185
 Mol 16 190 16 050
 Richter 3 660 3 700
 Magyar Telekom 315 307

Nem most dől össze a világ

De legalább a világ ügyei felől valamivel nyugodtabbak lehetünk. Egyelőre úgy tűnik, hogy Obama elnök csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kapja meg a támogatást az amerikai kongresszustól a szíriai hadjáratra, ami neki ugyan elég nagy presztízsveszteség lenne, az olajpiacon viszont oldhatja a feszültséget. Egyes elemzők hordónként 150 dolláros Brent kőolajjal, és így 500 forintos benzinárral riogatnak – de ehhez az kellene, hogy a szíriai konfliktus jelentős mértékben eszkalálódjon.

A világgazdaságból egyébként is jó hírek jöttek. Az európai gazdaság kezd most már tényleg magára találni, már ha hihetünk azoknak az előre mutató felméréseknek, amelyek általában pontosan megjósolják a GDP alakulását. A recessziót pedig hivatalosan is maga mögött hagyta a valutaövezet. A hét legfontosabb makroadatai, az amerkai munkaerőpiaci számok ugyan meglehetősen rosszak voltak, de a befektetők ennek most örülnek, mivel ezzel talán meggyőzhetővé válik a Federal Reserve, hogy ne csökkentse a piacokat életben tartó eszközvásárlási programját másfél hét múlva.

Biznisztűzijáték is volt

Megtörtént a héten a világ valaha megkötött legnagyobb üzlete, a Vodafone ugyanis hosszú várakozás után végre el tudta adni a Verizonnak a közös amerikai cégükben őrzött 45 százalékos tulajdonrészét. A Verizon Wireless-csomag eladásából szédületes 130 milliárd dollárhoz jut a brit távközlési cég, igaz, ennek csak a felét kapja készpénzben, a másik felét Verizon-részvényben.

Ehhez képest elenyésző pénzt, 5,4 milliárd eurót ad az egykor piacvezető, de aztán az okostelefonok forradalmába belerokkant finn cégért a Microsoft, ez Steve Ballmer leköszönő vezérigazgató utolsó nagy dobása. Kérdés, hogy mire lesz ez jó nekik: a Nokia csúcskészülékein, a Lumia-családon eddig is Windows Phone futott, és eddig sem voltak annyira sikeresek, hogy az Apple és az Android ellen komoly konkurenciát jelentsenek.