Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Orbán nem tudja, mi legyen az adósokkal

2013.09.09. 07:35 Módosítva: 2013-09-09 08:08:22
Látszólag a végtörlesztés kétéves kottájából játszik a kormány, amikor erőből, ultimátumot intézve akarja kezelni a devizahitelesek problémáját. De valószínűbb, hogy nem erről van szó, hanem inkább csak tanácstalanságot jelez az agresszív kommunikáció. Megmagyarázzuk, miért megy a kavarás a devizahitelesek megsegítése kapcsán.

2011-ben a parlament őszi szezonnyitója előtti háromnapos frakcióülés egyik szünetében Lázár János egy rögzített árfolyamú végtörlesztést jelentette be. A dolog igencsak népszerű lépésnek bizonyult: 170 ezer adós szabadult meg az árfolyamkockázattól – kétharmaduk önerőből –, így a devizahitelek negyede eltűnt, aminek az ára az volt, hogy a bankrendszernek több mint 350 milliárd forintos vesztesége keletkezett. De a végtörlesztés elég régen volt, ráadásul a kormány is beláthatta, hogy nem sikerült túlságosan jól, ahogy a többi adósmentő akció sem.

A bankok szapulása egyébként is népszerű téma, amit a beinduló kampányban érdemes napirenden tartani. Az újabb mentőakció ötletével másfél hónapja Navracsics Tibor miniszter állt elő, majd a gyanúsan elhúzódó ügyben a múlt hét hozta az első komoly fordulatot.

Két hónap

Csütörtökön Rogán Antal frakcióvezető állt ki a nyilvánosság elé azzal, hogy a bankoknak két hónapjuk van a szerződéseket módosítani az adósok javára, különben a kormány saját javaslattal kezeli a helyzetet, amiről részleteket nem árult el. Elsőre úgy tűnhetett, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal megirigyelte elődje, Lázár János két évvel ezelőtti sikerét, de valószínű, hogy nem erről van szó.

Sokat persze nem tudni, hogy miről, részleteket ugyanis Rogán semmiről nem árult el. Így arról sem, hogy a Fidesz pontosan mit vár a bankoktól, és arról sem, hogy pontosan kiknek és hogyan akar segíteni a kormány. Ezeken a pontokon különbözik a mostani helyzet a két évvel ezelőttitől. A különbség pedig nem elhanyagolható.

Az biztosan látszik, hogy a kabinetnek egyelőre nincs kőbe vésett elképzelése a probléma rendezéséről. Úgy tudjuk, hogy a Bankszövetség hivatalosan hétfőn egyeztet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a múlt heti – meglehetősen váratlan – bejelentésről és az eddigi tervekről, de már a hétvége előtt elindult a puhatolózás a háttérben.

Miért tűnt el a határozottság?

Az eddigi kormányzati álláspont lényege az volt: ki kell vezetni a devizahiteleket (hogy milyen gyorsan, azt nem mondták), de azok, akik segítséget kapnak, nem járhatnak jobban azoknál, mint akik forintban adósodtak el.

A felügyelet adatai szerint március végén 3476 milliárd forintnyi devizában nyújtott jelzáloghitel volt Magyarországon. Ezen osztozott 559 ezer adós (Rogán szerint csak 510 ezer). Az átlagtartozás 6,2 millió forint volt. (Persze lehet, hogy csak a lakáscélú hitelekről lesz szó, Rogán később ugyanis erre utalt; ez már egy szűkebb kört jelent.)

Most az a baj, hogy ezekkel a peremfeltételekkel azok, akiken tényleg segíthet a kormány, kevesen vannak. Hogy miért? Mert azok a devizahitelesek, akik 2007 nyaráig adósodtak el, az eddig kifizetett törlesztőket összeadva jobban jártak, mint azok, akik forintban vettek fel hitelt azonos futamidőre és azonos összegben. Tehát a kormány csak a 2007 nyara után (nagyjából 2009 tavaszáig) megkötött devizás szerződésekbe nyúlhat bele, ha nem akarja felrúgni a régóta hangoztatott saját szabályát.

Különböző becslések léteznek azzal kapcsolatban, hogy ez pontosan hány szerződést jelent, de abban mindenki egyetértett, hogy a tervezett akció ebben a formában csak a devizahitelesek kisebbik felét érintheti, arányuk valahol 30-40 százalék között lehet.

Magyarul könnyen lehet, hogy maradna vagy 300 ezer csalódott háztartás az adósmentés után, akik legfeljebb csak kommunikációs célokat szolgáló látszatsegítségre számíthatnának. Ez a 300 ezer a választások előtt egy jelentős szám. És a kormányt ez zavarhatja. Ezt fedhetik el a lényeget kerülő, de nagyon határozott, ultimátumokat osztogató nyilatkozatok.

Megy a játszmázás

A Bankszövetség elnökségének egyik névtelenséget kérő, befolyásos tagja úgy kommentálta Rogán húzását, hogy „ látszik, az ilyen kinyilatkoztatásoknak nem a tárgyi tudás az alapja, politikai játék az egész.”

Azt mondta, a lépés azért érdekes, mert miközben nagyon határozottan úgy tűnik, hogy a lényeg a végleges megoldás mielőbbi kikényszerítése, valójában lehet, hogy csak időhúzás az egész. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy szeptember végéig, a költségvetés benyújtásáig meg kell egyezni az újabb devizaadós-mentés legfontosabb részleteiről, Rogán felvetésével viszont a kormány nyert egy hónapot.

Forrásunk szerint Rogánék is tudják, hogy a felszólítással ellentétben nincs egyetlen olyan devizahiteles-szervezet sem, ami minden adóst legitim módon képviselne egy esetleges tárgyalássorozatban, 560 ezer ügyféllel – ennyi most az adós – pedig nem lehet két hónap alatt személyesen tárgyalni, még kevésbé közös megegyezéssel szerződést módosítani.

„Időt húznak, a kormány egy kommunikációs játékot játszik, mert most úgy ítéli meg, hogy a mai közegben nem tudnak annyi üzenetprofitot begyűjteni, mint pár hónap múlva. Nem akarja a kormány a balhét elvinni, ami abból állna, hogy nem tud megmenteni mindenkit. Ezért az egészet a bankokra nyomná” – hallottuk a hátteret jól ismerő szakértőtől.

Orbán ügyes, ennyi látszik

Az eddigi, nyíltan ugyan ki nem mondott szeptemberi határidő kitolása persze azt is jelentheti, a kormány eldöntötte, hogy nem akar a jövő évi költségvetésből nagyobb forrást szánni az adósmentésre. Ez vagy a devizaadósoknak, vagy a bankoknak nagyon rossz hír lehet.

Egy kormányközeli háttérintézmény névtelenséget kérő vezetője az egészet úgy kommentálta: az ügy valójában Orbán Viktor ügyességét jelzi, mert most minden lehetséges. Megszülethet egy kompromisszumos megállapodás a bankok és az NGM között, az egész lehet időhúzás is, viszont az egészből lehet egy durva diktátum, illetve ennek az ellenkezője, egy kihátrálás is, amiben a bankokra lehetne majd mutogatni. „A kormány ezzel a módszerrel maximalizálhatja a politikai kommunikációs hasznokat, amikor meg majd időszerűnek látják, lépnek valamit.”

A civilek lehetősége?

A banki állásponttal szemben – miszerint nincsenek civilek, akikkel tárgyalni lehetne – mást gondol Doubravszky György pénzügyi biztos. Szerinte a visegrádi frakcióülés után bejelentett döntést nem ultimátumként kell értékelni, hanem sokkal inkább egy széles körben elfogadott megoldás kialakítása felé tett lépésnek.

Doubravszky szerint az, hogy az állam egy lépést hátralép, és lehetőséget ad a bankoknak, hogy ők egyezzenek meg a civil szervezetekkel, egy „saját verejtékkel” kidolgozott állásponthoz vezethet.

A tárgyalásokon pedig lehetőség nyílik arra, hogy a civilek is megpróbáljanak egy közös tervet kialakítani, most ugyanis rengeteg javaslat van forgalomban. Ha november 1-jéig megegyezés születik a két oldal, vagyis a bankok és a civilek között, akkor az nem egy állami, oktrojált megoldási javaslat lesz.

 

Ez lenne a lényeg

Rogán bejelentése tehát nagyon felverte a port, de a fontos kérdések megválaszolásához kicsit sem kerültünk közelebb.

Kérdés például, hogy kaphatnak-e a devizaadósok olcsó forrást az MNB-től, vagy nem? Esetleg a bankok lesznek azok, akiknek a piacinál alacsonyabb áron kell devizát biztosítaniuk az ügyfeleik részére a törlesztéshez? Ez akkor egy újabb végtörlesztés lenne.

És egyáltalán: mit gondol a Fidesz, amikor arról beszél, hogy a szerződéseket módosítani kell az ügyfelek javára? Ez forintosítást, esetleg deviza-kamatkedvezményt jelent, vagy azt, hogy hozzá kell nyúlni a hitelszerződések futamidejéhez? Esetleg egyik sem, csak az átváltás után egy nagyon olcsó forinthitelt kell felajánlani az ügyfeleknek? Vagy mindhárom egyszerre? És mikor kell vajon forintosítani: most, vagy elég csak 3-5 év alatt?

Kérdés az is, hogy hol van az a határ, amire majd a kormány azt mondja a bankoknak, ez így rendben van, nem kell több lépés? És mi van, ha mondjuk tavasszal a kabinet megint meggondolja magát?

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente a héten arról beszélt, hogy folynak a tárgyalások Vargáékkal, és hogy három téma van napirenden: az átváltás árfolyama, a forintosítás időzítése és a forintra váltott jelzáloghitelek jövőbeni kamatozása.

A bankok ki is dolgoztak egy több részből álló tervezetet , amit a Bankszövetség teljes elnöksége személyesen vitt el Vargának augusztus végén. A bankok ebben azt rögzítették, hogy a hiteleket az MNB-től a piacinál olcsóbban kapott devizából fizethessék vissza az adósok, a devizakölcsönöket kiváltó új forinthitelekre pedig a kormány adjon 1–2,5 százalék közötti kamattámogatást. Az is a terveik között van, hogy az adósok egy része a mostaninál kedvezőbb végtörlesztés szerint fizethessen tovább.