Mégsem lehetünk a pénzmosók paradicsoma

A pénzmosás elleni nemzetközi egyezményekbe ütközik a július 1-én hatályba lépett stabilitási megtakarítási számláról szóló törvény, emiatt bizonyos, hogy módosításra szorul, nyilatkozta a csütörtökön megjelenő Figyelőnek Deák Dániel, adójogi szakértő.

Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a tagállamok adózási törvényeit, így bizonyos, hogy a Stabilitás Megtakarítási Számla is Brüsszel asztalán van. „Mivel kifejezetten szembemegy a nemzetközi és uniós pénzmosás elleni egyezményekkel, jogsértési eljárást kezdeményezhetnek Magyarország ellen”– vélekedett a lapnak Deák Dániel, a Corvinus Egyetem gazdasági jogi tanszékének megbízott vezetője, az International Fiscal Association Magyar Tagozatának elnöke.

Érvelése szerint a Stabilitás Megtakarítási Számlára vonatkozó törvény „lelke” az anonimitás, csakhogy a nemzetközi szabályok, és más államokkal kötött kétoldalú egyezmények miatt nem garantálható a névtelenség” – hangsúlyozta. „A pénzmosás elleni nemzetközi egyezményeket minden államnak be kell tartania, így Magyarországnak is, hiába áll a SMSZ-ról szóló törvényben az, hogy sem az adóhatóság, sem más hatóság nem firtathatja a folyószámlát nyitó és államkötvénybe fektető személy adatait” – fejtegette.

A szakértő nem érti, hogyan születhetett egy a nemzetközi normákkal ellentétes törvény, mert a pénzmosást illetően egyetlen tagállamnak sincs jogalkotási szuverenitása, nem illeti meg nemzeti hatáskör, csukott szemmel köteles átvenni a nemzetközi szabályokat. Megítélése szerint a jogi koherencia-zavart úgyszólván lehetetlen kiküszöbölni, a törvényi rendelkezéseket, úgy ahogy van, ki lehet dobni az ablakon.

A szaktárca egyelőre hallgat, sőt, készül az a végrehajtási rendelet, amelynek alapján bárki teljes anonimitás mellett moshat tisztára öt millió forint feletti összeget. A Magyar Nemzet augusztus végén szellőztette meg nemzetgazdasági minisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy készül a nyáron elfogadott Stabilitás Megtakarítási számla (SMSZ) végrehajtási rendelete, és a tervek szerint nem hogy semmilyen adót, de ehót sem kell fizetni utána.

Mindaddig, amíg nem készül el a végrehajtási rendelet, a kereskedelmi bankok nem nyújthatnak ilyen szolgáltatást, a pénzintézetek tehát a jogszabály megjelenésére várnak. Az SMSZ egyik vonzereje, hogy semmilyen magyar hatóság, köztük a NAV sem vizsgálhatja a lekötött pénz eredetét, sőt, még a számlanyitók adatait sem kaphatja meg. A kormány nem titkolt célja, hogy az új konstrukcióval hazacsalogassa a külföldre menekített vagyonokat, adóparadicsomokban parkoltatott pénzeket, de azokat is e megtakarítási formába csatornázza, amelyek itthon akár a legális, akár a szürke vagy a fekete zónában keletkeztek.

Bár hivatalosan nem hangzott el: lényegében korlátlan időre szóló adóamnesztiáról van szó. Egyelőre nem tudni, mekkora az SMSZ iránt az érdeklődés, hatástanulmány sem ismert arról, hogy évente milyen volumenű befektetéssel kalkulál a kormány.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!