Nándor
7 °C
23 °C

Tényleg csak külföldön jobb minden?

2013.09.13. 13:41

A londoni mosogatás is nagy kihívás, és az itthoni munkánkat sokkal több pénzért, egy sokkal drágább országban is el tudjuk végezni. De mi van azokkal, akik nem akarnak menni? Manapság népszerű téma a vállalkozás, a startup cég indítása, ám ez sem egyszerű, mert ehhez megfelelő képzettségű és elkötelezett embereket kell találni. Egy kis cég, a Kreater innovációs ügynökség a vállalkozó kedvű fiataloknak indított startup kísérletet, és a képzéssel vegyített gyakornoki programot az elejétől a végéig - három hónapon át - nyomon követtük.

Kreatív karbantartók

Az Innovatív Generáció (iGen) program abból az ötletből indult ki, hogy az ötletgazdák és startup cégek körül mindig sok a bizonytalanság - mondta Ágoston László, a Kreater vezetője . Az egyetemen könnyen összejönnek a hasonló érdeklődésű emberek, de a végzettek nehezebben találják meg a helyüket ebben a vállalkozói körben, legyen szó akár a civil szféráról vagy a startup szektorról. Ugyanakkor a fiatalokban dolgozik egy erős vágy, hogy megváltoztassák a társadalmat, nem mindenki akar egy rendszerváltás előtti hangulatot árasztó civil szervezetnél vagy egy szürke irodában dolgozni.

Ezt a feltevést alátámasztotta a képzésre jelentkezők vegyes társasága. Volt köztük egykori kocsmatulajdonos, aki egyébként filozófus és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása érdekli. Banki alkalmazott, aki nem akar többé főnöknek dolgozni. Üzletember, akinek túl szűkek voltak a keretek a multinál. Biciklis teherszállító. Karbantartó egy idősotthonból. És persze olyan is, aki Londonból jött vissza másfél év után, hogy inkább saját vállalkozást indítson.

A csoportba vagy ötleteket hoztak, amelyekhez megvalósító társakat kerestek, mások meg éppen ellenkezőleg, kihívásokat kerestek, hogy értelmes feladatokkal tudjanak foglalkozni, és ne a papírt tologassák egy multinál. Az álláskereső portálok nem kimondottan ilyen igényekre vannak belőve. A Kreater programjában a hetek során kialakultak csoportok, olyan emberekkel, akik tudnának egy célért dolgozni. Néhányan lemorzsolódtak, sok hozott fejlesztési ötletet kukába dobtak, de a végén olyan csapatok is kialakultak, amelyek már a többiek előtt tesztelték le új ötletüket, abban bízva, hogy lesz folytatás.

Berögzült hibák

Az oldott hangulatú heti találkozókon ismert startup-szakértők is előadtak, és eléggé lesújtó képet festettek hazánkról. Kádas Péter például a befektetőket támadta, mert szerinte gombatermesztői stratégiát folytatnak: a startup cégeket sötétben tartják, szarral etetik, és csak várják, hogy majd növekedni kezdjenek. Szerinte a magyar befektető imádja a kontrollt, akár 70 százalékos részesedést is kér, pedig az megöl minden motivációt, ha a cégalapító ötletgazda alkalmazott lesz a saját cégében. De a cégalapítókról sem volt jó a véleménye: sokan nem tudják megfogalmazni 10 másodpercben, úgy hogy a nagymamájuk is értse, azt a problémát, amit a vállalkozással meg akarnak majd oldani. Így a befektetőket sem tudják meggyőzni arról, hogy érdemes őket támogatni, vagy ami még rosszabb, a lehetséges felhasználóikkal sem tudnának jól kommunikálni.

A magyar vállalkozók konokságára hívta fel a figyelmet Balázs Tibor, Seed Alapítvány ügyvezető igazgatója. Ő azt látta, hogy nem hajlandók továbbképezni magukat, és nehezen viselik el, hogy egy őszülő hajú professzor mondja meg nekik, hogyan építsék tovább a cégüket. A fiatalabbakra jellemző, hogy ha egy tanácsadó megmondja nekik, hogy marketingben kicsit gyengék, akkor csak azért is informatikában képzik tovább magukat, amiben addig is profik voltak, mondta Balázs Tibor.

Bár nyilvánvalóan mindenki azért kezd vállalkozni, hogy pénze legyen, a vállalkozó a befektetőre akarja hárítani a bevételi források megkeresését, vetette fel a befektetői oldalról Gaál Csaba, a Core Ventures munkatársa. Hazánkban azt látja gyakori hibának, hogy hiányzik a csapatokból egy menedzser, aki az egész projektet végigviszi, és van egy víziója arról, hogy honnan hová kell eljutni. Kell valaki, aki számon kér, mindenből megpróbál olcsóbbat szerezni, döntéseket hoz, összegezte Gaál, aki szerint egy jó menedzser egy átlagos ötletből is sokat ki tud hozni, de ha nincs jó vezetője a csapatnak, akkor egy kiváló ötlet is elhalhat.

Az elméleti előadásokon elhangzottakat hús-vér vállalkozók tették kézzel foghatóvá, ők saját tapasztalataikról beszéltek. A Rukkola.hu könyvcserélő szolgáltatás alapítói például elárulták, hogy maguk is meglepődtek, amikor a hobbiprojekt egyszer csak üzletté kezdett átalakulni. A Preziről pedig kivételesen nem a konferenciákon roadshow-zó alapítók, hanem a hatodikként csatlakozó Pécsi Juli árult el műhelytitkokat. Például azt, hogy hónapokig nem is volt fizetése, és részben abból élt, hogy kiadta a lakását. De megjelent egy tucatnyi bevándorló is, az iráni divattervezőtől a török légifotósig, akik hazánkban képzelik el a jövőjüket.

Stabilabb lábakon

Az iGen program első része ingyenes volt, és a többszörös túljelentkezés azt mutatta, nagy igény van rá. A szeptemberben kezdődő kurzus azonban már pénzbe kerül, ami szükséges a fenntarthatóság miatt; nem lehet elvárni az előadóktól, hogy hosszú távon szívességből vegyenek részt a képzésben – mondta Ágoston László. A részvételi díj húsz százalékát egy alapba helyezik, és a harmadik hónap végén megrendezett belső verseny győztesei vihetik el a teljes összeget, ami segítheti a vállalkozás elindítását. De aki nem győz, az is kap mentorálást profi VC-ktől, kommunkációs- és reklámszakemberektől, trénerektől és startup tanácsadóktól.

Hogy mi lett az első iGen-program résztvevőivel? Az élménybeszámolón legtöbben annak örültek, hogy megtanultak csapatban dolgozni, ráadásul olyan emberekkel, akik nagyon máshogyan látják a dolgokat. A tagok egy része az egyetemen folytatja, van köztük éppen befutó startupper is, aki már közel áll egy nemzetköz szerződés megkötéséhez, arról azonban nem tudunk, hogy bárki kiment volna közülük Londonba, mosogatni.