Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Utánanéznek a svájci betéteseknek

2013.09.13. 08:00
Megújította Magyarország a Svájccal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amelyet szakértői források szerint Svájc kezdeményezett – írja a Napi Gazdaság. Az ottani kormányzat több ilyen egyezményt is kötött, hogy elébe menjen az adatszolgáltatásoknak.

A Svájccal megújított, kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újdonsága, hogy az adóügyi információcsere sokkal gördülékenyebb lesz – írja a pénteki Napi Gazdaság. Az egyezmény a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, szabályozza, hogy az egyes jövedelemfajták, így az osztalék, kamat, jogdíj, önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint a felhalmozott vagyon esetében melyik államnak milyen körben van adóztatási joga. Egyes becslések szerint ezer-, de akár kétezermilliárd forint is pihenhet Svájcban, kérdés, mekkora rész után kell majd forrásadót fizetni.

Svájc több ilyen egyezményt is kötött már, ezek célja az, hogy valamelyest elébe mehessen az adóügyi adatokra vonatkozó szabályozás drasztikus átalakításának. Az Európai Bizottság ugyanis keményen fel akar lépni Svájccal szemben, hogy hozzájusson az általa kívánt adatbázishoz.

Az úgynevezett Rubik-egyezmények lényege, hogy a nem tisztázott eredetű jövedelmek után Svájc 35 százalék forrásadót von le − ezzel a személy kiléte nem derül ki − s könnyebb lesz az információk kérése is. Az adó háromnegyede megy az érdekelt államnak, a maradék Svájcé marad. Ha valaki igazolja, hogy a svájci befektetés után adózott, akkor ezt a forrásadót nem kell megfizetnie. Svájc célja, hogy az egyezményes államok ne legyenek érdekeltek abban, hogy támogassák a bizottság elképzelését, amely sokkal több adat átadására kötelezné.

Kérdés, ér-e ez bármit középtávon. Az OECD ugyanis olyan grandiózus terveket dolgoz ki az adóelkerülések, agresszív adótervezések visszaszorítására, amelyek mind a Rubik-egyezményeket, mind az uniós próbálkozásokat elmoshatják. A G20 államok abban állapodtak meg, hogy 2015-ig automatikus információáramlást biztosítanak az államok, adóhatóságok között.

A végső cél, hogy ne lehessen olyan államba vonni a jövedelmeket, ahol adott tevékenység kedvezményesen vagy sehogyan sem adózik. Az információcsere révén az államok képesek lesznek ellenőrizni és betartatni, hogy az adóztatás a profit keletkezésének helyén történjen. Hiába vannak ugyanis ilyen szabályok, ha az adóhatóságnak a külföldi jövedelmekről nincsen információja − mondta a Napinak Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.

Az információcsere új adatokat szolgáltathat annak eldöntésére, hogy adott jövedelem hol adózzon: ha olyan helyen fizet adót egy cég, ahol semmilyen tevékenységet nem végez, akkor az adóztatás jogát másik állam is követelheti. A szabályok kidolgozása nem lesz egyszerű, azt ugyanis el kell kerülni, hogy egy társaságot több állam is folyamatosan vegzáljon azért, mert nem egyértelmű, hol végzi a tevékenységét.