További Gazdaság cikkek
- Rendszeresen ütik a magyar kormányt háborús álláspontjáért, pedig még dobogón sem vagyunk
- Czomba Sándor: Mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre az ifjúsági garanciaprogramban
- Üvöltő fájdalom euróban rendelni bármit is, olyat lépett a forint
- Megállapodást írt alá a Mol, új cég született
- Nagy Márton az Indexnek: Matolcsy György el akart lehetetleníteni, de Orbán Viktor hitt bennem
Közel 8 százalékos a cigaretta illegális forgalma, egyes nagyvárosokban drasztikus növekedést mértek, a fővárosban és Nyugat-Magyarországon is élénkülő illegális kereskedelemmel kell számolni, áll a GfK Hungária dohányiparági szereplők megbízásából készített, május-június hónapokban elvégzett kutatásában.
„2011-ben 4,2 százalékos, 2012-ben már 5,8 százalékos, idén pedig 7,7 százalékos részt hasítanak ki maguknak a nem Magyarországon adózott cigaretták” – foglalta össze a vizsgálat eredményeit Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfél-kapcsolati igazgatója, majd hozzátette: „A hazánkba áramló külföldi termékek eredetét tekintve szintén változás figyelhető meg: a keletről, leginkább Fehéroroszországból származó cigaretták mennyiségileg erősödtek, míg a Szerbiából áramló forgalom – a tavalyi megélénkülés után – némileg csökkent. A hamis márkajelzésű cigarettatermékek aránya a külföldről behozottakkal ellentétben idén mérséklődő tendenciát mutat.”
A GfK Hungária idén is az iparági szereplők megbízásából az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát hazánkban. A kutatóintézet ezúttal is a legnagyobb hazai városok utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettadobozok begyűjtésével mérte fel a piacot. Az eredmények egyértelmű növekedést mutatnak. Az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendencia után a tavalyi volt az első év, amikor rövid idő alatt a több jövedéki adóemelésből fakadó árnövekedés hatására a feketepiac ismételten nőni kezdett.
A 2012-es kisebb mértékű emelkedése után a külföldi cigarettatermékek aránya a tavalyi 5,8 százalékról idén 7,7 százalékra emelkedett. A számok értelmezéséhez fontos információ, hogy a kutatás még az értékesítési helyek beszűkülése és a 10 százalékos minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése előtti állapotot tükrözi. Továbbá a tanulmány nem terjed ki a kisebb városok és falvak fertőzöttségére és az egyre nagyobb piacrészt birtokló vágott dohánytermékek feketepiacára sem.
Mindezek együttes hatását számításba véve a feketepiac becsülhető aránya már jelentősen meghaladhatja a most említett közel 8 százalékot. Az illegális dohányforgalom már 2012-ben növekvőbe váltott, de jelentősebb erősödést a feketekereskedelem terén ebben az évben regisztráltak hazánkban: a tavalyi számokhoz viszonyítva minden régióban nőtt az illegális forrásból beszerzett cigaretták aránya. Mindezek közül is a legszembetűnőbb, hogy a feketekereskedelem által leginkább sújtott keleti országrész mellett már Budapesten és Nyugat-Magyarországon is élénkülő erősödést lehet megfigyelni.
Ez utóbbi régióban a külföldről illegálisan behozott termékek aránya két és félszeresére nőtt. Csak Pécsett 450 százalékkal magasabbak a feketepiaci mutatók tavalyhoz képest. A Miskolcon és Kecskeméten begyűjtött feketepiaci termékek aránya megduplázódott, Nyíregyháza, Debrecen és Szolnok esetében pedig jelentős növekedés tapasztalható. Mindennek előidézői feltehetőleg azok a csempészhálózatok, melyek a peremterületekről fokozatosan törnek a nagyobb városok, az ország közepe, illetve a nyugati területek felé.
A dohányipari szereplők a feketepiac térhódításának mielőbbi megfékezését és a piac konszolidálását sürgetik, melyre a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége egy konkrét javaslatcsomagot dolgozott ki. Szerintük egyre kezelhetetlenebb méreteket ölt a dohánylevelek termőföldről vagy szárítóból történő lopása, kialakult egy „saját fogyasztásra” termelő réteg, és az interneten is elterjedtek a dohányvetőmagot, dohánylevelet, vágott dohányt kínáló hirdetések.
Ez utóbbi illegális terjesztésének visszaszorítására a szövetség egy többlépcsős megoldást javasol, melynek része a dohánytermesztés termelői regisztrációval történő nyomon követése, a jövedéki termékkel való visszaélésért járó bírságtétel megemelése, illetve a fokozott ellenőrzések bevezetése, melyeknek együttesen jelentős visszaszorító hatása lehet.