Forintesésre számít a kormány?

A kormány 2,8 százalékos inflációval tervezi a 2014-es költségvetést, miközben a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb ütemet vár. A kérdés az, hogy lefelé módosítja-e a kabinet az előrejelzését, vagy a választások után rég nem látott tempójú drágulás jön, forinteséssel megspékelve, írta a Napi.hu.

A jövő év első felében akár 1-1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető. Ennek fényében viszont a 2,8 százalékos éves inflációhoz - a kormány hivatalosan ezzel számol 2014-re és ezzel tervezi a jövő évi büdzsét is - 4-5 százalékos pénzromlás kell az év második felében.

Meglódulhat az infláció

A Napi.hu által megkérdezett szakértők többsége úgy látja, hogy bár 2014 második felében meglódulhat az infláció a bázishatás miatt, de ezen felül komoly drágulás nem várható - inkább a kormány fogja mérsékelni jelenleg még 2,8 százalékos éves inflációs prognózisát. Mellár Tamás szerint ugyanakkor nem zárható ki, hogy egy komolyabb forintesés löki majd meg a fogyasztói árakat.

A Takarékbank 2014-re átlagosan 1,7 százalékos pénzromlással számol, vagyis arra, hogy a kormány a 2014-es költségvetés benyújtásáig csökkenti saját prognózisát. A következő hónapokban ugyan az infláció az augusztusi 1,3 százalékos mélypontról a visszaemelkedhet, de főként a novemberre bejelentett újabb rezsicsökkenés következtében az év végére ismét beszakad, s decemberben éves mértéke 1 százalék alá kerülhet. Összességében az idén mindössze 1,9 százalék, míg jövőre 1,7 százalék lehet az éves átlagos infláció mértéke. Számítanak ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy a középtávú inflációs cél (3 százalék) teljesülésére nézve az előrejelzési időszakban érdemi kockázatot jelentsen.

Átírhatják a terveket

Az év elején másfél százalék körüli éves infláció várható, ami a tavaszi hónapokban 1,7 százalékra emelkedhet, az év utolsó két hónapjában pedig már 2,6 százalékra van kilátás a Századvég Gazdaságkutató szerint. A növekedést szerintük alapvetően bázishatások okozzák majd (az idei rezsicsökkentések hatása kifut), 2014 egészében 1,8 százalék körüli ütem várható. Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az NGM továbbra is 2,8 százalékos fogyasztóár-emelkedéssel számol 2014-re, a Századvég várakozásai szerint nem kizárt, hogy a kabinet a szeptember 30-án benyújtandó költségvetésben mégis ennél alacsonyabb inflációval kalkulál majd. A Napi.hu kormányközeli körökből ugyanakkor úgy értesült, hogy valóban a 2,8 százalékos ütemmel tervezték a büdzsét.

Mináry Borbála, a KSH szakértője megerősítette, hogy az év második felében a szabályozott áras kör bázishatásai (vagyis a rezsicsökkentések kifutása) miatt várható az infláció gyorsulása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az élelmiszerek jelentős súllyal bírnak az inflációs kosárban, százalékpontokat is hozzáadhat az inflációs rátához, ha ott drasztikus áremelkedés következik be. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hivatalban nem foglalkoznak előrejelzéssel, továbbá sokszor azt sem lehet előre látni, hogy a piaci áras termékkörben mi történik a következő egy hónapban, nem hogy mi lesz 2014 második felében.

Trükközés a számokkal?

Más, a Napi.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő elemző is arra számít, hogy a 2014-es infláció éves átlagban 2 százalék alá esik. Az év elején egy százalék körüli pénzromlás várható, 2014 utolsó hónapjaiban megközelítheti a három százalékot, de mindenképp túlzó a költségvetés és az NGM 2,8 százalékos éves inflációs előrejelzése. A reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben.

Az elemző szerint nem valószínű, hogy a kormány a választások után mesterségesen inflációt gerjesszen, hiszen ezen inflációs hatások hosszabb távon is beépülhetnek a várakozásokba, miközben a rezsicsökkentések inflációmérséklő hatása csak átmeneti. Ráadásul az inflációgerjesztő eszközök sem túl finomak: vagy adóemelésre lenne szükség - ami a választási évben, főként annak első felében nem reális opció - vagy a forintgyengítés jöhetne szóba, ami viszont annyira veszélyes fegyver, hogy nem éri meg annak bevetése - tette hozzá.

A kormány is biztosan számol azzal, hogy a rezsicsökkentés kifutó hatása felfelé viszi majd az árindexet, de azzal is tervezhetnek, hogy tovább gyengül a forint, ami az importtermékek drágításán keresztül növeli az inflációt, véli Mellár Tamás, közgadász professzor, a KSH volt elnöke. Inkább ezt a forgatókönyvet tartja valószínűnek, mint az infláció szándékos túltervezését.

Megjegyezte: nem véletlen a devizahitelek forintosításának terve, ezzel az árfolyamingadozástól mentesülnének az adósok, míg a gyengébb hazai deviza az import visszafogását és az export erősítését is szolgálná. Emiatt a szakember nem is számít arra, hogy az MNB interveniálna még egy komolyabb forintgyengülés esetén sem, miközben az is tudható, hogy a jegybank hosszútávra elkötelezett az alacsony kamatláb mellett, vagyis vélhetően drasztikus kamatemeléssel sem avatkozna be. Mindemellett a nemzeti hitelprogram második hullámának elindítása is korlátozza a jegybank kamat-mozgásterét, hiszen a nulla százalékon kihelyezett források után bármilyen alapráta-emeléssel nőne az MNB vesztesége, amit végül a költségvetésnek kellene finanszíroznia.

Arra a felvetésre, hogy egy drasztikusabb forintgyengülés az állam és a vállalkozások jelentős devizaadósságának sem tenne jót, úgy vélte, az adósság szerkezetét is a forint felé tolhatja a kormány. Nem véletlenül zajlik ugyanis az önkormányzati adósságok átvállalása, a forintosítás a vállalati szereplőkre is kiterjeszthető, továbbá a kormányzati retorika is a saját lábon állás fontosságát hangsúlyozza, ami az adósságra is értelmezhető. Igaz, jelenleg egy dollárkötvény-kibocsátás van napirenden, ám elképzelhető, hogy a választások után e téren is jelentősebb lépések jöhetnek - vélte Mellár Tamás.